Intő jelek, hogy hazudozóval állsz szemben
- Dátum: 2019.10.06., 04:59
- Udvari Fanni
- bizalom, érintés, érzelem, hazugság, igazság, mosoly, nonverbalitás, szem, testtartás
Megismétli, amit kérdeztél
Vagy esetleg azt is, amit már egyszer elmondott. Ezt azért csinálja, mert az ismétléssel megerősíti benned, hogy igazat mond, és kicsit saját magát is győzködi, hogy könnyebben menjen a hazugság. Sokkal egyszerűbb ugyanis füllenteni, ha egy idő után te is valamennyire elhiszed, hogy igazat mondasz, akkor már az arcmimikád és a tested sem árul el annyira, hiszen meggyőzted magadat egy alternatív valóságról. Az ismétléssel ezen kívül időt is nyernek arra, hogy valami épkézláb, hihető hazugságot találjanak ki maguknak.
Túl sok részletet oszt meg
Ha nem spontán hazugságról van szó, hanem számított az illető arra, hogy majd el kell hallgatnia előled dolgokat, előfordulhat, hogy egyszerre túl sok információt oszt meg veled. Például ha tőled megkérdezik, mit csináltál tegnap délután, nem kezded el ecsetelni a tejhab állagát is azon a kávén, amit a barátnőkkel ittál meg, mert tudod, hogy szükségtelen infó – egy hazug azonban minél inkább meg akar győzni, hogy megtörtént esetet mesél el, ezért minden apróságra igyekszik odafigyelni. Ha még azt is megtudod a pasidtól, hogy a baráti sörözésen milyen volt a sós mogyoró, amit a bárban adtak, és hogy pontosan milyen színű vakolat potyogott arról a szórakozóhelyről, ahova betértek a haverokkal, lehet, hogy valójában a hely közelében sem járt!
Minden porcikánk mesél!
Kéz
Aki hazudik, az kevésbé használja a kezeit.
Ha leplezni szeretne valamit, akkor a tenyér ritkán látható.
Az összekulcsolt kar bizonytalanságot tükröz.
Ha az illető nem bízik a mondanivalója tartalmában, sokszor kezeivel legyint, vagy vállat von.
Láb
A titkolózó ember legtöbbször a lábai felett veszíti el a kontrollt.
Ha idegesen doboló lábakat láthatsz, akkor valószínűleg épp stresszhelyzetben van.
A kijárat felé néző lábfejek a menekülés vágyát vetítik ki.
Ha az átvetett lábak a beszélgetőpartnertől kifelé néznek, az ellenérzést jelent.
Mosoly
A hamis mosolynál nem mozognak a szemkörnyéki izmok.
A szemöldök mozgásának hiánya is megtévesztésről árulkodik.
A nem valós mosoly késve érkezik, és hirtelen marad abba.
Szem
A lesütött tekintet hazugság miatti szégyenérzetre utalhat.
A szemek ide-oda mozgatása zavarról árulkodik.
A szemdörzsölés a bizonytalanság megnyilvánulása.
Érintés
Az érintések növelik a komfortérzetet, de a túl sok érintés a bizonytalanság jele.
A száj előtt elhúzott kéz vagy a száj eltakarása arra utal, hogy valamit "el akar rejteni" a mondandójában.
A vakarózás, dörzsölés, hajcsavargatás zavarodottságot sugároz.
Ezekből az mikrorezdülésekből és a testbeszédből több mindent leszűrhetsz a beszélgetőpartneredről, de ne felejtsd el, hogy 100%-os bizonyosság nincs!
Szerző:Udvari Fanni
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.