Filmajánló: A vezércsel
- Dátum: 2020.12.06., 14:11
- Martinka Dia
- alvás, amerikai, árvaház, díszlet, dráma, epizód, érdekes, film, főhős, függőség, játék, játszódik, lebilincselő, magával ragadó, nyugtató, rendező, sakk, siker, sorozat, szakkifejezés, szakmaiság., történet, tragédia, vezércsel, zene
Amikor én egy filmre azt mondhatom, hogy - háromgyerekes anyukaként a nap végén hullafáradtan - nem aludtam el rajta, az azt jelenti, hogy lebilincselő, az azt jelenti, hogy rettentő izgalmas, fordulatos, érdekes, az azt jelenti, hogy magával ragadó!
Ha pedig én 7 azaz hét epizódot egymás utáni estéken hajlandó vagyok az alvásom helyett választani, akkor arról érdemes írni egy cikket.
A vezércsel. A film, amin senki sem fog unatkozni. A film, ami egy nagyon fordulatos, több epizódból álló bámulatosan lebilincselő film. A vezércsel, eredeti címén a „The Queen's Gambit” egy idei, 2020-as amerikai drámasorozat. A történet az 1950-es években játszódik, amikor is egy árvaházban élő kislány az intézmény gondnokától, profi módon megtanul sakkozni. A sikerhez vezető út azonban számtalan függőséggel van kikövezve, melyekkel főhősünknek, Beth Harmonnak meg kell küzdenie.
A vezércsel egy amerikai drámai minisorozat, amely Walter Tevis 1983-as azonos című regénye alapján készült. A rendezője a 2-szeres Oscar-jelölt Scott Frank.
A sorozat hét lebilincselő epizódból áll:
1. Megnyitások
2. Cserék
3. Dupla gyalog
4. Középjáték
5. Villa
6. Függőjátszma
7. Végjáték
A film az első epizód után valósággal beszippantott!
A főszereplő, Anya Josephine Marie Taylor, amerikai-brit-argentin színésznő alakítása remek, a film hangulata nagyon magával ragadó, a filmzenék tárháza gazdag és jól megkomponált, remekül illenek a dallamok az egyes jelenetekhez.
Ez a minisorozat egy nagyon jól felépített dráma, mely azok számára is érdekes lehet, akik nem ismerik a sakkjátékot, nem állnak vele szoros kapcsolatba. Nekem nincsenek különösebben mélyebb ismereteim a sakkról, mégis felkavaró és magával ragadó a film!
A főszereplő tragédiája, a függőséggel való szembenézése, az epizódok izgalma…magával ragadja az embert!
Mi a vezércsel?
Nos, a vezércsel az egyik legrégebbi ismert sakkmegnyitás, amelyet először a Göttingeni kéziratban említenek. Igazán népszerűvé a 19. században vált. A vezércsel 1920 és 1930 között érte el népszerűségének tetőpontját.
Beth Harmon 9 éves, amikor anyja autóbalesetben meghal és mivel apja már évekkel ezelőtt elhagyta őket, a lány árvaházba kerül. Az intézetben a lányokat gyakorlatilag leszedálják, benyugtatózzák, így a főhős piruláktól való függősége már itt elkezdődik.
Az ebéd mellé kiosztott „vitaminok” -tól Beth nem tud szabadulni, azonban a nyugtatók egyfajta mellékhatásaként az ellazulás mellett felerősödnek bizonyos képességei, így mindenben mintákat lát, összefüggésekre, szabályokra jön rá és képes ezek alapján gondolkodni. Ezek a képességei segítik a sakkjátékban a csúcsra jutni, az árvaház gondnoka Mr. Shaibel (Bill Camp) pedig a szárnyai alá veszi és tanítja őt.
Amikor Beth Harmont örökbe fogadják, nevelőszülőkhöz kerül, de amikor nevelőapja elhagyja őket, mint pénzkereseti lehetőség, újból visszatér a sakk az életébe, jelentkezik az első versenyére és ettől fogva nincs megállás. Versenyről versenyre jár, ahol diadalmaskodik a játékban, míg a sikereivel párhuzamosan a függőségei hálójában tovább vergődik.
