Focisták táplálkozása
- Dátum: 2020.10.27., 02:30
- Martinka Dia
- agy, étrend, fehérje, foci, focipálya, focista, futás, futballmérkőzés, futó, glikogénraktár, gyümölcs, intenzitás, irányváltoztatás, játékos, kalória, koncentráció, kutatás, népszerű, protein, pulzusszám, robbanékonyság, sportág, sportital, szénhidrát, táplálkozás, teljesítmény, tudományos, vérvonal, zabkása, zöldség.
Tudjátok, nem is csodálkozom, hogy erről írok, három pasassal élek együtt és most születik a negyedik, valószínű ugyanabból a vérvonalból, így az életem hátralévő részét néhány focipálya mellett fogom eltölteni, ezért jó, ha a világ összes futballcsapata és focistái mellett minden más egyéb dologban is képben vagyok, mint például a táplálkozásuk.
Mivel a foci a világ talán legnépszerűbb sportága (már akinek), így gondoltam, ha már annyi egészségtudatos cikket írok, írhatnék a focisták táplálkozásáról is. Konkrétan arra is kíváncsi vagyok, vajon mennyire más egy futballista táplálkozási szükséglete egy futóétól?
Egyáltalán: mit eszik egy Ronaldo vagy Messi?
A focisták táplálkozási szükségleteikre vonatkozó tudományos kutatásból igen kevés áll rendelkezésre, pedig érdekes lehet ez a téma, hiszen egyáltalán nem mindegy, mit visznek a szervezetükbe a profi focisták. Vajon hasonlít a rövid-, vagy hosszútávfutókéhoz?
Egy átlagos futballmérkőzésen, a focisták összesen 10-11 kilométert futnak, mindenféle sebességgel, intenzitással, irányváltoztatással. Ebben az állóképességi sportban sokat sprintelnek, sokszor gyorsulnak és nagyjából minden ötödik másodpercben változtatnak irányt, a váltakozó gyors és lassú futás pedig könnyen kimerítheti a lábizmuk glikogén tartalékait.
A foci átlagosan magas intenzitással játszott sport, s a tanulmányok azt mutatják, hogy a profibb játékosok egy meccs több mint kétharmadát, a maximális pulzusszám 85 százalékán töltik el, ami felgyorsítja a glikogén kimerülését. Nem csoda, ha a focisták a meccs végére kimerültté válnak.
Azt gondolom, vagy azt sejtem, hogy sok focista pont a táplálkozásra nem figyel eléggé, különösen nincs tisztában a bevitt szénhidrátok jelentőségével, pedig ezzel nagyon sokat javíthatnának a teljesítményükön!
Az optimális lenne számukra a napi 2500-3000 szénhidrát-kalória, aki erre nem figyel, idő előtt lemerülnek a glikogén raktárai, s már a második félidőre csökken a teljesítményük.
A játékosoknak ezért érdemes glükóz tartalmú sportitalt fogyasztaniuk a meccs alatt, ugyanis a sportitalok használatával jobb eredmény érhető el.
A szénhidrátbevitel és a sportteljesítmény szorosan összefügg tehát, ezért nagyon sok múlik a bevitt tápanyagok minőségén, mennyiségén.
Két fő lényeges pillanat van a szénhidrát fogyasztására a focisták számára: a játék kezdete előtt és félidőben, ekkor szükséges pótolni az elvesztett szénhidrátokat.
„A jó edzést jó ételekkel kell kombinálni – vallja Ronaldo. – Az étrendem magas fehérje tartalmú, kerülöm a cukros ételeket, viszont sok zöldséget eszem.” –mondta egy interjúban. Lionel Messi is szigorú étrendet tart: napi 3 proteinturmixot iszik, gondosan ügyel a folyadékbevitelre is, zöldséglevest fogyaszt, sovány húsokat (csirke, hal, tenger gyümölcsei), krumplit, zabkását, mérkőzés előtt pedig gyümölcsöket.
Pontosság, koncentráció, robbanékonyság, mind, mind fontos szempont egy focista számára és az agynak szénhidrátra van szüksége a helyzetek átlátásához, s a szakemberek megállapításai szerint egyértelműen bizonyítható, hogy a szénhidrátok fogyasztásával csökkenthető az esélye annak, hogy a játékrész második felében romlik a passzolási teljesítmény.
Martinka Dia
Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell
Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.
„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa
Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?