Focisták táplálkozása
- Dátum: 2020.10.27., 02:30
- Martinka Dia
- agy, étrend, fehérje, foci, focipálya, focista, futás, futballmérkőzés, futó, glikogénraktár, gyümölcs, intenzitás, irányváltoztatás, játékos, kalória, koncentráció, kutatás, népszerű, protein, pulzusszám, robbanékonyság, sportág, sportital, szénhidrát, táplálkozás, teljesítmény, tudományos, vérvonal, zabkása, zöldség.
Tudjátok, nem is csodálkozom, hogy erről írok, három pasassal élek együtt és most születik a negyedik, valószínű ugyanabból a vérvonalból, így az életem hátralévő részét néhány focipálya mellett fogom eltölteni, ezért jó, ha a világ összes futballcsapata és focistái mellett minden más egyéb dologban is képben vagyok, mint például a táplálkozásuk.
Mivel a foci a világ talán legnépszerűbb sportága (már akinek), így gondoltam, ha már annyi egészségtudatos cikket írok, írhatnék a focisták táplálkozásáról is. Konkrétan arra is kíváncsi vagyok, vajon mennyire más egy futballista táplálkozási szükséglete egy futóétól?
Egyáltalán: mit eszik egy Ronaldo vagy Messi?
A focisták táplálkozási szükségleteikre vonatkozó tudományos kutatásból igen kevés áll rendelkezésre, pedig érdekes lehet ez a téma, hiszen egyáltalán nem mindegy, mit visznek a szervezetükbe a profi focisták. Vajon hasonlít a rövid-, vagy hosszútávfutókéhoz?
Egy átlagos futballmérkőzésen, a focisták összesen 10-11 kilométert futnak, mindenféle sebességgel, intenzitással, irányváltoztatással. Ebben az állóképességi sportban sokat sprintelnek, sokszor gyorsulnak és nagyjából minden ötödik másodpercben változtatnak irányt, a váltakozó gyors és lassú futás pedig könnyen kimerítheti a lábizmuk glikogén tartalékait.
A foci átlagosan magas intenzitással játszott sport, s a tanulmányok azt mutatják, hogy a profibb játékosok egy meccs több mint kétharmadát, a maximális pulzusszám 85 százalékán töltik el, ami felgyorsítja a glikogén kimerülését. Nem csoda, ha a focisták a meccs végére kimerültté válnak.
Azt gondolom, vagy azt sejtem, hogy sok focista pont a táplálkozásra nem figyel eléggé, különösen nincs tisztában a bevitt szénhidrátok jelentőségével, pedig ezzel nagyon sokat javíthatnának a teljesítményükön!
Az optimális lenne számukra a napi 2500-3000 szénhidrát-kalória, aki erre nem figyel, idő előtt lemerülnek a glikogén raktárai, s már a második félidőre csökken a teljesítményük.
A játékosoknak ezért érdemes glükóz tartalmú sportitalt fogyasztaniuk a meccs alatt, ugyanis a sportitalok használatával jobb eredmény érhető el.
A szénhidrátbevitel és a sportteljesítmény szorosan összefügg tehát, ezért nagyon sok múlik a bevitt tápanyagok minőségén, mennyiségén.
Két fő lényeges pillanat van a szénhidrát fogyasztására a focisták számára: a játék kezdete előtt és félidőben, ekkor szükséges pótolni az elvesztett szénhidrátokat.
„A jó edzést jó ételekkel kell kombinálni – vallja Ronaldo. – Az étrendem magas fehérje tartalmú, kerülöm a cukros ételeket, viszont sok zöldséget eszem.” –mondta egy interjúban. Lionel Messi is szigorú étrendet tart: napi 3 proteinturmixot iszik, gondosan ügyel a folyadékbevitelre is, zöldséglevest fogyaszt, sovány húsokat (csirke, hal, tenger gyümölcsei), krumplit, zabkását, mérkőzés előtt pedig gyümölcsöket.
Pontosság, koncentráció, robbanékonyság, mind, mind fontos szempont egy focista számára és az agynak szénhidrátra van szüksége a helyzetek átlátásához, s a szakemberek megállapításai szerint egyértelműen bizonyítható, hogy a szénhidrátok fogyasztásával csökkenthető az esélye annak, hogy a játékrész második felében romlik a passzolási teljesítmény.
Martinka Dia
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.