Menü

Most akkor szép legyek vagy okos?

Nehéz dolga van annak, aki manapság bárkiről messzemenő megállapításokat szeretne tenni. Bár kezdünk rájönni, hogy a személy és a személyiség igen összetett, és akárhány tényezőt veszünk számításba, az nem elég, mégis vannak erősen és kevésbé erősen befolyásoló hatások, melyeket nagyon nehéz kiiktatni. A szépség, amellett, hogy szubjektív, szinte kizárhatatlan. Ha kimegyünk az utcára, a szemünk a szépet, az esztétikust, a harmonikust keresi. Ami pedig nem tartozik ebbe a kategóriába, az vagy elkerüli a figyelmünket, vagy negatív benyomást kelt bennünk. Így van ez az emberekkel is. Hiába az ész és a gondolkodás, az első ítéletet mindig az érzékszerveink hozzák.

Ez az ítélet nemtől függetlenül jön létre, de általában a nők reagálnak rosszabbul rá. A másféle szociális érzékenység másképpen hat a két nemre. A nők ezeket a látás alapján alkotott véleményeket előbb társítják előítéletességgel, felületességgel, érzéketlenséggel, noha külső alapján ítélni nemcsak a férfiak szoktak. Sőt, a nők sokkal messzebb menő következtetéseket vonnak le az alapján, amit látnak. Az viszont személyfüggő, hogy kit mennyire határoz meg a külső.

Ha egy társaságba szeretnénk beilleszkedni, azt biztosan állíthatjuk, hogy nem fog menni csupán külső alapján. A szépség nem első számú tényező, ha csoportdinamikáról van szó. De az is biztos, hogy valamilyen, nem elhanyagolható mértékben hozzájárul a szimpátia kialakulásához. Egy szép, vonzó ismeretlenhez hamarabb odamegyünk ismerkedési célzattal. Több erőt fektetünk abba, hogy megismerjük, információkat csikarjunk ki belőle, és közelebb kerüljünk hozzá. Ezáltal könnyebbé tesszük számukra azt, hogy valódi kötődést váltsanak ki belőlünk. Magyarán szólva, aki szép, annak könnyebb barátságokat kötni. Sajnos ez jobban meghatározza az emberi kapcsolatokat, mint az intellektus vagy az érdeklődés. Hiszen a külső elsődleges benyomást kelt, míg a műveltség megtapasztalásához több időre van szükség. Ugyanakkor a lenyűgöző mértékű tudás sokkal hosszabb távú megállapításokra bírhat rá minket.

A válasz a kérdésre, hogy szépnek vagy okosnak érdemes lennünk (nemtől függetlenül), az, hogy mindkettőre érdemes törekednünk, de arra fektessük a hangsúlyt, ami közelebb áll hozzánk. Szépség helyett igyekezzünk ápoltak lenni, adjunk a megjelenésünkre, ez olykor magában is elég vonzó. Legyünk tájékozottak a mindennapokban, legyünk olvasottak, legalább olyan témákban, amelyek érdekelnek. Az, hogy ez kire milyen hatással van, már nem rajtunk múlik.

Varga Ágnes Kata

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.

Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle

A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.

Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában

Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?