A film jelentős részében sakkoznak, rengeteg szakkifejezést, szabályt és stratégiát ismertetnek meg velük, de nem untató módon, így azoknak is izgalmas, akik nem ismerik ezt a játékot.
A filmben jók a jelmezek és díszletek, ötletes a vizuális megjelenítés, a zenéket pedig újra visszahallgatnám.
A minisorozat ügyesen egyensúlyoz a sakk, a szakmaiság, illetve a magánélet, a szerelem és a függőségek között, ettől lesz a film izgalmas és szórakoztató is egyben, melyet a főhős remek alakítása tesz igazán különlegessé és hitelessé.
Martinka Dia
Könyvelő 2.: Lazább, humorosabb, de hű az eredetihez
Vannak olyan művek, amelyek azonnal ikonikusak lesznek, mert sikerül megragadniuk egy igazságérzetet, egy ösztönszintű vonzalmat, miközben még mondanivalóval is bírnak. 2016-ban A könyvelő pontosan ilyen volt. Zseniális alkotás akcióval, drámával, fekete humorral és igazságtétellel. Azonban mi történik, ha egy ikonikus film folytatódik? A könyvelő 2. vígjátékosabb, mint elődje, és tele van új gondolatokkal, amikről érdemes beszélni.
A dinók sosem halnak ki? A Jurassic Park és mutációi
Steven Spielberg Michael Crichton Jurassic Park című bestseller könyvéből 1993-ban filmtörténetet alkotott, komplett ajándéktárgy iparágak jövőjét alapozta meg hosszútávon. A dinoszauruszok tündöklése és vászonbéli hódítása mindig óriási siker. Íme hát a Jurassic Park és mutációinak szigorúan szubjektív listája paleontológus kezdőknek, haladóknak, de leginkább azoknak, akik, újra és újra szeretnek rácsodálkozni a CGI legújabb vívmányaira és a saját magukban szunnyadó felfedező, kalandvágyó kisgyerekre.
Generációk háborúja – Kritika
A II. világháború borzalmait ritkán látott nyíltsággal és mélységgel mutatja be a Generációk háborúja című német minisorozat, amely öt fiatal barát sorsán keresztül tárja fel a konfliktus emberi árát és a túlélés drámáját az 1941 és 1945 közötti évekből. Ráadásul a „vesztes nácik” szemszögéből láthatjuk az emberi lélek küzdelmeit egy olyan korban, amely örökre megváltoztatta Európát.
John Wick világa balettel újratöltve
A John Wick-filmek bűnös élvezetet jelentettek minden akciórajongónak. Ez a jelen állás szerint négy rész finom stílushullámzás volt a kaszkadőrök akcióorgiája, az extrém fegyverfetisizmus és a letisztult, maszkulin westernek botegyszerű dramaturgiája közt. Ennek oldalbordájából nőtt ki és szeretne méltó folytatás lenni a feminista párja, a Ballerina, amelyben Ana de Armas szövi újra és tovább a John Wick-moziuniverzum bérgyilkosokkal és titkos klánokkal teletűzdelt, videójátékszerű világát. A történet vajon megüti-e a szórakoztató elődök szintjét, és ez a törékeny, csinos nő eléggé meggyőző lesz-e gyilkológépszerepben? Ezekre kerestem a választ a moziban.
Tündék és ördögfiak nagyvásznon
Dargay Attila – a magyar rajzfilmgyártás ikonikus alakjának –, a Vuk és a Ludas Matyi alkotójának régi álma vált valóra. Vörösmarty Mihály költeménye, a Csongor és Tünde ötven év után végre animációs feldolgozást kapott. A művész figuratervei alapján készült, de a mai kor gyermekei számára talán kevésbé ismert mű, felveti a kérdést, hogy vajon mit üzenhet ez a modernizált klasszikus a kiskorú nézőknek és a szüleiknek, különösen, hogy a feldolgozás igazi hőse egy dialógíró, Speier Dávid?