Menü

Mesével a gyógyulásért

A művészetterápia bizonyítottan segít lelki és mentális problémákon, traumák és tragédiák feldolgozásában. Ennek egyik ága, az egyre ismertebbé váló meseterápia, ami Magyarországon leginkább Boldizsár Ildikó nevéhez köthető.

A mesék már a hindu gyógyászatban is megjelentek, amikor mentális betegséggel küzdőknek olyan történeteket mondtak, amik összefüggésbe állíthatók a problémáikkal. Folyamatokról szóltak, amelyek a problémából és a bajból a megoldás felé mutattak. Különböző magyarázatok léteznek arra, hogy miért is hatásos a mese a gyógyítás során. Bruno Battelheim osztrák pszichológus szerint a meseolvasó magára vonatkoztatja a történetet, azonosul a szereplőkkel és ezáltal talál megoldás a saját problémáira. Boldizsár Ildikó magyar mesekutató és terapeuta pedig azt mondja, minden élethelyzetünk megtalálható egy-egy mesében, és a hőssel való azonosulás során fejti ki a mese gyógyító hatását. A meseterápia fontos alapeleme, hogy a meséket nem magyarázza, hanem hagyja, hogy magától dolgozzon.

Magyarországon Boldizsár Ildikó nevéhez kötődő Metamorphoses Meseterápiai Módszer a legelterjedtebb. A módszer nevét Ovidius Metamorphoses, azaz Átváltozás című művéről kapta, amely azt mutatja be mivé és hová változott a világ keletkezése óta. A meseterápia lényegét is a változás adja, a személyes történetekben segít a lelki, fizikai feltételek megteremtésében, hogy mindez létrejöhessen.

Alapgondolata, hogy a népmesék párhuzamba állíthatók az élethelyzeteinkkel és a hősök történetei megoldást mutathatnak problémáinkra.

Az ősi hagyományokból táplálkozó mesék azt mutatják, hogy ami rosszul működik az életünkben és bennünk azt meg lehet változtatni. A meseterápia abban segít, hogy megtaláljuk életünk meséjét, amin keresztül ráismerünk a hibáinkra és ezeken változtatunk.

A meseterápia a legkülönbözőbb élethelyzetekben jelent segítséget. Amikor veszteség, gyász, fájdalom éri az embert, amikor szorong, párkapcsolati vagy családi problémákkal küzd. Sikeresen alkalmazható terápia bármilyen korú és élethelyzetű embernél.

A terápia során megtanulható egy mese helyes értelmezése, megoldása. Jelentést kapnak, korábban semmitmondónak tűnő részletek, mint egy bot szerepe. Az ilyen apró elemek megértése adja a nagy egész megértésének alapját.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.

Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.

„Képek nélkül a gondolatainkban” – Mi az afantázia?

Amikor becsukjuk a szemünket, a legtöbben képesek vagyunk előhívni egy tájat, valakinek az arcát vagy akár a reggeli ételünket. Vannak azonban emberek, akik számára mindez teljesen elérhetetlen. Ők azok, akik afantáziával élnek. A jelenség a képzelet szinte teljes hiányát jelenti – ugyanakkor ez nem betegség, hanem az agy működésének egy természetes változata.