Menü

Hogyan érjük el, hogy a gyermek zöldséget és gyümölcsöt egyen?

A munkahelyen megkérdezte az egyik kolléganő, kérek-e sült tököt. Beugrottak gyerekkori emlékeim, amikor semmi mást nem utaltam jobban, mint éppen a sült tököt. De aztán nem csak a kalandvágy ébredt fel bennem, hanem arra is gondoltam, érdemes talán megkóstolni, mert sok mindennel voltam így kisgyerekként, hogy egyszerűen rá se tudtam nézni, már az illatától is rosszul voltam, később mégis egészen megkedveltem. Ilyen volt például a karfiol vagy a karalábé. Végül nagyon ízlett a sült tök is. Ezek után azon kezdtem el gondolkodni, vajon mennyire volt nehéz rávenni akár óvodás koromban a zöldségre és a gyümölcsre. A gyerek pedig gyerek marad, akármikor is születik, így örök a kérdés: hogyan szoktathatjuk rá csemetéinket az egészséges táplálkozásra?

Abban minden szakértő egyetért, hogy nem lehet a gyereket noszogatni, fenyegetni. Ezzel a szülő semmit nem fog elérni. Kétféle általános megoldás létezik, amit mindenki javasolni szokott:

Az egyik a szülő példája. Az a jó, ha a szülő és a gyermek együtt tud étkezni, az előbbi jó példával jár az utóbbi előtt. Ha a gyermek azt látja, hogy a felnőtt is eszik zöldséget és gyümölcsöt, sőt ízlik neki az amit eszik, akkor könnyebben lehet, hogy követi, utánozza az idősebb példáját. Mindenképpen tehát jó példával kell a gyermek előtti járni.

A másikhoz egy kis cselre, vagy barátságosabb kifejezéssel mondjuk úgy, fondorlatra van szükség. Az ételt úgy kell elkészíteni, tálalni, hogy az érdekes legyen a gyermeknek, szívesen fogyassza el. Ilyenkor, állítják szakértők, nem elsősorban azt kell nézni, hogy a legvitamindúsabb ételt tegyük a gyerek elé, mert azt lehet, hogy nem fogja szeretni. De egy roston sütött, vagy sajtmártás mellé elkészített zöldségnek vagy gyümölcsnek örülni fog. Szinte minden ezzel foglalkozó tanulmány megírta, hogy például a dinnyét érdemes úgy az asztalra tenni, hogy a szeletek végére jégkrém pálcikákat teszünk. És melyik gyerek nem szereti a jégkrémet? Nyáron a jéghideg dinnyét is meg fogják ezáltal szeretni, legalábbis sokkal nagyobb rá az esély.

De a legtöbb ilyen ételt el lehet játékosan készíteni. Ebben talán csak a felnőttek képzelete szab határt. Lehet szőlőből kisállatokat készíteni, de egy banán akár autóváznak is jó lehet. Számos ilyen példát lehetne mondani, a lehetőségek tárháza, ha nem is végtelen, de számos. A szülőknek vagy a felnőtteknek pedig érdemes kreatív energiát fektetni ebbe. Mert hogyha a gyermek rákap a zöldségekre és a gyümölcsre, akkor ez a felnőtt energia sokszorosan megtérül.

Home office – home zabálás?

A „home office”-szal és „home tanulással” kapcsolatban jó lenne, ha szem előtt tartanánk, hogy csak az jut ki a karanténból, aki kifér az ajtón. Vagy, hogy legyél otthon is maszkban, mert akkor kevesebbet eszel. Vicces, de valójában elég komoly.

A sport immunrendszerre gyakorolt hatásai

Egy kutatás szerint már 20 perc mérsékelt testedzés is stimulálja az immunrendszert, gyulladáscsökkentő hatású sejtes immunválaszt produkál.

Távmunka előnyei

A távmunka sokak szemében még a mai napig egy elérhetetlen álom. Úgy képzelik el az irodai kötöttségek alól mentes embereket, mint akik egész nap a tengerparton koktélt szürcsölgetve nyomkodják a laptopjukat és hó végén hatalmas összegeket tesznek zsebre.

A friss levegő fontossága

A szabad levegőn való tartózkodás a fertőzés elleni védelem szempontjából is kedvező hatású. Különösen a felső légutak fertőzése esetén fontos, hogy levegőre menjen a gyermek, mert csak úgy tudja elérni, hogy a kilélegzett levegő helyett baktériummentes levegőt lélegezzen be.

Koronavírus lelki hatásai

Még a világjárvány kezdeti időszakában járunk. Magyarországon március 4-én jelentették hivatalosan az első koronavírus-fertőzést, és március 15-én az első halálesetet. Mégis, mintha hosszú idő telt volna el a kezdetek óta. Megváltozott az időérzékelésünk is.