A bókolás lélektana
- Dátum: 2019.12.11., 18:17
- Varga Ágnes Kata
- belső, bók, egészség, énkép, érzelmek, kapcsolat, kifejezés, közösség, külső, lélek, mód, negatív, pozitív, psziché, stílus, tanács, tipp, vélemény, visszacsatolás, visszajelzés
A bókolás olykor nem is igazán egy hétköznapi tevékenység, inkább művészet. Rengeteg körülménye van, aminek nem árt megfelelni, feltéve, hogy kellemes hatást szeretnénk elérni vele.
Az egyik ezek közül az, hogy olyan tulajdonságát dicsérjük meg az illetőnek, amely valóban elismerésre méltó, és amit a dicsért fél is annak tart. Ellenkező esetben ugyanis könnyen gúnyként, iróniaként azonosíthatják a megjegyzésünket. Ez az eset akkor is előfordulhat, ha nem megfelelő stílusban tálaljuk mondandónkat. Például, ha trágár vagy vulgáris szavak kíséretében dicsérünk, azzal magát a dicséret tárgyát képező tulajdonságot tesszük komolytalanná. Így pedig az illető inkább sértésnek fogja fel az általunk bóknak szánt megjegyzést. A következő kritérium pedig az, hogy a megfelelő személyt dicsérjük meg. Vagyis, hiába magasztaljuk az egekig valakinek valamilyen tulajdonságát, ha az illetőt nem ismerjük eléggé ahhoz, hogy ilyen szintű megjegyzést tegyünk. Magyarul, ha ismeretlent dicsérsz, akkor figyelj arra, hogy ne mélyedj bele olyan részletekbe, amelyeket a szituációból kifolyólag nem ismerhetsz. Pillanatnyi álláspontot fogalmazz meg, és inkább állapotszerű tájékoztatást adj a véleményedről, mint átfogót.
Ne mondj például olyat, hogy "te egy nagyon kedves ember vagy", ha az illetőt először látod. Fontos az is, hogy kerüld a túlzásokat, hiszen ezek is hiteltelenné változtatják a bókot, akármilyen komolyan gondold is azt. Tartózkodj például az olyan mondatoktól, hogy "neked van a legszebb hangod, amit valaha hallottam", vagy "a te szemeid szépsége mellett mindenki másé eltörpül". Ilyen esetekben ugyanis megsérthetjük azt, aki esetleg kívülállóként hallja megnyilvánulásunkat, másrészt azt a benyomást keltjük, hogy könnyen meggyőzhetőek és elbizonytalaníthatóak vagyunk, akik első benyomás alapján ítélnek. Inkább megfontoltabban, szolidabban dicsérjünk, így annak komolyságában kevésbé fognak kételkedni.
A bókokat illik fogadni is, nincs szükség szabadkozásra, nyugodtan megköszönhetjük az illetőnek, hogy észrevett rajtunk egy dicséretre méltó tulajdonságot. Jó, ha kifejezzük azt is, hogy jól esik a pozitív visszajelzés. Márpedig, szinte biztos, hogy nemcsak jól esik egy bók, de vágyunk is rá. A hiányalapú szükségleteink között szerepel az elismerés, elfogadás iránti vágy. Ha pedig ezt nem kapjuk meg, nehezebben jutunk el az önelfogadás, önérvényesítés szintjére. Tehát nemcsak jó, ha tudunk bókolni és bókokat fogadni, de szükséges is. Merjünk dicsérni, merjünk kedvesek lenni, és ezzel nemcsak embertársaink lelki egészségét idézzük elő, de a sajátunkat is.
Varga Ágnes Kata
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.