Jó akciók a régi recept alapján, avagy a Terminátor mitudoménhányról
- Dátum: 2019.11.02., 04:45
- Vass Attila
- www.imdb.com
- akció, film, folytatás, kritika, sci-fi, szórakozás, Terminátor
James Cameron sötét sci-fi víziója, a Terminátor a popkultúra része lett és sztár csinált Schwarziból. A messze kiemelkedő megasiker második rész után zuhanó színvonalú széria újra Cameron produceri kezébe került és jöhetett az immáron hatodik! rész. A probléma ott van, hogy az ötödik rész egy remake volt, igaz látványosan üres, de nagyon laza. Az előzmények színvonalat valljuk be csak a meglepően hamar lefújt tévésorozat tudta megütni. De ez már a múlt. Ezúttal egy variációt láthattunk abból a kezdeti elképzelésből, ahol még Linda Hamilton volt a super women. Stílszerűen a régi koncepciót erőltetik, jelesül, hogy a gonosz robot visszajön a jövőből megölni a kiválasztottat, amihez egy politikailag korrekt keret kellett. Itt kérem már az egyenjogúság nevében egy kibernetikusan felturbózott párductestű amazon katona tér vissza megóvni a jövőt, ami ugye a múlt, ami a jelen, ha tudja még valaki ezt követni. Az épp megmentésre váró látszólag átlagember pedig egy mexikói fiatal karakán hölgy.
Aztán hirtelen megjelenik a megkeseredett bosszúálló Sarah Connor és a csipet-csapat élére áll. A hármas hölgykoszorú látszólag tehetetlen a minden eddiginél hiperszuperebb ellen aki naná, hogy egy hispán terminátor. Marad tehát a menekülés. Mivel mindenütt elpromozták igy kitalálható, hogy a jó öreg Schwarzi is beszáll a részben Magyarországon forgatott Sötét végzet alcímű filmes mókába. Ami egyértelmű az az, hogy a popcorn függőknek szánták a képi világot. Rengeteg jó ritmusú dinamikus akcióval próbálta a Deadpool rendezője, Tim Miller megnyerni a rajongókat. Tulajdonképpen ez még sikerült volna is, ha nincs a legnagyobb gond, ami a kiszámíthatóság meg az előző, itt látványosan zárójelbe tett, három Terminátor rész.
De sebaj, Linda Hamilton helyenként laza helyenként túltolt cinizmusa azért jelzi itt nem babra megy a játék. Csak mintha már mindent láttunk volna valahol. Miközben ezerrel dübörög az akció és ezt a robotot már tényleg szinte lehetetlen megállítani. szinte…a többit találjátok ki. A kellemes nosztalgikus, de tök felesleges ötödik rész után kaptunk egy új harmadik rész tehát, amely remekül illeszkedik a saját előzményeibe: lendületes, de helyenként akcióban bántóan túltolt is egyben. Valaminek a lezárása, valaminek a kezdete, valami újra a vásznon. A régi recept kis új fűszerrel egy régi szakácstól. aki erre vágyik az jól fog lakni a szemével. Aki nem, az csípje el a mozikban a felturbózott második részt és irány a nosztalgia vasút.
A dinók sosem halnak ki? A Jurassic Park és mutációi
Steven Spielberg Michael Crichton Jurassic Park című bestseller könyvéből 1993-ban filmtörténetet alkotott, komplett ajándéktárgy iparágak jövőjét alapozta meg hosszútávon. A dinoszauruszok tündöklése és vászonbéli hódítása mindig óriási siker. Íme hát a Jurassic Park és mutációinak szigorúan szubjektív listája paleontológus kezdőknek, haladóknak, de leginkább azoknak, akik, újra és újra szeretnek rácsodálkozni a CGI legújabb vívmányaira és a saját magukban szunnyadó felfedező, kalandvágyó kisgyerekre.
Generációk háborúja – Kritika
A II. világháború borzalmait ritkán látott nyíltsággal és mélységgel mutatja be a Generációk háborúja című német minisorozat, amely öt fiatal barát sorsán keresztül tárja fel a konfliktus emberi árát és a túlélés drámáját az 1941 és 1945 közötti évekből. Ráadásul a „vesztes nácik” szemszögéből láthatjuk az emberi lélek küzdelmeit egy olyan korban, amely örökre megváltoztatta Európát.
John Wick világa balettel újratöltve
A John Wick-filmek bűnös élvezetet jelentettek minden akciórajongónak. Ez a jelen állás szerint négy rész finom stílushullámzás volt a kaszkadőrök akcióorgiája, az extrém fegyverfetisizmus és a letisztult, maszkulin westernek botegyszerű dramaturgiája közt. Ennek oldalbordájából nőtt ki és szeretne méltó folytatás lenni a feminista párja, a Ballerina, amelyben Ana de Armas szövi újra és tovább a John Wick-moziuniverzum bérgyilkosokkal és titkos klánokkal teletűzdelt, videójátékszerű világát. A történet vajon megüti-e a szórakoztató elődök szintjét, és ez a törékeny, csinos nő eléggé meggyőző lesz-e gyilkológépszerepben? Ezekre kerestem a választ a moziban.
Tündék és ördögfiak nagyvásznon
Dargay Attila – a magyar rajzfilmgyártás ikonikus alakjának –, a Vuk és a Ludas Matyi alkotójának régi álma vált valóra. Vörösmarty Mihály költeménye, a Csongor és Tünde ötven év után végre animációs feldolgozást kapott. A művész figuratervei alapján készült, de a mai kor gyermekei számára talán kevésbé ismert mű, felveti a kérdést, hogy vajon mit üzenhet ez a modernizált klasszikus a kiskorú nézőknek és a szüleiknek, különösen, hogy a feldolgozás igazi hőse egy dialógíró, Speier Dávid?
A Karate kölyök koncepció még mindig eladható!
A Karate kölyök 1984-ben tarolt a vásznon, hiszen az idegen környezethez köztudottan csak a karate és a Puffin adhat erőt és mindent lebíró akaratot. Az alapkoncepció megmaradt. Ezúttal a két felejthető folytatás, a kedvelhető hat évados tévésorozat (Cobra Kai) valamint a kung-fura kihegyezett 2010-es Jackie Chan-nel fémjelzett remake-szerűség (inkább átirat) hibridje kerül a vászonra. A címe a sokatmondó: Karate kölyök - Legendák. Itt már a kínai szál, azaz mindenki Jackie-je, mint edző és az eredeti részek főhőse, a meglepően kisfiúsan öregedő Ralph Macchio segít egy fiatal pekingi harcosnak New Yorkban a harc által meglelni a világbékét.