Miért népszerűek a horrorfilmek?
- Dátum: 2020.10.31., 00:08
- Sipos Zsófia
- adrenalin, félelem, film, Halloween, horror, ijesztő, pszichológia, szórakozás
Halloween környékén minden évben kijön egy új horror sorozat vagy film, a mozik és tévék ontják az alkotások. Ilyenkor minden borzongató és az emberek rajonganak érte. De miért szeretünk félni?
A régi korok embere is kedvelte a rémtörténeteket, az esti tűz melletti ijesztő meséket, de a mai világ egyenesen rajongunk a borzongató filmekért.

A válasz a kérdésre összetettebb mint gondolnánk és bár sok pszichológus foglalkozott a témával, konkrét és egybefüggő elmélet nem született ezzel kapcsolatban. Többféle megközelítés és feltételezés azonban igen.
Izgalmasan irreális
A ma emberének élete biztonságos, legalábbis a fejlett országok jómódban élő társadalmi rétegei számára biztosan az. Fejlett az egészségügy, jó a közbiztonság, ez azt jelenti minden rendben lesz. És bár az idei év épp ezt cáfolja meg, még mindig meg van az érzésünk, hogy uralni tudjuk az életünket és a minket körülvevő világot.
A horrorfilmek is ezért ilyen népszerűek, mert a történeteik nagyrészt olyan irreálisnak tűnnek, hogy könnyebben emésztjük őket, sőt szórakoztatónak találjuk. A „velünk ez úgysem történhet meg” érzés és a filmekben felvázolt természetellenesnek ható világ együttesen segít, hogy élvezzük, amit nézünk. Sokak szerint épp azok a legijesztőbb horrorfilmek, amik valamilyen szinten valóságosak, ahol nem egy megszállott gonosz apáca rémiszt halálra, sokkal inkább olyan események, amik reálisabbak, mint gondolnánk.

A valóság és az irrealitás határa sokszor vékony mezsgye, főként a gyerekek számára. Az óvodás és kisiskolás gyerekeknek amit látnak az szinte a valóság, ezért is kiemelten fontos odafigyelni milyen filmeket és műsorokat néznek. Aki ijesztő tartalmakkal találkozott rendszeresen ilyen kis korban, bizonyítottan alvási és szorongási problémákkal is küzdhet.
Kivel félsz?
Egy másik megközelítés a társasági szempontot vizsgálja a horrorfilmek esetében. A közösen átélt félelem, a rettegéssel eltöltött percek utáni felszabadulás szinte eufórikus és ezt barátokkal megélni még intenzívebb élmény. A kutatás szerint az ember inkább erre emlékeznek mintsem arra, milyen szörnyűségeket láttak a mozivásznon.
Más a helyzet a randevúkkal, előfordulhat ugyanis, hogy két ember egy horrorfilmmel kezdi az ismerkedést. A randi-vizsgálat már olyan komolyabb kérdéseket is felvet, mint a férfi és női szerepek társadalmi meghatározottsága. A kutatás során kiderült, hogy a nők jobban szeretik, ha partnerük nyugodt maradt a film közben, ezzel erőt sugározva, míg a férfiak a gyámoltalanságot tekintik pozitívnak. Klasszikus gender-felfogás, ami tényleg komolyabb és mélyebb kérdéseket is felvet.
Adrenalin és nem hétköznapi látvány

A „jump scare” típusú ijesztegetésre épülő filmek kifejezetten az adrenalint használják ki, ami egészen különös dolgokat hoz ki az emberből. Sok ember retteg az ilyen helyzetektől, aztán mégis ha vége újra akarja élni.
A másik érdekes magyarázat a horrorfilmek népszerűségére, hogy a filmkockákon általában olyan jelenségeket látunk, amik nem részei a hétköznapi életünknek, emiatt még inkább vonzóvá és érdekesség válik számunkra.
A horrorfilmek stresszlevezetésnek is tökéletesek, kifejezetten, ha egy jó adag humorral vannak fűszerezve, mint a nagysikerű Horrorra akadva széria.
Április 2. Az autizmus világnapja
Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.
A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon
A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.
Mit tehet a család, ha túlságosan érzékeny a gyerek?
Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke az átlagnál érzékenyebben reagál a világ történéseire. Egy hangos szó, egy kritika vagy akár egy apró kudarc is mély nyomot hagy benne. Fontos megérteni, hogy az érzékenység önmagában nem probléma, hanem egy veleszületett temperamentumjegy, amely megfelelő támogatással erősséggé is válhat.
Az erdő titkos kincse
A tavasz egyik legnépszerűbb vadon termő növénye a medvehagyma, amely friss, fokhagymára emlékeztető ízével és jótékony hatásaival egyre több konyhában kap helyet. Ez az erdőkben megjelenő zöld növény nemcsak ízletes, hanem vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdag. Nem véletlen, hogy sokan a tavaszi megújulás egyik természetes szuperélelmiszereként tekintenek rá.
Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében
Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.