Menü

Mesével a gyógyulásért

A művészetterápia bizonyítottan segít lelki és mentális problémákon, traumák és tragédiák feldolgozásában. Ennek egyik ága, az egyre ismertebbé váló meseterápia, ami Magyarországon leginkább Boldizsár Ildikó nevéhez köthető.

A mesék már a hindu gyógyászatban is megjelentek, amikor mentális betegséggel küzdőknek olyan történeteket mondtak, amik összefüggésbe állíthatók a problémáikkal. Folyamatokról szóltak, amelyek a problémából és a bajból a megoldás felé mutattak. Különböző magyarázatok léteznek arra, hogy miért is hatásos a mese a gyógyítás során. Bruno Battelheim osztrák pszichológus szerint a meseolvasó magára vonatkoztatja a történetet, azonosul a szereplőkkel és ezáltal talál megoldás a saját problémáira. Boldizsár Ildikó magyar mesekutató és terapeuta pedig azt mondja, minden élethelyzetünk megtalálható egy-egy mesében, és a hőssel való azonosulás során fejti ki a mese gyógyító hatását. A meseterápia fontos alapeleme, hogy a meséket nem magyarázza, hanem hagyja, hogy magától dolgozzon.

Magyarországon Boldizsár Ildikó nevéhez kötődő Metamorphoses Meseterápiai Módszer a legelterjedtebb. A módszer nevét Ovidius Metamorphoses, azaz Átváltozás című művéről kapta, amely azt mutatja be mivé és hová változott a világ keletkezése óta. A meseterápia lényegét is a változás adja, a személyes történetekben segít a lelki, fizikai feltételek megteremtésében, hogy mindez létrejöhessen.

Alapgondolata, hogy a népmesék párhuzamba állíthatók az élethelyzeteinkkel és a hősök történetei megoldást mutathatnak problémáinkra.

Az ősi hagyományokból táplálkozó mesék azt mutatják, hogy ami rosszul működik az életünkben és bennünk azt meg lehet változtatni. A meseterápia abban segít, hogy megtaláljuk életünk meséjét, amin keresztül ráismerünk a hibáinkra és ezeken változtatunk.

A meseterápia a legkülönbözőbb élethelyzetekben jelent segítséget. Amikor veszteség, gyász, fájdalom éri az embert, amikor szorong, párkapcsolati vagy családi problémákkal küzd. Sikeresen alkalmazható terápia bármilyen korú és élethelyzetű embernél.

A terápia során megtanulható egy mese helyes értelmezése, megoldása. Jelentést kapnak, korábban semmitmondónak tűnő részletek, mint egy bot szerepe. Az ilyen apró elemek megértése adja a nagy egész megértésének alapját.

Mentális egészség a mindennapokban

Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.

Így kezeld a nárcisztikust

Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?

A motiváció elvesztésének okai

A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.

Telefóbia: tényleg ennyire ijesztő egy hívás?

A telefonhívásoktól és a beszélgetésektől való félelem, azaz a telefóbia nem pusztán bogarasság, hanem a szociális szorongás egyik fajtája. Ezt az iszonyt a társas érintkezés különböző formái váltják ki, mint például enni, előadni vagy szerepelni mások előtt. Jelen esetben a riadtságot a jellegzetes, semmiből előtörő csörgés: a csengőhang, majd az azt követő kommunikáció váltja ki. Az idegesség skálája széles és színes: a finomabb zavartságtól és a bosszúságtól egészen a pánikolásig terjedhet.

Az érzelmileg labilis személyiségzavar nyomában

Személyiség és a személyiségzavarok komplex témája valóban fontos, és az érzelmileg labilis személyiségzavar (Borderline Personality Disorder, BPD) különösen sok kihívást jelenthet a szenvedők számára. A zavar jellemzői, mint az impulzív cselekedetek, a hangulat ingadozása, és a személyes kapcsolatok instabilitása, komoly hatással lehetnek az egyén életére, mind személyes, mind szakmai szinten.