Menü

Miért népszerűek a horrorfilmek?

Halloween környékén minden évben kijön egy új horror sorozat vagy film, a mozik és tévék ontják az alkotások. Ilyenkor minden borzongató és az emberek rajonganak érte. De miért szeretünk félni?

A régi korok embere is kedvelte a rémtörténeteket, az esti tűz melletti ijesztő meséket, de a mai világ egyenesen rajongunk a borzongató filmekért.

A válasz a kérdésre összetettebb mint gondolnánk és bár sok pszichológus foglalkozott a témával, konkrét és egybefüggő elmélet nem született ezzel kapcsolatban. Többféle megközelítés és feltételezés azonban igen.

Izgalmasan irreális

A ma emberének élete biztonságos, legalábbis a fejlett országok jómódban élő társadalmi rétegei számára biztosan az. Fejlett az egészségügy, jó a közbiztonság, ez azt jelenti minden rendben lesz. És bár az idei év épp ezt cáfolja meg, még mindig meg van az érzésünk, hogy uralni tudjuk az életünket és a minket körülvevő világot.

A horrorfilmek is ezért ilyen népszerűek, mert a történeteik nagyrészt olyan irreálisnak tűnnek, hogy könnyebben emésztjük őket, sőt szórakoztatónak találjuk. A „velünk ez úgysem történhet meg” érzés és a filmekben felvázolt természetellenesnek ható világ együttesen segít, hogy élvezzük, amit nézünk. Sokak szerint épp azok a legijesztőbb horrorfilmek, amik valamilyen szinten valóságosak, ahol nem egy megszállott gonosz apáca rémiszt halálra, sokkal inkább olyan események, amik reálisabbak, mint gondolnánk.

A valóság és az irrealitás határa sokszor vékony mezsgye, főként a gyerekek számára. Az óvodás és kisiskolás gyerekeknek amit látnak az szinte a valóság, ezért is kiemelten fontos odafigyelni milyen filmeket és műsorokat néznek. Aki ijesztő tartalmakkal találkozott rendszeresen ilyen kis korban, bizonyítottan alvási és szorongási problémákkal is küzdhet.

Kivel félsz?

Egy másik megközelítés a társasági szempontot vizsgálja a horrorfilmek esetében. A közösen átélt félelem, a rettegéssel eltöltött percek utáni felszabadulás szinte eufórikus és ezt barátokkal megélni még intenzívebb élmény. A kutatás szerint az ember inkább erre emlékeznek mintsem arra, milyen szörnyűségeket láttak a mozivásznon.

Más a helyzet a randevúkkal, előfordulhat ugyanis, hogy két ember egy horrorfilmmel kezdi az ismerkedést. A randi-vizsgálat már olyan komolyabb kérdéseket is felvet, mint a férfi és női szerepek társadalmi meghatározottsága. A kutatás során kiderült, hogy a nők jobban szeretik, ha partnerük nyugodt maradt a film közben, ezzel erőt sugározva, míg a férfiak a gyámoltalanságot tekintik pozitívnak. Klasszikus gender-felfogás, ami tényleg komolyabb és mélyebb kérdéseket is felvet.

Adrenalin és nem hétköznapi látvány

A „jump scare” típusú ijesztegetésre épülő filmek kifejezetten az adrenalint használják ki, ami egészen különös dolgokat hoz ki az emberből. Sok ember retteg az ilyen helyzetektől, aztán mégis ha vége újra akarja élni.

A másik érdekes magyarázat a horrorfilmek népszerűségére, hogy a filmkockákon általában olyan jelenségeket látunk, amik nem részei a hétköznapi életünknek, emiatt még inkább vonzóvá és érdekesség válik számunkra.

A horrorfilmek stresszlevezetésnek is tökéletesek, kifejezetten, ha egy jó adag humorral vannak fűszerezve, mint a nagysikerű Horrorra akadva széria.

Miről szól a düh valójában? Az elrejtett sebezhetőség kérdése

A düh érzését gyakran félelmetes, sőt ijesztő emócióként tartjuk számon, ami összemosódik a haraggal és a feszültséggel. Azonban mit jelent ez a belső jelenség? Hogyan kapcsolódik a sebezhetőséghez vagy éppen az önvédelemhez, és hol húzódik a határ felindultság és az agresszió között?

Tűzgyújtási tilalom van érvényben – mit jelent ez?

A tartósan száraz, meleg időjárás miatt általános tűzgyújtási tilalmat rendeltek el több megyében. A tilalom célja az erdő- és bozóttüzek megelőzése, amelyek ilyenkor már egy apró szikra hatására is hatalmas károkat okozhatnak.

Miért ragaszkodunk a megszokotthoz, ha nem is éri meg? A mentális horgonyzás jelensége

Bizonyára találkoztunk már hamisnak érződő kedvezményekkel vagy félrevezető akciókkal a mindennapjaink során, csak nem tudtuk, hogy ennek az effektusnak neve is van: a mentális horgonyzás, azaz az anchoring effect. A jelenség a viselkedési torzítások egyike, mellyel a közgazdaságtan és a pszichológia területe is folyamatosan foglalkozik.

Őznász a közutakon (is) - Veszélyes időszak kezdődött az autósokra

Hazánkban az utakon elütött nagyvad háromnegyede őz. Az őzbalesetek döntő része pedig pont ezekben a hetekben történik.

Ne tiltsd, tanítsd

Sokan úgy gondolják, hogy a gyerekek egészséges fejlődésének kulcsa az édességek teljes tiltása. Azonban a szakemberek egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy a tiltás nem feltétlenül vezet jobb eredményhez – sőt, sokszor éppen az ellenkező hatást váltja ki.