Menü

Hogyan érjük el, hogy a gyermek zöldséget és gyümölcsöt egyen?

A munkahelyen megkérdezte az egyik kolléganő, kérek-e sült tököt. Beugrottak gyerekkori emlékeim, amikor semmi mást nem utaltam jobban, mint éppen a sült tököt. De aztán nem csak a kalandvágy ébredt fel bennem, hanem arra is gondoltam, érdemes talán megkóstolni, mert sok mindennel voltam így kisgyerekként, hogy egyszerűen rá se tudtam nézni, már az illatától is rosszul voltam, később mégis egészen megkedveltem. Ilyen volt például a karfiol vagy a karalábé. Végül nagyon ízlett a sült tök is. Ezek után azon kezdtem el gondolkodni, vajon mennyire volt nehéz rávenni akár óvodás koromban a zöldségre és a gyümölcsre. A gyerek pedig gyerek marad, akármikor is születik, így örök a kérdés: hogyan szoktathatjuk rá csemetéinket az egészséges táplálkozásra?

Abban minden szakértő egyetért, hogy nem lehet a gyereket noszogatni, fenyegetni. Ezzel a szülő semmit nem fog elérni. Kétféle általános megoldás létezik, amit mindenki javasolni szokott:

Az egyik a szülő példája. Az a jó, ha a szülő és a gyermek együtt tud étkezni, az előbbi jó példával jár az utóbbi előtt. Ha a gyermek azt látja, hogy a felnőtt is eszik zöldséget és gyümölcsöt, sőt ízlik neki az amit eszik, akkor könnyebben lehet, hogy követi, utánozza az idősebb példáját. Mindenképpen tehát jó példával kell a gyermek előtti járni.

A másikhoz egy kis cselre, vagy barátságosabb kifejezéssel mondjuk úgy, fondorlatra van szükség. Az ételt úgy kell elkészíteni, tálalni, hogy az érdekes legyen a gyermeknek, szívesen fogyassza el. Ilyenkor, állítják szakértők, nem elsősorban azt kell nézni, hogy a legvitamindúsabb ételt tegyük a gyerek elé, mert azt lehet, hogy nem fogja szeretni. De egy roston sütött, vagy sajtmártás mellé elkészített zöldségnek vagy gyümölcsnek örülni fog. Szinte minden ezzel foglalkozó tanulmány megírta, hogy például a dinnyét érdemes úgy az asztalra tenni, hogy a szeletek végére jégkrém pálcikákat teszünk. És melyik gyerek nem szereti a jégkrémet? Nyáron a jéghideg dinnyét is meg fogják ezáltal szeretni, legalábbis sokkal nagyobb rá az esély.

De a legtöbb ilyen ételt el lehet játékosan készíteni. Ebben talán csak a felnőttek képzelete szab határt. Lehet szőlőből kisállatokat készíteni, de egy banán akár autóváznak is jó lehet. Számos ilyen példát lehetne mondani, a lehetőségek tárháza, ha nem is végtelen, de számos. A szülőknek vagy a felnőtteknek pedig érdemes kreatív energiát fektetni ebbe. Mert hogyha a gyermek rákap a zöldségekre és a gyümölcsre, akkor ez a felnőtt energia sokszorosan megtérül.

"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?

Egy nap az elhivatottságért – Július 1. az egészségügy dolgozóié

Semmelweis-nap – A magyar egészségügy ünnepe! Július 1-je minden évben különleges nap a magyar egészségügy számára: Semmelweis-nap, amelyen az egészségügyi dolgozókat ünnepeljük, és tisztelgünk munkájuk, elhivatottságuk és emberségük előtt.

Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.

A színek hatásai

A színeknek kiemelkedő szerepük van az életünkben. Kutatások szerint egyes érzelmek sokkal jobban társíthatók egy adott árnyalathoz, mint bármely másikhoz. Mivel a környezetünk képes befolyásolni a hangulatunkat is, így a színek pszichológiájának előnyeit a mindennapi életünkben is kamatoztathatjuk.

Online vagy offline? Digitális detox a nyaralás alatt

A telefonunk ma már a kezünk meghosszabbításává vált, a laptop pedig a virtuális kivetülésünk. Szinte észre sem vesszük, de folyamatosan online vagyunk, még akkor is, amikor épp pihennénk. Vajon szükségünk van digitális detoxra a nyaralás alatt, hogy feltöltődjünk és kikapcsolódjunk, vagy nincs akkora jelentősége?