Menü

Szója és pajzsmirigy

Az élelmiszeripar fokozatosan ébredt rá a szójafehérjében rejlő profitlehetőségre, s az ötvenes-hatvanas évektől kezdett fellendülni a szójával foglalkozó ipar, különösen az egyre népszerűbbé váló a vegetarianizmus/veganizmus terjedésével. Ma már több ételben szerepel rejtett formában dúsító, sűrítő adalékanyagként.

Mi a baj a mértéktelen szójafogyasztással? Vajon a szója hozzájárul a TSH-szint emelkedéséhez? Fogyasztása súlyosbíthatja a pajzsmirigy-alulműködést? Befolyásolhatja a szója a gyógyszerek, vitaminok felszívódását?

A pajzsmirigy alulműködését vagy túlműködését elsősorban egy laborvizsgálattal állapítják meg, a TSH szintjének mérésével. A normál tartomány 0-4 között van, azonban az ideális érték inkább 1-2 között található. Ha a TSH érték túl magas, akkor alulműködésről, ha alacsony, túlműködésről beszélünk.

Egy amerikai kutató intézet tanulmányai szerint naponta maximum három adag szója elfogyasztása még biztonságosnak tekinthető. Ha azonban a szójatermékeket igen nagy mértékben fogyasztjuk (pl. tejtermékek helyett), fennáll annak a veszélye, hogy a szervezet nem jut elegendő mennyiségű jódhoz. A jód pedig a pajzsmirigy működéséhez elengedhetetlen. A probléma tehát nem közvetlenül a szója miatt van, hanem a jódhiányból fakad.

Azonban tudni kell arról is, hogy a szójabab nagyon sok fitátot tartalmaz, amely meggátolja a kalcium, a vas, a jód, a réz, a cink felszívódását, azonban a szójával mondhatjuk, hogy az egyik legnagyobb probléma az, hogy aggodalomra ad okot a szója goitrogén, azaz pajzsmirigyműködésgátló hatása, amiért a fitoösztrogének lehetnek a felelősek.

Ilyen élelmiszer egyébként még a szója mellett többek között a földimogyoró, a brokkoli, a karfiol, a káposzta, a köles.

Sajnos manapság a lakosság egyre nagyobb része szenved pajzsmirigy betegségekben, általában alulműködésben, így szakemberek megállapították, hogy a szója fogyasztása nem tűnik előnyösnek. Japánban, ahol a szójafogyasztás rendkívül magas, a pajzsmirigy betegségek előfordulása is igen gyakori. Hogy a szója befolyásolhatja-e a gyógyszerek felszívódását, nos igen, de ez elkerülhető, ha a levotiroxin beszedése után következő 4 órában nem fogyasztunk szóját tartalmazó ételeket.

Azonban azt is tudni kell, hogy a szóján kívül más élelmiszerek is gátolhatják a gyógyszer felszívódását (pl. kávé).

Levotiroxin tartalmú gyógyszer szedése esetén mindenképpen konzultálni kell a kezelőorvosunkkal.

Régóta folyik a vita arról, hogy van -e kapcsolat a szójafogyasztás és a pajzsmirigy rendellenes működése, illetve a pajzsmirigybetegségek között, ennek eldöntése nehéz, mert ez a vita még számos tanulmányt szül valószínűleg a jövőben. Én magam pajzsmirigybetegként épp ezért úgy gondolkozom, hogy mérséklem a szója bevitelét, mert ezzel bizony ártani nem ártok, ám a mértéktelen fogyasztásával lehetséges, hogy kárt okozok a pajzsmirigyem működésében. Mindig jobb a mértékletesség és az óvatosság.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?