Lehet kerékpárral is vásárolni
Belátom, hogy vannak szituációk, amikor elengedhetetlen a városi forgalomban is a személyautó használata. Csak kevesektől várható el, hogy a téli fagyban tekerjenek, pláne ha még hóesés is párosul mellé. Gyakori ilyen indok azonban a bevásárlás, amit, ahogy mondjuk sokan (igen, olykor jómagam is), azért mondunk le, mert a sok cuccnak kell a hely, ami csak egy autóban van meg. Még azt is értem és megértem, hogy egy áru a nagy bevásárlóközpontokban esetleg olcsóbb lehet, mint a kis sarki élelmiszerboltban. Mindazonáltal érdemes átgondolnunk vásárlási szokásainkat is. Jelenleg adunk magunknak heti 1-2 nagybevásárlást, és ekkor valóban, tele tömjük a bevásárlókocsinkat, majd a saját autónkat is. Így valóban nem fér fel kerékpárra sehogy sem az, amit venni szeretnénk.
Elsősorban Hollandiában ismerik azokat a városi kerékpárokat, amelyeknek nem a hátulján, hanem az elején is van hely, akár egy nagyobb kosárnak is, és amelyben viszonylag kényelmesen szállíthatunk kisebb, de megfelelő mennyiségű árut. Magyarországon még nincs meg ennek a típusú kerékpárnak a kultúrája. A magyaroknál a csomagtartó speciálisan hátul van, bár a városi közlekedésben saját, nem reprezentatív felmérés szerint ez is kezd visszaszorulni (bár nem kapcsolódik szorosan a témához, de sok felnőtt kerékpárosnak elsődleges a felszerelhető gyermekülés hátulra).
Magyarországon, ha nem Budapest méretű a város, vagy esetleg nem magas hegyekre, dombokra kell felkaptatni, akkor ideális megoldás lehet egy bevásárláshoz egy “elöl kosaras” kerékpár, és még egy hátizsák a hátunkon, amibe szintén belefér még néhány dolog, amit a boltban veszünk. Ha tehát csak saját félelmeink akadályoznak meg abban, hogy belevágjunk ebbe, akkor érdemes megszabadulni ezektől a félelmektől, beszerezni egy elülső kosár feleszerelésére alkalmas kerékpárt, és először csak kisebb, majd fokozatosan nagyobb terhekkel hozzászoktatni magunkat a bevásárláshoz. Egyébként én magam nem szeretem, éppen ezért nem is javaslom a hátsó csomagtartókat. Könnyebben leesnek onnan a szállított dolgok, és lopni is könnyebb, ha állunk egy lámpánál.
Mit nyerhetünk mégis vele? Kevesebb szmog, nem kell dugóban ülnünk, parkolóhelyet keresni, és még spórolhatunk is.
A ballagás pillanatai
Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Szükségünk van sportórára?
Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?
Hogyan legyünk energikusak húsvét után?
Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.
Tavaszi megújulás – kívül és belül
A tél után a tavasz olyan, mint egy mély lélegzetvétel: friss, üde, és tele van lehetőséggel. A természet új ruhát ölt, zöldbe borulnak a fák, virágba borul a világ, és ezzel együtt mi is új energiákat érzünk magunkban. De vajon tudatosan is megéljük ezt a megújulást?
Tavaszi szünet gyerekekkel
Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!