Intő jelek, hogy hazudozóval állsz szemben
- Dátum: 2019.10.06., 04:59
- Udvari Fanni
- bizalom, érintés, érzelem, hazugság, igazság, mosoly, nonverbalitás, szem, testtartás
Megismétli, amit kérdeztél
Vagy esetleg azt is, amit már egyszer elmondott. Ezt azért csinálja, mert az ismétléssel megerősíti benned, hogy igazat mond, és kicsit saját magát is győzködi, hogy könnyebben menjen a hazugság. Sokkal egyszerűbb ugyanis füllenteni, ha egy idő után te is valamennyire elhiszed, hogy igazat mondasz, akkor már az arcmimikád és a tested sem árul el annyira, hiszen meggyőzted magadat egy alternatív valóságról. Az ismétléssel ezen kívül időt is nyernek arra, hogy valami épkézláb, hihető hazugságot találjanak ki maguknak.
Túl sok részletet oszt meg
Ha nem spontán hazugságról van szó, hanem számított az illető arra, hogy majd el kell hallgatnia előled dolgokat, előfordulhat, hogy egyszerre túl sok információt oszt meg veled. Például ha tőled megkérdezik, mit csináltál tegnap délután, nem kezded el ecsetelni a tejhab állagát is azon a kávén, amit a barátnőkkel ittál meg, mert tudod, hogy szükségtelen infó – egy hazug azonban minél inkább meg akar győzni, hogy megtörtént esetet mesél el, ezért minden apróságra igyekszik odafigyelni. Ha még azt is megtudod a pasidtól, hogy a baráti sörözésen milyen volt a sós mogyoró, amit a bárban adtak, és hogy pontosan milyen színű vakolat potyogott arról a szórakozóhelyről, ahova betértek a haverokkal, lehet, hogy valójában a hely közelében sem járt!
Minden porcikánk mesél!
Kéz
Aki hazudik, az kevésbé használja a kezeit.
Ha leplezni szeretne valamit, akkor a tenyér ritkán látható.
Az összekulcsolt kar bizonytalanságot tükröz.
Ha az illető nem bízik a mondanivalója tartalmában, sokszor kezeivel legyint, vagy vállat von.
Láb
A titkolózó ember legtöbbször a lábai felett veszíti el a kontrollt.
Ha idegesen doboló lábakat láthatsz, akkor valószínűleg épp stresszhelyzetben van.
A kijárat felé néző lábfejek a menekülés vágyát vetítik ki.
Ha az átvetett lábak a beszélgetőpartnertől kifelé néznek, az ellenérzést jelent.
Mosoly
A hamis mosolynál nem mozognak a szemkörnyéki izmok.
A szemöldök mozgásának hiánya is megtévesztésről árulkodik.
A nem valós mosoly késve érkezik, és hirtelen marad abba.
Szem
A lesütött tekintet hazugság miatti szégyenérzetre utalhat.
A szemek ide-oda mozgatása zavarról árulkodik.
A szemdörzsölés a bizonytalanság megnyilvánulása.
Érintés
Az érintések növelik a komfortérzetet, de a túl sok érintés a bizonytalanság jele.
A száj előtt elhúzott kéz vagy a száj eltakarása arra utal, hogy valamit "el akar rejteni" a mondandójában.
A vakarózás, dörzsölés, hajcsavargatás zavarodottságot sugároz.
Ezekből az mikrorezdülésekből és a testbeszédből több mindent leszűrhetsz a beszélgetőpartneredről, de ne felejtsd el, hogy 100%-os bizonyosság nincs!
Szerző:Udvari Fanni
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?