Menü

A nagy korkülönbség következményei

Tinédzserkorban még az öt év is nagy korkülönbségnek tűnhet, de ezt nem lehetetlen áthidalni.Később a 10-12 év tartozik ebbe a kategóriába. Ha azonban tiniként sikerült beleesned egy nálad tizen-huszonévekkel idősebb férfiba, ott már elég kevés az esély rá, hogy van közös jövőtök.

Ezekben a kapcsolatokban a tolerancia és az elfogadás megélése is sokkal aktívabban van jelen, mint korban egymáshoz közelebb álló pároknál.

Negatívumot nem is nagyon tudok mondani, esetleg azt, hogy ha a férfi 20-25 évvel idősebb, akkor nem biztos, hogy a gyermek nevelésénél végig párja mellett tud maradni. Nem törvényszerű, hogy a fiatalabb nő kilépne a kapcsolatból, mert ezek a férfiak tényleg nagyon odafigyelnek a nőkre, ez a fajta figyelem és odaadás pedig a fiatalabb generációnál még nem feltétlenül van jelen.

A férfiak szempontjából vonzó lehet a tapasztalt, toleráns nő, akinek nem kell egzisztenciát felmutatni és akit nem kell elkápráztatni. Egy közel 20 évvel idősebb nő nem hárítja a szexet, örül neki, önbizalmat – és legyünk őszinték ragyogást is – ad neki, hogy fiatalabb kedvese kívánja, általában toleránsabbak is.

Mindezek ellenére legtöbbször a nők szoktak kilépni ezekből a kapcsolatokból, ha a fiatalabb férfiak elkezdenek túlzottan ragaszkodni, egy idő után „friss levegőre” vágynak.

Veszély lehet, ha a felek eltérő életciklusa miatt igényeik feloldhatatlanul különböznek. A fiatal élni akar, az idősebb már nyugalomra vágyna. A fiatal gyermeket akar, az idősebb férfi viszont nem akar már új családot. Később az is felmerül, hogy a fiatal tud-e majd felelősséget vállalni, támaszként jelen lenni idősebb partnere mellett? 10-15 év korkülönbségnél ráadásul már megjelenik a generációs ellentét is.

Nem kell megmaradni rossz kapcsolatokban.

Ugyanakkor a szerelem vagy a párkapcsolat nem az életünk végső célja, alfája és ómegája. Nem kell csupán azért ragaszkodnunk hozzá, mert ad egyfajta státuszt a külvilág felé, s pláne nem kell maradnunk akkor, ha a kapcsolatban nem bánnak velünk jól. Ha elég bátrak vagyunk váltani, sokkal minőségibb szerelmek jönnek az életünkbe.

Megválogatjuk, kiben bízunk.

Fiatalon még nem csupán isszuk szerelmünk minden szavát, de el is hisszük. Idősebb fejjel már könnyebben kiszúrjuk ki az, aki csak áltat, aki az egóját növelő hazugságokkal kábít, már apró jelekből látjuk, melyik férfi őszinte, és melyik nem. Nagy kincs ez, hiszen birtokában tényleg csak abban bízunk meg, aki érdemes rá.

Persze ezen típusú kapcsolatok is sokáig működhetnek, de időnként kompromisszumokat kell hozni értük. Ha adottak a közös célok, közös kedvtelések, akkor van erőforrás, ami elegendő hajtóerőt biztosíthat a jövőre is.

Szerző: Udvari Fanni

Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint

Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.

Amikor a test állandó készenlétben van

Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.

Imposztor-szindróma, hallottál már róla?

Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.