Focisták táplálkozása
- Dátum: 2020.10.27., 02:30
- Martinka Dia
- agy, étrend, fehérje, foci, focipálya, focista, futás, futballmérkőzés, futó, glikogénraktár, gyümölcs, intenzitás, irányváltoztatás, játékos, kalória, koncentráció, kutatás, népszerű, protein, pulzusszám, robbanékonyság, sportág, sportital, szénhidrát, táplálkozás, teljesítmény, tudományos, vérvonal, zabkása, zöldség.
Tudjátok, nem is csodálkozom, hogy erről írok, három pasassal élek együtt és most születik a negyedik, valószínű ugyanabból a vérvonalból, így az életem hátralévő részét néhány focipálya mellett fogom eltölteni, ezért jó, ha a világ összes futballcsapata és focistái mellett minden más egyéb dologban is képben vagyok, mint például a táplálkozásuk.
Mivel a foci a világ talán legnépszerűbb sportága (már akinek), így gondoltam, ha már annyi egészségtudatos cikket írok, írhatnék a focisták táplálkozásáról is. Konkrétan arra is kíváncsi vagyok, vajon mennyire más egy futballista táplálkozási szükséglete egy futóétól?

Egyáltalán: mit eszik egy Ronaldo vagy Messi?
A focisták táplálkozási szükségleteikre vonatkozó tudományos kutatásból igen kevés áll rendelkezésre, pedig érdekes lehet ez a téma, hiszen egyáltalán nem mindegy, mit visznek a szervezetükbe a profi focisták. Vajon hasonlít a rövid-, vagy hosszútávfutókéhoz?
Egy átlagos futballmérkőzésen, a focisták összesen 10-11 kilométert futnak, mindenféle sebességgel, intenzitással, irányváltoztatással. Ebben az állóképességi sportban sokat sprintelnek, sokszor gyorsulnak és nagyjából minden ötödik másodpercben változtatnak irányt, a váltakozó gyors és lassú futás pedig könnyen kimerítheti a lábizmuk glikogén tartalékait.
A foci átlagosan magas intenzitással játszott sport, s a tanulmányok azt mutatják, hogy a profibb játékosok egy meccs több mint kétharmadát, a maximális pulzusszám 85 százalékán töltik el, ami felgyorsítja a glikogén kimerülését. Nem csoda, ha a focisták a meccs végére kimerültté válnak.
Azt gondolom, vagy azt sejtem, hogy sok focista pont a táplálkozásra nem figyel eléggé, különösen nincs tisztában a bevitt szénhidrátok jelentőségével, pedig ezzel nagyon sokat javíthatnának a teljesítményükön!

Az optimális lenne számukra a napi 2500-3000 szénhidrát-kalória, aki erre nem figyel, idő előtt lemerülnek a glikogén raktárai, s már a második félidőre csökken a teljesítményük.
A játékosoknak ezért érdemes glükóz tartalmú sportitalt fogyasztaniuk a meccs alatt, ugyanis a sportitalok használatával jobb eredmény érhető el.
A szénhidrátbevitel és a sportteljesítmény szorosan összefügg tehát, ezért nagyon sok múlik a bevitt tápanyagok minőségén, mennyiségén.
Két fő lényeges pillanat van a szénhidrát fogyasztására a focisták számára: a játék kezdete előtt és félidőben, ekkor szükséges pótolni az elvesztett szénhidrátokat.
„A jó edzést jó ételekkel kell kombinálni – vallja Ronaldo. – Az étrendem magas fehérje tartalmú, kerülöm a cukros ételeket, viszont sok zöldséget eszem.” –mondta egy interjúban. Lionel Messi is szigorú étrendet tart: napi 3 proteinturmixot iszik, gondosan ügyel a folyadékbevitelre is, zöldséglevest fogyaszt, sovány húsokat (csirke, hal, tenger gyümölcsei), krumplit, zabkását, mérkőzés előtt pedig gyümölcsöket.

Pontosság, koncentráció, robbanékonyság, mind, mind fontos szempont egy focista számára és az agynak szénhidrátra van szüksége a helyzetek átlátásához, s a szakemberek megállapításai szerint egyértelműen bizonyítható, hogy a szénhidrátok fogyasztásával csökkenthető az esélye annak, hogy a játékrész második felében romlik a passzolási teljesítmény.
Martinka Dia
ChatGPT mint „új terapeuta”?
Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.
Egy alma, nálunk idén tizenhárom szelet – egy régi magyar szokás üzenete
A karácsony előtti napokban sok családban kerül elő újra egy-egy régi magyar szokás, amely talán egyszerűnek tűnik, mégis mély jelentéstartalommal bír. Ilyen a szenteste felszeletelt alma hagyománya is, amely generációkon átívelve őrizte meg helyét az ünnepi asztalon.
Karácsonyi dalok történetei – magyar és világsikerek a fenyőfa alatt
A karácsonyi zenék minden évben ugyanazokat az érzelmeket hozzák felszínre: meghittséget, nosztalgiát, közösségi élményt. Kevesen gondolunk bele, hogy ezek a dalok nemcsak hangulatot teremtenek, hanem évszázadokon átívelő történeteket is hordoznak – Magyarországon és a világ más részein egyaránt.
A karácsony üzenete a rohanó világban
A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.
Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében
A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat