Most akkor szép legyek vagy okos?
- Dátum: 2019.10.08., 20:26
- Varga Ágnes Kata
- barátság, belső, benyomás, egyén, érzelem, ész, esztétika, harmónia, ideál, információ, intellektus, intelligencia, ismerkedés, kapcsolat, külső, látás, pozitív, preferencia, szem, személyiség, szép, szépérzék, szépség, szimpátia, választás, vélemény, véleményalkotás
Nehéz dolga van annak, aki manapság bárkiről messzemenő megállapításokat szeretne tenni. Bár kezdünk rájönni, hogy a személy és a személyiség igen összetett, és akárhány tényezőt veszünk számításba, az nem elég, mégis vannak erősen és kevésbé erősen befolyásoló hatások, melyeket nagyon nehéz kiiktatni. A szépség, amellett, hogy szubjektív, szinte kizárhatatlan. Ha kimegyünk az utcára, a szemünk a szépet, az esztétikust, a harmonikust keresi. Ami pedig nem tartozik ebbe a kategóriába, az vagy elkerüli a figyelmünket, vagy negatív benyomást kelt bennünk. Így van ez az emberekkel is. Hiába az ész és a gondolkodás, az első ítéletet mindig az érzékszerveink hozzák.

Ez az ítélet nemtől függetlenül jön létre, de általában a nők reagálnak rosszabbul rá. A másféle szociális érzékenység másképpen hat a két nemre. A nők ezeket a látás alapján alkotott véleményeket előbb társítják előítéletességgel, felületességgel, érzéketlenséggel, noha külső alapján ítélni nemcsak a férfiak szoktak. Sőt, a nők sokkal messzebb menő következtetéseket vonnak le az alapján, amit látnak. Az viszont személyfüggő, hogy kit mennyire határoz meg a külső.
Ha egy társaságba szeretnénk beilleszkedni, azt biztosan állíthatjuk, hogy nem fog menni csupán külső alapján. A szépség nem első számú tényező, ha csoportdinamikáról van szó. De az is biztos, hogy valamilyen, nem elhanyagolható mértékben hozzájárul a szimpátia kialakulásához. Egy szép, vonzó ismeretlenhez hamarabb odamegyünk ismerkedési célzattal. Több erőt fektetünk abba, hogy megismerjük, információkat csikarjunk ki belőle, és közelebb kerüljünk hozzá. Ezáltal könnyebbé tesszük számukra azt, hogy valódi kötődést váltsanak ki belőlünk. Magyarán szólva, aki szép, annak könnyebb barátságokat kötni. Sajnos ez jobban meghatározza az emberi kapcsolatokat, mint az intellektus vagy az érdeklődés. Hiszen a külső elsődleges benyomást kelt, míg a műveltség megtapasztalásához több időre van szükség. Ugyanakkor a lenyűgöző mértékű tudás sokkal hosszabb távú megállapításokra bírhat rá minket.

A válasz a kérdésre, hogy szépnek vagy okosnak érdemes lennünk (nemtől függetlenül), az, hogy mindkettőre érdemes törekednünk, de arra fektessük a hangsúlyt, ami közelebb áll hozzánk. Szépség helyett igyekezzünk ápoltak lenni, adjunk a megjelenésünkre, ez olykor magában is elég vonzó. Legyünk tájékozottak a mindennapokban, legyünk olvasottak, legalább olyan témákban, amelyek érdekelnek. Az, hogy ez kire milyen hatással van, már nem rajtunk múlik.
Varga Ágnes Kata
Az elmúlás emlékezete – a múltban és a jelenben
Minden ősz végén, amikor elérkezik november elseje, a temetőkben lassan feltűnnek a gyertyafények. Virágárusok lepik el a sarkokat, a bejáratnál mécsesek sora csillog. A látvány egyszerre meghitt és ismétlődő, valami, amit már megszoktunk. Azonban miben változott ez az időszak az elmúlt évekhez képest?
Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot
Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.
Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról
Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.
A hipochondria lélektana
A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?