Mi lehet az oka, ha mindig fázol?
- Dátum: 2021.03.22., 00:12
- Martinka Dia
- alulműködés, alvás, betegség, dehidratáltság, didereg, érszűkület, fáradtság, fázik, fogyás, hízás, hőmérséklet, hőség, kivizsgálás, környezet, orvos., pajzsmirigy, rendellenesség, szervezet, szomjúságérzet, tünet, vacog, vashiány, véráramlás, vérszegénység, víz, vörösvértest, zsibbad, zsír
A folytonos didergés okainak egyike lehet a pajzsmirigy betegség, azon belül is az alulműködés. A pajzsmirigy alulműködése lassíthatja az anyagcserét, ami miatt gyakran fázhatunk. Emellé társul a száraz bőr, a gyakori fáradtságérzet, a hízás, a székrekedés.
Vérszegénység miatt is fázhatunk, mely akkor fordul elő, ha a szervezetben nincs elegendő vörösvérsejt. A szervezetben lévő túl kevés vörösvértest csökkenti a végtagokban a vérkeringést, így kialakul a hidegérzet. A vérszegénység legfőbb oka a vashiány, ezt lenne fontos pótolni.
Fokozhatja a hidegre való érzékenységet az úgynevezett „Raynaud-kór”. Ez a rendellenesség gátolja a lábujjakban és az ujjakban a normális vérkeringést. Hideg, akár el is fehéredő, zsibbadó ujjak jellemzik ezt a betegséget. Ez a betegség elsősorban nőknél fordul elő, egy alapos kivizsgálást megér, ha az említett tüneteket tapasztaljuk.
A dehidratáltság is okozhatja a hideg hőérzetet. A felnőtt emberi test akár 60 százaléknyi vizet is tartalmazhat, a víz pedig segít a testhőmérséklet szabályozásában. Kevesebb víztartalom mellett a szervezet sokkal érzékenyebb a szélsőséges hőmérsékletekre. Napi nyolc pohár vizet ajánlatos meginni.
Érszűkületre is gondolhatunk, ha gyakran fázunk. Az életkor előrehaladtával az erek falában zsíros lerakódások keletkeznek, melyek gátolják a véráramlást. Az elégtelen véráramlás pedig vacogáshoz, fázóssághoz vezethet.
Észrevettem magamon, hogy ha keveset alszom, szintén fázósabbnak érzem magam. Az alváshiány miatt fokozottan hidegnek érzékelhetjük környezetünk hőmérsékletét. Amint kipihenjük magunkat, ez helyreáll.
A fogyás egyik mellékhatása is lehet, ha valaki folyton fázik. A zsír szigetel, a zsírszövet elvesztésével azonban fázósabbá válhatunk.
A diabétesz keringési és vesebetegségeket is okozhat, amelyek miatt folyton fázhatunk. A cukorbetegség egyéb tünetei lehetnek a gyakori vizelés, fáradtság, a homályos látás és a túlzott szomjúságérzet.
Aki sokat didereg, gondoljon esetlegesen a B12-vitamin hiányára, mely vérszegénységhez vezethet.
A fenti tünetek bármelyike esetén érdemes kivizsgáltatni magunkat és a megfelelő kezeléssel, táplálkozással orvosolni a problémát.
Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell
Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.
„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa
Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?