Miért szeretünk nevetni?
- Dátum: 2019.12.14., 18:42
- Sipos Zsófia
Mi történik, amikor nevetünk?
Biológiai szempontból nagyon érdekes folyamatok zajlanak le a testünkben, amikor nevetni kezdünk. Csökkenti a stresszt, nyugodtabbak leszünk, mert az izmok összehúzódásával növekedik a véráramlás, az oxigénellátottság, ami serkentő hatással van a szív és tüdő működésére. Emellett pedig endorfin is szabadul fel, ami szintén fizikai és lelki nyugodtságot okoz.
A nevető emberek kalóriákat is égetnek, egyes kutatások szerint akár 40 kalória is eléghet napi negyedóra nevetéstől.
Magunkon nevetni
A lelki hatásai azonban sokkal fontosabbak, mivel a sok vidámság életszemléletnek is mondható. Aki tud nevetni a mindennapok apró botlásain, hibáin, esetleg önmagán, az életet is pozitívabban fogja fel. Fontos megjegyezni, hogy nevetni valamin nem mindig jelenti azt, hogy nem vesszük komolyan a problémát. Azok a párkapcsolatok is kiegyensúlyozottabbak és nagyobb összhangban vannak, ahol tudnak együtt nevetni.
Min és miért nevetünk?
Amikor nevetünk nem csak jó érzéseket okozunk magunknak és másoknak, hanem erősítjük szociális kötelékeinket. Összeköti az embereket, a kisebb és nagyobb társaságokat, mert a kacagás nem reakció, hanem kommunikációs forma. Ilyenkor legtöbbször nem vicceken, hanem állításokon és beszólásokon nevetünk.
Két különböző nevetést ismerünk, az egyik egy ősibb reakció, míg a második egy illedelmesebb, szinte tanult kommunikációs forma. Amikor megcsikiznek, akkor az ösztönös nevetés tör fel, de például egy társaságban, akiket nem olyan jól ismerünk sokkal visszafogottabban kacagunk. A nevetés ősi formája az állatoknál is gyakori, leginkább emlősöknél.
Hogy miért nevetünk, ha csiklandoznak az már az ókori filozófusokat, Platónt és Arisztotelészt is foglalkoztatta. A válasz a XX. században találták meg, amikor a kutatók rájöttek, hogy az agyunk kétféle csiklandozást különböztet meg, amire más más reakciót adunk. Ha a has, talp, törzs területeit kezdik el csikizni, akkor az agyunk a jól ismert nevetéssel reagál, azonban, ha ugyanezeket a területeket gyengébben érintik meg, a reakció sokkal inkább egy kellemetlen érzés.
Fokozatosság a siker kulcsa
Kisütött a nap, jobb az idő és a legtöbb embernek megjön a kedve ahhoz, hogy sportoljon, esetleg visszatérjen az edzéshez, amit magára hagyott a téli időszak során. Sokaknak a motiváció erre az, hogy a nyári szezonra jól nézzenek ki, azonban még ilyen esetekben is fontos a mértékletesség.
A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban
A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban
A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?
A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.
Amikor a munkahely a lustasággal tesz tönkre
Hallottál már a kiégés (burnout) szindróma „kis testvéréről”, a boreout-ról? Mit is jelent ez pontosan? Legtöbbször nevetségesnek tűnhet unatkozni egy munkahelyen, netán lustának titulálhatjuk az egykedvű kollégákat. Sok esetben azonban nem közönyről van szó, csupán nincsenek kihasználva a munkatárs képességei az adott helyen, amitől a krónikus unalom szindróma áldozatává válhat.