Jobb szeretőnek lenni, mint magányosnak?
- Dátum: 2020.08.15., 16:16
- Varga Ágnes Kata
- bizalom, érzelem, kapcsolat, magány, negatív, önbecsülés, önbizalom, párkapcsolat, pozitív, psziché, pszichológia, szerelem, tanács, tipp, vélemény
Ha igazán őszinték akarunk lenni, be kell vallanunk, hogy mindnyájan ástuk már el az elveinket valaki kedvéért. Nem feltétlenül azért, mert megkért rá, elég, ha csak abban a tudatban voltunk, hogy ez az igen nehézkes út vezet a szívéhez. A félelem, hogy elveszítjük valaki figyelmét, nem egyszer kerekedik fölé a józan ész által adott tanácsoknak, melyek egyes esetekben éppen a hatalmas hibáktól lennének hivatottak megmenteni.
A párkapcsolatok bonyolult világában mindenki követ el olyan hibákat, melyek végleg meghatározzák azok valódi természetét és kimenetelét. Elég, ha csak a hűtlenségre, féltékenységre, kicsinyességre, kisajátításra gondolunk. Mindezen problémák valahol a hibás önképben gyökereznek. A magunkról kialakított torz képek teszik lehetővé azt, hogy önmagunkon kívül helyezkedve próbáljunk egyensúlyt találni egy másik ember mellett. Mindenki olyan kapcsolatban ragad benne, amilyet szerinte megérdemel, és ez egyaránt igaz azokra, akik túl-, és akik alulértékelik magukat. A lényeg tehát megint csak az önbecsülés, az elvek, normák és érzelmek megint csak másodlagosak.
De hogy pontosan milyen szándék vezeti azokat, akik mások szeretőjévé válnak, az még talán ennél is összetettebb. Közrejátszik egy olyan tényező, amely rengeteg rossz kapcsolatot eredményez: a magánytól való félelem. A szimpla félelem és a magánytól való félelem közötti különbséget két szóban így tudnám meghatározni: minden áron. Akik ugyanis a magánnyal azonosított egyedüllétet próbálják elkerülni, teljesen elveszíthetik a realitásérzéküket. Egy ideális kapcsolathoz nemcsak szenvedélyre és intimitásra van szükség, hanem elköteleződésre is. Ezt azonban sokan nem hajlandóak vállalni. Akik ilyen személyekkel kerülnek közelebbi kapcsolatba, ám azt titkolniuk kell, sőt, a kapcsolat természetét még önmaguk számára sem határozhatják meg, általában azért vállalják ezt a lealacsonyító szerepet, mert azt hiszik, majd jobbra fordul. Abban reménykednek, hogy a végén a másik meggondolja magát, és mégis nagyobb szerepet szán majd nekik. Ez a pillanat azonban az esetek nagy részében nem jön el.
És hogy jobb-e szeretőnek lenni, mint magányosnak? Talán ideig-óráig igen. Megkaphatjuk tőle azt a megerősítést, hogy kellünk valakinek, kaphatunk figyelmet, megerősödhet az önbizalmunk, és néhány óra erejéig érezhetjük azt, hogy ez egy tartható állapot, ami fordulhat jobbra is. Ám hosszú távon éppen az önbizalmunk, az önbecsülésünk és a biztonságérzetünk fogja ezt megszenvedni.
Varga Ágnes Kata
Túl sok ajándék húsvétkor? Így hat a gyerekekre, és ezt teheted helyette
A húsvét közeledtével a gyerekek izgatottan várják, mit rejt majd a kertben eldugott tojás, vagy milyen meglepetés lapul a kosárban. A csokinyuszik, játékok és apró ajándékok örömet okoznak, de könnyű átesni a ló túloldalára.
A tavasz megújulása – Húsvéti szokások modern köntösben
A húsvét a megújulás, az újjászületés és a tavasz ünnepe, amely évszázadok óta fontos szerepet tölt be a különböző kultúrákban. Az ünnep gyökerei mélyen a keresztény hagyományokban rejlenek, ugyanakkor a népi szokások is szervesen hozzátartoznak, így a húsvét egyszerre vallási és kulturális élmény.
Április 2. Az autizmus világnapja
Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.
Pár dolog, amin nem érdemes spórolni
Az életben számos területen csábító lehet a költségek csökkentése, de vannak olyan kiadások, ahol a spórolás hosszú távon többe kerülhet – akár pénzben, akár egészségben vagy időben. Ezek azok a pontok, ahol érdemes inkább minőségbe és megbízhatóságba fektetni.
A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon
A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.