Menü

Hogyan szerezhet barátokat a gyermekünk?

A gyerekek nagy része az óvoda, iskola első éveiben kezdi el kialakítani az első komoly barátságait, kapcsolatait. Ismerkedik a közösséggel, barátokat keres, azonban vannak olyan kisgyerekek, akiknek ez nem megy olyan könnyen, s nehezen alakítanak ki társas kapcsolatokat. Néhány tanáccsal, ötlettel megsegíthetjük ezt a folyamatot.

Az én fiaim teljesen különbözőek, más habitusúak, úgyhogy nem is szeretem, ha valaki a neveléssel jön, hiszen ugyanúgy neveljük mindkét fiamat, mégis, míg az egyik egy nagyszájú, ám vezéregyéniség és bárhol maga köré szervez 10 percen belül egy focicsapatot, addig a kicsi visszahúzódóbb, nem kezdeményező, nehezen oldódik fel és nem irányító típus. Most kezdi a sulit és magam is elgondolkoztam, mikor és hogyan sikerül majd beilleszkednie, barátokat találnia, így találtam a témára, mely talán más szülőket is érdekelhet.

Miért nem talál barátokat egy kisgyerek? Számos oka lehet. Talán érzékenyebb, más módon gondolkodik, vagy nem kimondottan könnyen ismerkedős típus, inkább félénkebb, hallgatagabb.

A legfontosabb, segítsük az ilyen kicsiket, hogy tudjanak barátkozni! Hogyan?

Tanítsuk meg a gyermekünket együttműködni a többiekkel! Az együttműködés összehozza a csapatot és az iskolában jól lehet kamatoztatni például a házi feladatoknál, ezek a szituációk hamar kialakítanak barátságokat.

Keresse a hozzá hasonló érdeklődésű gyerekek társaságát! Lényeg a közös élmény, mely összeköt.

Szülőként ismerjük meg az osztálytársait, a későbbiekben szervezzük meg, hogy egyik-másik kis barát eljöhessen hozzánk játszani, s ha szerencsénk van és a gyerekek jól érzik magukat együtt, visszahívják egymást, s kialakul egy barátság. Ha azt mondja a gyermekünk, hogy egy „iskolai” baráttal szeretne szorosabb barátságot kialakítani, akkor ígérjük meg, hogy áthívjuk játszani, segítsünk ebben kezdeményezni.

Tanítsuk meg a kommunikáció alapjait, ha azt szeretnénk, hogy a gyermekünk tudjon barátokat szerezni, ismerkedni, beszélgetni, kapcsolatokat kialakítani.

Bátorítsuk, növeljük az önbizalmát! Merjen kezdeményezni, odamenni a többiekhez, beszélgetésekbe kapcsolódni.

Nézzen a többiek szemébe, beszélgessen velük, hallgassa őket érdeklődően.

Ha megkérik rá, segítsen a másiknak, s ő se habozzon segítséget kérni és elfogadni.

Mindig legyen barátságos, kedves, segítőkész és udvarias másokkal!

Segítsünk a gyermekünknek felismerni a jó barátot, s magyarázzuk el, hogy ő is választhat barátot, nemcsak őt választhatják. Beszéljünk róla, mit jelent a jó barát.

Felnőttként sem egyszerű egy új munkahelyen, új közösségben bekapcsolódni a társaságba, barátokat szerezni, kapcsolatokat kialakítani, egy kisgyermek esetén ez még összetettebb és nehezebb feladat, de egy kis segítséggel könnyen megtámogathatjuk ezt a folyamatot, s ha energiát fektetett bele, beilleszkedett, összecsiszolódott, megismerkedett a többiekkel, már menni fog minden, mint a karikacsapás.

Martinka Dia

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia

Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.

Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései

Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.

Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés

Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.

Amikor a gyerek felvételizik, de a szülő sem tud aludni

Este van. A gyerek már lefeküdt, de a szülő még mindig a felvételi tájékoztatót böngészi. Melyik iskola legyen az első? Hány pont kellhet? Mi történik, ha nem sikerül olyan jól a matematika? Vajon jó döntés lenne a gimnázium, vagy inkább egy technikum? És a legnagyobb kérdés: mi lesz, ha nem veszik fel?