Menü

Légy tudatos! – a harminc napos kihívás

Előfordulnak olyan események, amelyek az érzelmi világunkon keresztül hosszú időn át befolyásolják a cselekedeteinket. Van a személyiségünknek egy olyan része, mely a tapasztalatokból származó érzelmek mentén irányít minket, szabályozza a befogadást és a reakciókat is. Például, ha sok negatív élmény ér minket rövid időn belül, az elménk automatikusan jobban fog figyelni a negatívumokra. Ezáltal úgy fogjuk érezni, mintha minden ellenünk fordult volna. Ez sokszor vezet szociális problémákhoz, zárkózottsághoz, depresszióhoz. Ha megtanuljuk az érzelmeinket értelmezni, és a körülöttünk zajló történések által kiváltott reakcióinkat végiggondolni, azzal hasznos leckét kaphatunk saját magunktól. Hogy ez a későbbiekben könnyedén menjen, egy harminc napos kihívás keretein belül kaphatsz egy kis segítséget ehhez.

Harminc napon keresztül ugyanazokat a kérdéseket kell minél részletesebben megválaszolnod. A részletes beszámoló segít odakoncentrálni, és rendszerezve előhívni az emlékeidet. Ha pontosan leírod az eseményeket, pontosabban meg tudod határozni, mit mi váltott ki belőle, mely mozzanatok múlnak rajtad, melyek nem.

Első kérdés: Hogy érzem magam?

Fáradt vagyok? Kimerült? Fizikálisan mit tudok elmondani magamról? Milyennek érzem az elmémet? Milyen érzéseim vannak?

Második kérdés: Mi az az öt dolog a napomban, amiért hálás vagyok?

Persze, lehet ötnél több, de az igazán szürke napokon néha ötöt is nehéz találni. Ez a feladat felnyitja a szemünket, hogy az apróbb örömökre is koncentrálhassunk. Ez lehet egy finom étel, egy jó beszélgetés, egy szép pillanat is. Vagyis, ugye, legalább öt.

Harmadik kérdés: Tett-e ma valami szomorúvá/csalódottá/dühössé/bizonytalanná? Ha igen, mi az?

Ha pontosan megnevezzük a negatív érzelmeink okát, azzal csökkentjük a hatását. A néven nevezés segít abban, hogy ne bagatellizálhassuk el a rossz élményeket, és ne essünk az elfojtás vagy az elkerülés hibájába.

Negyedik kérdés: Van-e olyan dolog, amit meg tudok tenni annak érdekében, hogy jól érezzem magam? Mi az, amit nem tudok megtenni, mert nem rajtam múlik, nem engem érint főként, vagy nem lehetséges valamilyen okból?

A jókedvünk a saját kezünkben van, ezért sok olyan dolgot tehetünk, ami azt előidézi. Vannak azonban olyan dolgok is, amelyek, bár örülnénk nekik, nem rajtunk múlnak, vagy nem is lehetségesek. Más emberek viselkedését nem tudjuk befolyásolni, ahogy a lottónyereményeket sem mi irányítjuk. Fontos tudni, hogy mi a határ, és hogy azon belül felelősek vagyunk a hangulatunkért.

Ötödik kérdés: Mi az, ami miatt büszke vagyok magamra a mai napon?

Biztosan van olyan. Ha nincs, akkor a következő napot úgy kell intézni, hogy legyen benne ilyen.

Hatodik kérdés: Mi az, amiben holnap fejlődni szeretnék?

Ez lehet akár egy hónapon keresztül ugyanaz a dolog, tulajdonság, a lényeg, hogy legyen összefüggésben az érzelmekkel, legyen elérhető cél, de meg kelljen dolgozni érte, és szolgálja az épülésünket.

Ez a hat kérdés alapjaiban véve nem egy terápia, hanem egy rendszer, ami a gondolkodást segítheti. Nem minden nap könnyű és sikeres, de ennek nem az az oka, hogy nem vagyunk elég jók, hanem az, hogy szerencsére sem a napok, sem az emberek nem egyformák. Éppen emiatt nem unalmas az élet. A fejlődés és az érzelmi stabilitás megalapozása érdekében tehát, ha teheted, hívd ki magad erre a harminc napos érzelemfelismerés-kihívásra, teljesítsd legjobb tudásod és energiáid szerint, és élvezd a pozitív hatásait!

Varga Ágnes Kata

A fák és a természet gyógyító ereje

Nem véletlenül mondják, hogy ha beteg vagy, vagy akár stresszes, menj és sétálj egyet az erdőben.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?

A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?