Menü

Tartsunk heti egy nap böjtöt

A böjt azt jelenti, hogy nem eszünk semmit. A böjt tisztítja az elmét, gyógyít, és leolvasztja a kilókat. Normál esetben a böjt több napig tart, mert sok pozitív hatása csak hosszabb böjti időszak után jelentkezik.

A heti egy böjtnap méregtelenít

Gyakran nem is vagyunk tudatában, hogy milyen sok toxikus anyag vesz körül bennünket nap mint nap. Ezek öregítenek és beteggé tesznek. Szervezetünk folyamatosan próbálja ezeket a méreganyagokat újra kiválasztani, vagy legalább semlegesíteni. Gyakran azonban nem sikerül teljesen ez a napi méregtelenítés, és a salakanyagok egy része lerakódik a szövetekben. Minden nap eltárolódik egy kis bejutó toxin – egészen addig, amíg lehetőség adódik a méregtelenítésre. Egyeseknél ez sosem következik be, és a méreg- és salakanyag-felhalmozódás panaszokhoz vagy betegségekhez vezet. Másoknál a szervezet kihasználja az évi böjtöt vagy salaktalanító kúrát, hogy a lerakódott mérgeket kiválassza. Képzeljük el, mennyire áldásos lenne, ha szervezetünknek minden héten egy nap lenne lehetősége a méregtelenítésre és salaktalanításra!

A heti egy böjtnap tisztítja az ízületeinket

A már említett salakanyagok sajnos nemcsak a vérkeringésben cirkulálnak, hanem lerakódnak a kevésbé jó vérkeringésű testtájakra – pl. az ízületekbe. Ezért a böjtnap észrevehető hatással lesz az ízületeinkre, a szervezetünk foglalkozni tud az ízületek regenerációjával és tisztításával. A lerakódások feloldódnak, és a porcok tehermentesülnek.

A heti egy böjtnap kitisztítja az elmét

Böjtnapunkon nem kell azon gondolkoznunk, hogy mit együnk, sem az ételek elkészítésével és az evéssel nem megy az időnk. E helyett teljesen kikapcsolhatunk, összeszedhetjük a gondolatainkat, és a valóban fontos dolgokkal foglalkozhatunk.

Ne kezdj böjtbe segítő nélkül!

1. Böjtbe ne vágjunk bele akkor, ha dolgozni járunk: olyan időszakot válasszunk hozzá, amikor biztosítani tudjuk magunknak a nyugodt körülményeket.

2. Család mellett 3-4 napos böjt még végezhető, ennél hosszabbra tervezett kúra alatt viszont fontos, hogy valóban elvonuljunk a világtól, már csak azért is, mert jóval ingerlékenyebbek lehetünk a megszokottnál, a mindennapi élet pedig egyszerűen nem is kivitelezhető böjt mellett.

3. Ha nem is választunk feltétlenül böjttábort a böjtöléshez, mindenképpen legyünk biztosak abban, hogy van egy elérhető segítőnk. Ő lehet akár egy ismerős is, aki telefonon elérhető baj esetén: a böjt ugyanis lényegesen nagyobb kihívás, mint a méregtelenítés.

Hogyan vágjunk bele?

Három szakaszra kell osztanunk a kúrát. Az átvezetés időszaka nagyjából egy hétig tart, ez idő alatt lényegében a méregtelenítésnek megfelelő táplálékokkal kezdjük meg a tisztulást. Fontos, hogy megtartsuk ezt a szakaszt, nemcsak azért, hogy a testünket kíméletesen készítsük fel a szilárd táplálékok megvonására, hanem azért is, mert így tudjuk elérni, hogy a “nem evés” időszakában már valóban a mélyebb tisztulásra koncentráljon a szervezet, az átvezetés szakaszában már megszabadulva a mérgek egy jelentős, felszínen meglévő részétől.

Mi történik a nem evés során?

A második szakaszba, a “nem evés” időszakába érve hatalmas változásokat lehet megtapasztalni.

Zöldségek, gyümölcsök

Kerüljük a citrusfélék többségét (ezek túl savasak), valamint a banánt és az avokádót, mivel keményítőtartalmuk túl magas. Ehelyett a következőkből válogassunk: alma, őszibarack, ananász (a konzerv erre a célra nem megfelelő), szőlő, paradicsom, görögdinnye, sárgarépa, cékla, uborka, édesburgonya. Ezeknek a növényeknek magas a rosttartalmuk, ami a belek tisztításában fontos, lúgosítják a szervezetet, valamint vitamintartalmuk is kiemelkedő. Másnap még tartózkodjunk a nehéz ételek fogyasztásától, ami valószínűleg nem is fog nehezünkre esni.

Lassan, fokozatosan álljunk át a megszokott étrendre. Ha hetente egy méregtelenítő napot beiktatunk, valószínű, hogy étkezési szokásaink lassanként megváltoznak, egészségesebben fogunk táplálkozni.

Szerző: Udvari Fanni

Tippek az unalomevés ellen

A karantén kilók gyorsan felszaladhatnak, de van megoldás ellenük.

Mit árul el rólunk a vércsoportunk?

Mindenki tehet azért, hogy megváltoztassa életmódját, étrendjét, vagy az edzéstervét, de a vércsoportunk a születésünktől kezdve ugyanolyan marad. Közel száz évvel ezelőtt Karl Landsteiner Nobel-díjat kapott azért, mert felfedezte, hogy nem egyforma a vérünk, hanem különböző vércsoportok vannak. Az a mai napig rejtély, hogy miért vannak más vércsoportok, de azt tudni, hogy a vérben található cukor és fehérje kombináció alapján különböztetik meg a különböző típusokat.

Mi az a superfood?

Bár az utóbbi időben kevésbé találkozhattunk ezzel a szóval, azonban a superfood kifejezés pár éve futótűzként terjedt el a köztudatban, holott nem egy új jelenségről van szó. Mi az a superfood és miért kapta fel ennyire a média?

Mi az a mochi?

A japánok táplálkozásáról csak jókat hallunk: egészségesen étkeznek, halakat, zöldségeket fogyasztanak, és friss hozzávalókból főznek. Az édességekkel is körültekintően bánnak: minőségi alapanyagok és mértékletes fogyasztás. Ilyen japán különlegesség a Mochi is!

Cukor álruhában

A feldolgozott cukrot sokféle álnéven eladják nekünk, sokszor tudtunkon kívül, méghozzá a kristálycukor árának többszöröséért, jól csengő neveken. A hozzáadott cukor általában szacharóz (répacukor, nádcukor), glükóz, vagy fruktóz szokott lenni, melyeket hangzatos neveken említenek a gyártók, de vannak még számtalan más megnevezései is.