Focisták táplálkozása
- Dátum: 2020.10.27., 02:30
- Martinka Dia
- agy, étrend, fehérje, foci, focipálya, focista, futás, futballmérkőzés, futó, glikogénraktár, gyümölcs, intenzitás, irányváltoztatás, játékos, kalória, koncentráció, kutatás, népszerű, protein, pulzusszám, robbanékonyság, sportág, sportital, szénhidrát, táplálkozás, teljesítmény, tudományos, vérvonal, zabkása, zöldség.
Tudjátok, nem is csodálkozom, hogy erről írok, három pasassal élek együtt és most születik a negyedik, valószínű ugyanabból a vérvonalból, így az életem hátralévő részét néhány focipálya mellett fogom eltölteni, ezért jó, ha a világ összes futballcsapata és focistái mellett minden más egyéb dologban is képben vagyok, mint például a táplálkozásuk.
Mivel a foci a világ talán legnépszerűbb sportága (már akinek), így gondoltam, ha már annyi egészségtudatos cikket írok, írhatnék a focisták táplálkozásáról is. Konkrétan arra is kíváncsi vagyok, vajon mennyire más egy futballista táplálkozási szükséglete egy futóétól?

Egyáltalán: mit eszik egy Ronaldo vagy Messi?
A focisták táplálkozási szükségleteikre vonatkozó tudományos kutatásból igen kevés áll rendelkezésre, pedig érdekes lehet ez a téma, hiszen egyáltalán nem mindegy, mit visznek a szervezetükbe a profi focisták. Vajon hasonlít a rövid-, vagy hosszútávfutókéhoz?
Egy átlagos futballmérkőzésen, a focisták összesen 10-11 kilométert futnak, mindenféle sebességgel, intenzitással, irányváltoztatással. Ebben az állóképességi sportban sokat sprintelnek, sokszor gyorsulnak és nagyjából minden ötödik másodpercben változtatnak irányt, a váltakozó gyors és lassú futás pedig könnyen kimerítheti a lábizmuk glikogén tartalékait.
A foci átlagosan magas intenzitással játszott sport, s a tanulmányok azt mutatják, hogy a profibb játékosok egy meccs több mint kétharmadát, a maximális pulzusszám 85 százalékán töltik el, ami felgyorsítja a glikogén kimerülését. Nem csoda, ha a focisták a meccs végére kimerültté válnak.
Azt gondolom, vagy azt sejtem, hogy sok focista pont a táplálkozásra nem figyel eléggé, különösen nincs tisztában a bevitt szénhidrátok jelentőségével, pedig ezzel nagyon sokat javíthatnának a teljesítményükön!

Az optimális lenne számukra a napi 2500-3000 szénhidrát-kalória, aki erre nem figyel, idő előtt lemerülnek a glikogén raktárai, s már a második félidőre csökken a teljesítményük.
A játékosoknak ezért érdemes glükóz tartalmú sportitalt fogyasztaniuk a meccs alatt, ugyanis a sportitalok használatával jobb eredmény érhető el.
A szénhidrátbevitel és a sportteljesítmény szorosan összefügg tehát, ezért nagyon sok múlik a bevitt tápanyagok minőségén, mennyiségén.
Két fő lényeges pillanat van a szénhidrát fogyasztására a focisták számára: a játék kezdete előtt és félidőben, ekkor szükséges pótolni az elvesztett szénhidrátokat.
„A jó edzést jó ételekkel kell kombinálni – vallja Ronaldo. – Az étrendem magas fehérje tartalmú, kerülöm a cukros ételeket, viszont sok zöldséget eszem.” –mondta egy interjúban. Lionel Messi is szigorú étrendet tart: napi 3 proteinturmixot iszik, gondosan ügyel a folyadékbevitelre is, zöldséglevest fogyaszt, sovány húsokat (csirke, hal, tenger gyümölcsei), krumplit, zabkását, mérkőzés előtt pedig gyümölcsöket.

Pontosság, koncentráció, robbanékonyság, mind, mind fontos szempont egy focista számára és az agynak szénhidrátra van szüksége a helyzetek átlátásához, s a szakemberek megállapításai szerint egyértelműen bizonyítható, hogy a szénhidrátok fogyasztásával csökkenthető az esélye annak, hogy a játékrész második felében romlik a passzolási teljesítmény.
Martinka Dia
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Elfek a polcon, csínyek a lakásban
Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.
Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus
Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.
Miért érdemes már ma lefoglalni a jövő évi nyaralást? Avagy mit jelent a „first minute”
Amikor az utazás gondolata megszületik, sokan hajlamosak az utolsó pillanatban dönteni. Azonban egyre többen tartják ésszerű stratégiának, hogy már jóval előre, akár a következő évre is lefoglalják álomnyaralásukat — ez a „first minute” megközelítés számos előnyt kínál.