Az alkohol fogakra gyakorolt hatásai

A szájüregi daganatok kialakulásában a dohányzásnak és az alkoholfogyasztásnak van a legnagyobb szerepe, bár a betegség súlyosságát befolyásolja a korai felismerés és kezelés.Továbbá az alkohol szájszárazságot is okoz. A savas alkoholok, mint pl. a bor rendszeres fogyasztása (nagy mennyiségben) eróziót okoznak a fogak felszínén.

Az alkoholt leggyakrabban szájon keresztül fogyasztják alkoholos italok formájában, így a szájüregből a nyelőcsövön keresztül a gyomorba kerül. Az etanol átalakulás nélkül halad át a tápcsatornán, és változatlan formában szívódik át a véráramba. A felszívódás már a gyomorban megkezdődik, de a bevitt alkohol nagy része a vékonybél falain keresztül kerül át a vérbe. A tápcsatorna ezen szakaszaiból vérbe kerülő anyagok a vérárammal a májba szállítódnak, amely szervnek fontos szerepe van a homeosztázis, így a vér különböző összetevőinek mennyiségének szabályozásában. Így történik ez az alkohollal is, amely egy részét a máj elkezdi eloxidálni. Ha egyszerre nagyobb mennyiségű alkohol kerül a szervezetbe, a máj nem képes hirtelen az összeset lebontani, ezért bizonyos százalékban a vérben marad. Elsősorban ez fogja okozni az alkoholfogyasztás rövid távú tüneteit (avagy a „részegség” néven ismert súlyos mérgezési tüneteket), ugyanis a keringés által eljut a szervezet minden részébe, így az agyba is, ahol ezek a rövid távú hatások könnyen megnyilvánulhatnak.

Az utóbbi évek kutatásai felismerték, hogy melyek azok az anyagok, amelyekre az alkohol leginkább hatással van az agyban: két neurotranszmitter (azaz ingerületátvitelért felelős anyag), a gamma-aminovajsav (GABA) és a glutamát receptorához kötődve módosítja azoknak érzékenységét. A glutamát az egyik legelterjedtebb serkentő neurotranszmitter az agyban, ennek receptorához kapcsolódva gátolja annak működését. Ezzel szemben a GABA receptorait fokozottan érzékennyé teszi, és mivel a GABA gátló transzmitterként funkcionál, ezáltal gyakorlatilag egy kettős gátlást valósít meg (a serkentőt gátolja, a gátlót serkenti). Ezen gátlás során az idegsejtek közötti kommunikációt és maguknak az idegsejteknek a működését is lassítja, így gyengítve különböző érzékeinket, lassítva és koordinálatlanná téve a mozgásunkat.

Tippek a fogzománc védelmében

1. Rágcsálnivalók

A chips, a ropi, a perecek a szájban lévő baktériumokkal érintkezve roncsolják a fogak külső rétegét. Ráadásul magas keményítőtartalmuk miatt könnyen beleragadnak a fogakba, fogközökbe és a következő fogmosásig ott is maradhatnak.

2. Üdítőitalok

A cukros, szénsavas üdítőitalok foszforsavat tartalmaznak, és ha sokáig szürcsölgetjük őket, sokáig is érintkeznek a fogfelülettel. Hasonlóképpen veszélyes lehet a savas, 100 %-os gyümölcslevek kortyolgatása is.

3. Alkohol

Az alkoholos italok meglepően sok cukrot tartalmaznak (különösen az üdítőszerű, alacsonyabb alkoholtartalmú, színes italok, az édes bor, a gyöngyöző bor, a pezsgő, a koktélok, a likőrök) és nagyon magas a savtartalmuk is. A savas italok pedig közismerten károsítják a fogzománcot, ezáltal a baktériumok könnyebben megtámadhatják a fogakat.

4. Citrusfélék

A citrusfélék természetesen citromsavat tartalmaznak, amely nagy mennyiségben roncsolja a fog felső zománcréteget és a foggyökereket. Egyes kutatások szerint a citromban, narancslében található savak sokkal inkább kikezdik a fogzománcot, mint a peroxidok, amelyeket egyes fehérítő fogkrémek tartalmaznak.

5. Salátaöntetek, savanyúságok

A legtöbb öntet tartalmaz balzsamecetet és cukrokat. Bár az ecetnek számos jó tulajdonsága van, de magas savtartalma viszonylag rövid időn belül roncsolja a fog legfelső zománcrétegét, és ugyanez igaz a savanyúságokra.

Honnan tudhatjuk, hogy kopik a fogzománc?

A fogzománc elvékonyodása miatt a fog sárgulni kezd.

Hideg vagy meleg ételek, italok fogyasztásakor kialakul a fogérzékenység.

A fogak élei áttetszővé válnak, és kisebb mélyedéseket tapasztalhatunk a fogak felszínén.

Evés, ivás után várjunk legalább fél órát a fogmosással!

Szerző :Udvari Fanni