Menü

Munkamánia - amikor a főnök mondja, hogy elég

Nehéz megítélni, hogy mikor ajánlatos leállni a munkával. Főleg azért, mert a túlhajszoltság, a munkamánia mögött különböző motivációk állhatnak. Egyesek azért képesek túlzásokba esni, mert pénz szűkében vannak. Általában ez az állapot elmúlik akkor, amikor a krízis, vagyis a pénzhiány megszűnik. De az is előfordulhat, hogy a plusz kereset újabb spirált indít el. Ugyanis azok, akik plusz munkát vállalnak egy kicsivel több pénzért, a megszaporodott fizetésük láttán könnyen elhatározhatják, hogy szeretnék állandóvá tenni ezt a jólétet. Benne ragadnak a sokkal több munkaórával járó állapotban, hozzászoknak és egyre többet vállalnak érte. Ennek a helyzetnek az elsődleges motivációja a pénzszerzés, de ezt a szerepet legtöbbször átveszi valami egészen más, mégpedig a megszokás vagy a kiüresedés. Ez ugyanúgy megszállottsághoz vezethet, mint az, ha valakinek az egyetlen örömét a munkája adja.

A munkamánia veszélyes, hiszen csupán arról lehet észrevenni, hogy az adott személy leszűkíti az érdeklődési körét, kevesebbet jár el szórakozni, kevesebb dolog foglalkoztatja, ellenben nagyon lelkes, ha a munkájáról van szó. Ez a lelkesedés azonban nem örömteli, hanem inkább nyomasztó, egy folyamatos stressztényező az életében, egyfajta kényszer, hogy meg akar felelni és ezt semmi sem akadályozhatja meg. Elsődleges céllá válik a munka, de mögötte nincs semmi egyéb motiváció, csak ez a kényszer

A munkába fektetett idő és a munka minősége nem feltétlen arányos. Előfordul, hogy egy feladatra akkor tudunk csak helyesen koncentrálni, ha bizonyos időközönként hosszabb pihenőket tartunk. Ezért a hatékonyság érdekében a megszabott munkaórákon túl csak ritkán szabad dolgozni.

Mit tehetünk, ha ennek képtelenek vagyunk eleget tenni? Ha a családunkkal, barátainkkal való beszélgetés nem segít, próbáljunk új hobbit keresni. Ez elősegíti új motivációk megtalálását. A sportok, művészetek, de akár az olvasás is könnyen ki tud zökkenteni a munkamániából. Ha mégsem, kérjük szakértő segítségét!

Varga Ágnes Kata

Mi az a protokollkommunikáció, és miért fontos a mindennapi életben?

A kommunikáció a mindennapi élet része, ide tartozik a protokollkommunikáció is, amit érdemes minden embernek elsajátítania.

Hogyan születtek a hungarikumok?

A magyar kultúra ízek, történetek és évszázadokon át formálódó szokások rendszere. Olyan nemzeti értékekről van szó, amelyek egyszerre jelképezik a kreativitást, a történelmi tapasztalatot és az identitást. Egy pohár pálinka, egy szaloncukor vagy egy gondosan elkészített étel mind arra emlékeztet, hogy a kultúra a mindennapokban él tovább.

Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében

Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.

Amikor a babakocsiban már nem csörgő lóg, hanem tablet

Háromgyerekes anyukaként azt hittem, már semmin nem tudok igazán meglepődni a gyereknevelés világában. Láttam már mindent: zenélő bili, applikációval vezérelt cumisüveg-melegítő, okosbébiőr, ami még a baba légzését is elemzi. De amikor a minap megláttam egy babakocsira szerelhető tablettartót, egy pillanatra tényleg megálltam a bolt közepén.