Intő jelek, hogy hazudozóval állsz szemben
- Dátum: 2019.10.06., 04:59
- Udvari Fanni
- bizalom, érintés, érzelem, hazugság, igazság, mosoly, nonverbalitás, szem, testtartás
Megismétli, amit kérdeztél
Vagy esetleg azt is, amit már egyszer elmondott. Ezt azért csinálja, mert az ismétléssel megerősíti benned, hogy igazat mond, és kicsit saját magát is győzködi, hogy könnyebben menjen a hazugság. Sokkal egyszerűbb ugyanis füllenteni, ha egy idő után te is valamennyire elhiszed, hogy igazat mondasz, akkor már az arcmimikád és a tested sem árul el annyira, hiszen meggyőzted magadat egy alternatív valóságról. Az ismétléssel ezen kívül időt is nyernek arra, hogy valami épkézláb, hihető hazugságot találjanak ki maguknak.
Túl sok részletet oszt meg
Ha nem spontán hazugságról van szó, hanem számított az illető arra, hogy majd el kell hallgatnia előled dolgokat, előfordulhat, hogy egyszerre túl sok információt oszt meg veled. Például ha tőled megkérdezik, mit csináltál tegnap délután, nem kezded el ecsetelni a tejhab állagát is azon a kávén, amit a barátnőkkel ittál meg, mert tudod, hogy szükségtelen infó – egy hazug azonban minél inkább meg akar győzni, hogy megtörtént esetet mesél el, ezért minden apróságra igyekszik odafigyelni. Ha még azt is megtudod a pasidtól, hogy a baráti sörözésen milyen volt a sós mogyoró, amit a bárban adtak, és hogy pontosan milyen színű vakolat potyogott arról a szórakozóhelyről, ahova betértek a haverokkal, lehet, hogy valójában a hely közelében sem járt!
Minden porcikánk mesél!
Kéz
Aki hazudik, az kevésbé használja a kezeit.
Ha leplezni szeretne valamit, akkor a tenyér ritkán látható.
Az összekulcsolt kar bizonytalanságot tükröz.
Ha az illető nem bízik a mondanivalója tartalmában, sokszor kezeivel legyint, vagy vállat von.
Láb
A titkolózó ember legtöbbször a lábai felett veszíti el a kontrollt.
Ha idegesen doboló lábakat láthatsz, akkor valószínűleg épp stresszhelyzetben van.
A kijárat felé néző lábfejek a menekülés vágyát vetítik ki.
Ha az átvetett lábak a beszélgetőpartnertől kifelé néznek, az ellenérzést jelent.
Mosoly
A hamis mosolynál nem mozognak a szemkörnyéki izmok.
A szemöldök mozgásának hiánya is megtévesztésről árulkodik.
A nem valós mosoly késve érkezik, és hirtelen marad abba.
Szem
A lesütött tekintet hazugság miatti szégyenérzetre utalhat.
A szemek ide-oda mozgatása zavarról árulkodik.
A szemdörzsölés a bizonytalanság megnyilvánulása.
Érintés
Az érintések növelik a komfortérzetet, de a túl sok érintés a bizonytalanság jele.
A száj előtt elhúzott kéz vagy a száj eltakarása arra utal, hogy valamit "el akar rejteni" a mondandójában.
A vakarózás, dörzsölés, hajcsavargatás zavarodottságot sugároz.
Ezekből az mikrorezdülésekből és a testbeszédből több mindent leszűrhetsz a beszélgetőpartneredről, de ne felejtsd el, hogy 100%-os bizonyosság nincs!
Szerző:Udvari Fanni
A kamaszkori szorongás árnyékában
A kamaszkor az emberi élet egyik legintenzívebb és legváltozatosabb időszaka. Ebben az életszakaszban a fiatalok nemcsak testi változásokon mennek keresztül, hanem jelentős lelki és társas átalakulásokon is. A gyermekkorból a felnőttkor felé vezető út sok bizonytalansággal, kérdéssel és új kihívással jár. Ezek a változások gyakran szorongást idéznek elő, amely a serdülők mindennapi életének természetes része lehet. A kamaszkori szorongás azonban különböző formákban jelenhet meg, és hatással lehet a fiatalok tanulmányaira, kapcsolataira és önértékelésére is.
A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra
Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.
A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről
A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.
Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége
Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.
Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?
Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?