Menü

Boltkór – napjaink legnagyobb függősége?

Azon gondolkodom, hogy nem véletlenül engem talált meg ez a téma. Annyira nem mondanám, hogy vásárlásfüggő vagyok, vagy boltkóros, de az akcióknak, leárazásoknak bizony én sem tudok akarok ellenállni. Fogyasztó vagyok én is. De meddig normális, és mikortól számít függőségnek?

Talán kevesen tudják, hogy az ismert „Black Friday” mellett évek óta létezik a nemzetközi „Ne Vásárolj Semmit!” nap is. Valójában erről én sem hallottam még, talán a média ezt annyira nem szajkózta, mint a költekezős fekete pénteket.

A vásárlásfüggőség is éppolyan szenvedélybetegség, mint az alkohol, a dohányzás, a drog, az illető elvonási tüneteket élhet meg, ha nem vehetik meg a legújabb vágyott terméket azonnal.

Lehet betegség a vásárlás? Lehet bizony. Amíg nagyjából mérlegeljük, hogy mit és mennyiért vásárolunk, addig nincs gond, néha belefér az is, hogy felesleges holmi is a kosarunkba kerül. A gond akkor kezdődik, ha a vásárlás kényszeres pótcselekvéssé válik, melyben levezetjük a problémáinkat, a felgyülemlett stresszt, haragot, depressziót. A vásárlás például jutalmazásként lép fel.

Ugyan a vásárlásfüggőség ellentétben a drogokkal vagy az alkohollal nem tesz kárt az emberi szervezetben, a szociális kapcsolatokat rombolhatja.

A „boltkóros” a vásárlástól reméli, hogy megszabadul a feszültségtől, stressztől, negatív érzésektől, önértékelési zavartól, ám a vásárlás okozta elégedettség érzése nem tart sokáig, így hamarosan már a következő vásárlást tervezgeti.

A minket körülvevő óriásplakátok, tévéreklámok, prospektusok és kirakatok úgy hatnak ránk, hogy azt érezzük, ha nem veszünk meg egy bizonyos terméket, akkor lemaradunk valamiről.

„Black Friday”: átverés, vagy kihagyhatatlan akciók?

Felárazás utáni leárazás, „kettőt fizet hármat vihet” engedmények, kamu vásárlási kedvezmények, egy vásárlásfüggő pedig nem néz a dolgok mögé, még az átlagember is könnyen megvezethető.

A nagy leárazás valójában sokszor csak átverés, a termék árát szándékosan megemelik, majd visszaárazzák, hogy akciónak tűnjön. Holott kis böngészéssel és utánajárással könnyen kiszűrhető az átverés. Anyukám szokta mondani, utána írnak egy nullát és áthúzzák. Valahogy talán így lehet sarkosan megfogalmazni.Szerencsére a vásárlásfüggőség is elég jól kezelhető akár terápiával, önsegítő kézikönyvek tanulmányozásával, szakember segítségével, csoportterápiával, vagy súlyosabb esetekben gyógyszerekkel.

A szenvedélybetegségeknél elsősorban a kiváltó okokat kell feltárni, nem elég a tüneteket kezelni. A vásárlás helyett olyan tevékenységet érdemes keresni, ami hasonlóképp lefoglalja a gondolatainkat, stresszlevezetésnek jó a sport és lehetőleg kevésbé figyeljük az akciókat, ne dőljünk be a reklámoknak, nem tartsunk magunknál sok készpénzt, s olykor hagyjuk otthon a bankkártyát. Ezt egy függőnek nehéz mondani, tudom, de segítséggel mindenképp megvalósítható, hogy ne a szokások rabjai legyünk.

Martinka Dia

A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít

A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?

Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.