Miért népszerűek a horrorfilmek?
- Dátum: 2020.10.31., 00:08
- Sipos Zsófia
- adrenalin, félelem, film, Halloween, horror, ijesztő, pszichológia, szórakozás
Halloween környékén minden évben kijön egy új horror sorozat vagy film, a mozik és tévék ontják az alkotások. Ilyenkor minden borzongató és az emberek rajonganak érte. De miért szeretünk félni?
A régi korok embere is kedvelte a rémtörténeteket, az esti tűz melletti ijesztő meséket, de a mai világ egyenesen rajongunk a borzongató filmekért.

A válasz a kérdésre összetettebb mint gondolnánk és bár sok pszichológus foglalkozott a témával, konkrét és egybefüggő elmélet nem született ezzel kapcsolatban. Többféle megközelítés és feltételezés azonban igen.
Izgalmasan irreális
A ma emberének élete biztonságos, legalábbis a fejlett országok jómódban élő társadalmi rétegei számára biztosan az. Fejlett az egészségügy, jó a közbiztonság, ez azt jelenti minden rendben lesz. És bár az idei év épp ezt cáfolja meg, még mindig meg van az érzésünk, hogy uralni tudjuk az életünket és a minket körülvevő világot.
A horrorfilmek is ezért ilyen népszerűek, mert a történeteik nagyrészt olyan irreálisnak tűnnek, hogy könnyebben emésztjük őket, sőt szórakoztatónak találjuk. A „velünk ez úgysem történhet meg” érzés és a filmekben felvázolt természetellenesnek ható világ együttesen segít, hogy élvezzük, amit nézünk. Sokak szerint épp azok a legijesztőbb horrorfilmek, amik valamilyen szinten valóságosak, ahol nem egy megszállott gonosz apáca rémiszt halálra, sokkal inkább olyan események, amik reálisabbak, mint gondolnánk.

A valóság és az irrealitás határa sokszor vékony mezsgye, főként a gyerekek számára. Az óvodás és kisiskolás gyerekeknek amit látnak az szinte a valóság, ezért is kiemelten fontos odafigyelni milyen filmeket és műsorokat néznek. Aki ijesztő tartalmakkal találkozott rendszeresen ilyen kis korban, bizonyítottan alvási és szorongási problémákkal is küzdhet.
Kivel félsz?
Egy másik megközelítés a társasági szempontot vizsgálja a horrorfilmek esetében. A közösen átélt félelem, a rettegéssel eltöltött percek utáni felszabadulás szinte eufórikus és ezt barátokkal megélni még intenzívebb élmény. A kutatás szerint az ember inkább erre emlékeznek mintsem arra, milyen szörnyűségeket láttak a mozivásznon.
Más a helyzet a randevúkkal, előfordulhat ugyanis, hogy két ember egy horrorfilmmel kezdi az ismerkedést. A randi-vizsgálat már olyan komolyabb kérdéseket is felvet, mint a férfi és női szerepek társadalmi meghatározottsága. A kutatás során kiderült, hogy a nők jobban szeretik, ha partnerük nyugodt maradt a film közben, ezzel erőt sugározva, míg a férfiak a gyámoltalanságot tekintik pozitívnak. Klasszikus gender-felfogás, ami tényleg komolyabb és mélyebb kérdéseket is felvet.
Adrenalin és nem hétköznapi látvány

A „jump scare” típusú ijesztegetésre épülő filmek kifejezetten az adrenalint használják ki, ami egészen különös dolgokat hoz ki az emberből. Sok ember retteg az ilyen helyzetektől, aztán mégis ha vége újra akarja élni.
A másik érdekes magyarázat a horrorfilmek népszerűségére, hogy a filmkockákon általában olyan jelenségeket látunk, amik nem részei a hétköznapi életünknek, emiatt még inkább vonzóvá és érdekesség válik számunkra.
A horrorfilmek stresszlevezetésnek is tökéletesek, kifejezetten, ha egy jó adag humorral vannak fűszerezve, mint a nagysikerű Horrorra akadva széria.
Természet kétélű fegyvere: a gyógynövények alkalmazásának rejtett veszélyei
A modern társadalomban él egy erős és sokszor veszélyes illúzió: miszerint ami természetes, az eleve biztonságos és mentes minden ártalomtól. A gyógynövények évezredek óta az emberiség gyógyító eszköztárának részét képezik, és vitathatatlanul hatékonyak számos panasz kezelésében.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.
Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?
Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?