Menü

Könyvajánló hideg téli délutánokra

Egy kutatás szerint a rendszeres olvasó emberek átlagosan két évvel tovább élnek. Érdekes adat, elgondolkodtató, még akkor is, ha egy ilyen megállapítás valószínűleg nem csak az olvasásból, hanem több tényezőből áll össze. Ha igaz, ha nem, egy dologgal biztos egyet lehet érteni: olvasni kell. A „kell” azonban itt nem valami általános iskolás házi feladatként értelmezzük, hanem inkább belső késztetés. A távoktatás és home office miatt egyébként is drasztikusan megnőtt a képernyő előtt töltött idő, így kikapcsolódáskor a szem egészsége érdekében is érdemesebb olvasni, például ezeket a könyveket.

Szerb Antal: A Pendragon-legenda

A magyar regényirodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, akinek köteteit nemcsak itthon, hanem világszerte elismerik. A krimirajongóknak különös csemege a Pendragon-legenda, amiben oldalról oldalra folyamatosan kifigurázza és parodizálja a bűnügyi regények megszokott fordulatait. A történet a 1930-as évek Angilájába kalauzol, ahol egy magyar fiatalember belekeveredik egy walesi gróf különös ügyeibe. Szabadkőművesektől kezdve, rózskereszteseken át, éjjel fáklyával vágtázó szellemlovasokig minden szerepel a történetben, ami egyszerre varázsol el és nevetett meg.

Tariq Ali: A gránátalmafa árnyékában

Egy nagyon különleges történet a 16. századi Spanyolországból. A mai Spanyolország területén élő mórok gazdag kultúrája, az iszlám és a keresztény világ különös küzdelme a reformáció előtti időkből. Megrendítő történet, ami sok keresztény-muszlim vallási ellentétet helyezhet új nézőpontba. Tariq Ali pakisztáni író könyve egyfajta érzékenyítés is, ami szemléletesen és tele érzelemmel mutatja be, hogyan változtatta meg a katolicizmus a spanyolországi mórok életét.

Kosztolányi Dezső: Pacsirta

Talán a gimnáziumi irodalomórákról ismerős lehet Pacsirta, a szüleivel élő vénlány története. A kisregény azonban sokkal inkább szól az idősödő házaspár gondjairól és gondolatairól, mint az eladósorban toporgó lányukról. Megdöbbentő és elgondolkodtató történet egy teljesen hétköznapi család életéről.

Deborah Feldman: Unortodox

A könyvből készült sorozat már szerepelt egy tavaszi ajánlóban, akinek tetszett, nem hagyhatja ki az eredeti könyvet sem. Deborah Feldman önéletrajzi könyve, amiben szabadulását meséli el egy williamsburgi ortodox zsidó közösségből. A szigorú, minden lépését meghatározó közegből, egyedül indul el a nagyvilágba, ami a szabadságot jelenti számára. Megható és gyönyörű történet az évszázados szokásokat követő haszid zsidó közösségről és egy lányról, aki mert lépni a saját jövője felé.

John Wick világa balettel újratöltve

A John Wick-filmek bűnös élvezetet jelentettek minden akciórajongónak. Ez a jelen állás szerint négy rész finom stílushullámzás volt a kaszkadőrök akcióorgiája, az extrém fegyverfetisizmus és a letisztult, maszkulin westernek botegyszerű dramaturgiája közt. Ennek oldalbordájából nőtt ki és szeretne méltó folytatás lenni a feminista párja, a Ballerina, amelyben Ana de Armas szövi újra és tovább a John Wick-moziuniverzum bérgyilkosokkal és titkos klánokkal teletűzdelt, videójátékszerű világát. A történet vajon megüti-e a szórakoztató elődök szintjét, és ez a törékeny, csinos nő eléggé meggyőző lesz-e gyilkológépszerepben? Ezekre kerestem a választ a moziban.

Mit ad a nézőknek a filmzene?

A filmek világa épp annyira szól a hangokról, mint a látványelemekről. A gondosan megkomponált dallamok képesek elmélyíteni a látványt, felerősíteni az érzelmeket, és egyedülálló módon bevonni a nézőt a történetbe. Gondoljunk csak Hans Zimmerre, a Dögkeselyű ikonikus dallamára, vagy éppen a nemrégiben megjelent A brutalista számaira. Vajon hogyan képes a hang és a vizuális tartalom együttese ennyire megragadó élményt nyújtani, és milyen utat járt be a filmzene, mire eljutott a mai státuszáig?

Tündék és ördögfiak nagyvásznon

Dargay Attila – a magyar rajzfilmgyártás ikonikus alakjának –, a Vuk és a Ludas Matyi alkotójának régi álma vált valóra. Vörösmarty Mihály költeménye, a Csongor és Tünde ötven év után végre animációs feldolgozást kapott. A művész figuratervei alapján készült, de a mai kor gyermekei számára talán kevésbé ismert mű, felveti a kérdést, hogy vajon mit üzenhet ez a modernizált klasszikus a kiskorú nézőknek és a szüleiknek, különösen, hogy a feldolgozás igazi hőse egy dialógíró, Speier Dávid?

A Karate kölyök koncepció még mindig eladható!

A Karate kölyök 1984-ben tarolt a vásznon, hiszen az idegen környezethez köztudottan csak a karate és a Puffin adhat erőt és mindent lebíró akaratot. Az alapkoncepció megmaradt. Ezúttal a két felejthető folytatás, a kedvelhető hat évados tévésorozat (Cobra Kai) valamint a kung-fura kihegyezett 2010-es Jackie Chan-nel fémjelzett remake-szerűség (inkább átirat) hibridje kerül a vászonra. A címe a sokatmondó: Karate kölyök - Legendák. Itt már a kínai szál, azaz mindenki Jackie-je, mint edző és az eredeti részek főhőse, a meglepően kisfiúsan öregedő Ralph Macchio segít egy fiatal pekingi harcosnak New Yorkban a harc által meglelni a világbékét.

Ez itt a Teltház helye!

Aki virtuóz komédiára vágyik, annak egy jó esély lehet a kikapcsolódásra a Játékszín Teltház című darabja, amely egy one-man show. Egy színész, Nagy Sándor alakítja Manhattan legfelkapottabb éttermének telefonos ügyfélszolgálatát, az asztalfoglalások főzsonglőrét. Emellett mivel ez egyszemélyes darab, így minden, közel negyven karaktert is ő elevenít meg. A sok humoros beszólás garantált, de vajon összeállt-e, ez az eredetileg kinn még 99-ben debütált mű egy önmagában is működő egységgé vagy szétfolyik a vicces karakterek bemutatása közepette? Ennek jártam utána.