Intő jelek, hogy hazudozóval állsz szemben
- Dátum: 2019.10.06., 04:59
- Udvari Fanni
- bizalom, érintés, érzelem, hazugság, igazság, mosoly, nonverbalitás, szem, testtartás
Megismétli, amit kérdeztél
Vagy esetleg azt is, amit már egyszer elmondott. Ezt azért csinálja, mert az ismétléssel megerősíti benned, hogy igazat mond, és kicsit saját magát is győzködi, hogy könnyebben menjen a hazugság. Sokkal egyszerűbb ugyanis füllenteni, ha egy idő után te is valamennyire elhiszed, hogy igazat mondasz, akkor már az arcmimikád és a tested sem árul el annyira, hiszen meggyőzted magadat egy alternatív valóságról. Az ismétléssel ezen kívül időt is nyernek arra, hogy valami épkézláb, hihető hazugságot találjanak ki maguknak.
Túl sok részletet oszt meg
Ha nem spontán hazugságról van szó, hanem számított az illető arra, hogy majd el kell hallgatnia előled dolgokat, előfordulhat, hogy egyszerre túl sok információt oszt meg veled. Például ha tőled megkérdezik, mit csináltál tegnap délután, nem kezded el ecsetelni a tejhab állagát is azon a kávén, amit a barátnőkkel ittál meg, mert tudod, hogy szükségtelen infó – egy hazug azonban minél inkább meg akar győzni, hogy megtörtént esetet mesél el, ezért minden apróságra igyekszik odafigyelni. Ha még azt is megtudod a pasidtól, hogy a baráti sörözésen milyen volt a sós mogyoró, amit a bárban adtak, és hogy pontosan milyen színű vakolat potyogott arról a szórakozóhelyről, ahova betértek a haverokkal, lehet, hogy valójában a hely közelében sem járt!
Minden porcikánk mesél!
Kéz
Aki hazudik, az kevésbé használja a kezeit.
Ha leplezni szeretne valamit, akkor a tenyér ritkán látható.
Az összekulcsolt kar bizonytalanságot tükröz.
Ha az illető nem bízik a mondanivalója tartalmában, sokszor kezeivel legyint, vagy vállat von.
Láb
A titkolózó ember legtöbbször a lábai felett veszíti el a kontrollt.
Ha idegesen doboló lábakat láthatsz, akkor valószínűleg épp stresszhelyzetben van.
A kijárat felé néző lábfejek a menekülés vágyát vetítik ki.
Ha az átvetett lábak a beszélgetőpartnertől kifelé néznek, az ellenérzést jelent.
Mosoly
A hamis mosolynál nem mozognak a szemkörnyéki izmok.
A szemöldök mozgásának hiánya is megtévesztésről árulkodik.
A nem valós mosoly késve érkezik, és hirtelen marad abba.
Szem
A lesütött tekintet hazugság miatti szégyenérzetre utalhat.
A szemek ide-oda mozgatása zavarról árulkodik.
A szemdörzsölés a bizonytalanság megnyilvánulása.
Érintés
Az érintések növelik a komfortérzetet, de a túl sok érintés a bizonytalanság jele.
A száj előtt elhúzott kéz vagy a száj eltakarása arra utal, hogy valamit "el akar rejteni" a mondandójában.
A vakarózás, dörzsölés, hajcsavargatás zavarodottságot sugároz.
Ezekből az mikrorezdülésekből és a testbeszédből több mindent leszűrhetsz a beszélgetőpartneredről, de ne felejtsd el, hogy 100%-os bizonyosság nincs!
Szerző:Udvari Fanni
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.