Menü

A rostok elengedhetetlen fontossága

Noha a növényi rostot az emberi szervezet nem tudja megemészteni, nélkülözhetetlen a szervezet egészséges működéséhez. Ha nem fogyasztunk belőle eleget, az élelmi rost hiánya számos egészségügyi problémát okozhat.

Napi 25-30 gramm rost - ennyire lenne szüksége egy felnőttnek. Ez kevésnek hangzik ugyan, de sokan mégiscsak ennek töredékét viszik csak be a szervezetükbe. Pedig a rostos ételek tárháza végtelen, és egy kis odafigyeléssel bárki hozzájuttathatja a szervezetét a rostokhoz.

Amennyiben az étrendünk nem tartalmaz kellő mennyiséget belőle, különböző kellemetlen tünetek, illetve súlyos betegségek alakulhatnak ki. Nem tesz jót a beleinknek, sőt, kifejezetten ártalmas a rosthiányos táplálkozás. Soroljuk a következményeket.

A leggyakoribb és legenyhébb következmény a székrekedés. Rostok hiányában a bél perisztaltikus mozgása lelassul. Nincs, ami felpuhítaná székletet, és felgyorsítaná a béltartalom az áthaladását a vastagbélen. A tartós székrekedés miatti erőlködés következménye sokszor az aranyér és a visszerek.

Gyakran alakul ki krónikus emésztési zavar a rostszegény étrend következtében. Károsodik a bélflóra, a bélflóra egyensúlyának felborulása miatt, pedig elszaporodnak a kóros mikroorganizmusok, amelyek beleavatkoznak a helyes emésztési folyamatokba. De itt álljunk meg egy pillanatra. Miért károsodik a bélflóra, ha kevés rostot eszünk? Az étkezéssel elfogyasztott rostok, segítenek a bélflórát felépítő probiotikus baktériumok szaporodásában. Ha „éheztetjük” őket, számuk lecsökken, és a helyüket patogén, azaz káros baktériumok foglalják el, amik többek között puffadást okoznak.

A növényi sejtfalakat alkotó oldhatatlan rostoknak is fontos szerepük van egészségünk megőrzésében. A vízben nem oldódó rostok nem erjednek meg, csupán áthaladnak az emésztőrendszerünkön anélkül, hogy változna a szerkezetük. Jótékony hatásuk abban nyilvánul meg, hogy helyet foglalnak el a gyomorban és a bélcsatornában, ezáltal telítettségérzetet okoznak, csökkentik az étvágyat, valamint növelik a bélsár tömegét. Kalóriát nem tartalmaznak, ezért fogyókúrázók számára kifejezetten ajánlott fogyasztásuk.

A rostok azáltal, hogy növelik a székletünk víztartalmát és tömegét, csökkentik a vastag- és végbélrák kialakulásának a kockázatát. Ha ez nem történik meg, növekszik a széklet szárazanyag-, mérgező, rákkeltő és vegyianyag-tartalma, amelyek sok időt töltenek a végbélben, így fokozva a daganatos sejtek, és a vastagbélgyulladás kialakulásának rizikóját.

Számos kutatás arra a következtetésre jutott, hogy az élelmi rostok csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, az elhízás, a szorulás és a vastagbélgyulladás előfordulását. Késleltetik a cukor felszívódását a vérbe, növelik az inzulinérzékenységet.

Az étkezés utáni vércukorszint kevésbé emelkedik meg, javul a glükóztolerancia, ezáltal a cukorbetegek állapota is.

Szerző: Udvari Fanni

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Porfíria,  a test rejtett zavara

A porfíria egy ritka, de annál érdekesebb betegségcsoport, amely az emberi szervezet egyik alapvető működéséhez, a hemképzéshez kapcsolódik. A hem a vörösvértestek fontos alkotóeleme, amely az oxigén szállításáért felelős. Amikor ennek az anyagnak a képződése valamilyen enzimhiba miatt zavart szenved, különféle porfirinek halmozódnak fel a szervezetben, amelyek számos tünetet okozhatnak.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Mire figyeljünk sampon választáskor?

Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.