Kitartás és a mentális erő fejlesztése
- Dátum: 2019.10.05., 20:45
- Udvari Fanni
- edzés, egészség, fejlődés, kitartás, lélek, mentális erő, motivációs, psziché, tudatosság
A mentális erő építése hasonlít a fizikai erő növeléséhez. Napi 50 súlyzós gyakorlat csak néhány percet vesz igénybe, ám kitartó munkával komoly eredményt érhetünk el felsőtestünkön. A mentális izom is hasonlóan növelhető. Naponta néhány perc gyakorlással felkészíthetjük agyunkat.
Legyél tudatosan a jelen pillanatban!
Lehetetlen, hogy erősek maradjunk, ha éppen egy múlt heti eseményt idézünk vissza, vagy amikor félünk a másnapi kihívásoktól. A mindfulness lényege a pillanatok megélése tudatos jelenléttel. Viselkedésünket csak a jelen pillanatban tudjuk megváltoztatni. Éppen ezért lényeges, hogy tudjunk a jelen pillanatra és helyre koncentrálni. A tudomány álláspontja szerint a mindfulness rengeteg fizikai és pszichológiai előnnyel jár. Ezek közé tartozik a stressz csökkenése és a belső párbeszéd magasabb szintre emelkedése. arra, hogy másképp gondolkozzon, kezelje az érzelmeket és produktívan dolgozzon.
Tornászd fel a mentalitásod!
Minden nap egy lehetőség arra, hogy a mentális erőnket fejlesszük. Az egyszerű, rövid feladatok kitartó és mindennapos gyakorlása idővel segítik a mentalitás fejlődését.Érdemes figyelni a rossz szokásokra is, melyek megfékezik a mentális erőt. Önmagunk sajnáltatása, egy kudarc miatti feladás, vagy a hatalmunkról való lemondás mind pusztítást okoz a mentális egészségben.
Tarts étkezési naplót!
Ugyanaz a kutatás mutatta ki, hogy akik étkezési naplót vezettek, fejlődött az akaraterejük. Általában nem szoktuk lejegyezni, hogy mi mindent eszünk, ezért nehezebb is nyomon követni étrendünket. Sokat segít a szimpla jegyzetelés is, de még hasznosabb a pontos napló vezetése. Próbáld ki csak két hétig, meglátod, jobban ellen tudsz majd állni a kísértéseknek.
Kövesd nyomon a kiadásaidat!
Ahogy legtöbben nem vezetünk étkezési naplót, úgy a kiadásainkat sem jegyezzük le rendszeresen. Még ha nem is fogjuk vissza a költekezési szokásainkat – ami mellesleg szintén akaraterő-edző lenne –, a szakértők szerint csak az, hogy egyszerűen számon tartjuk, mire adunk ki pénzt, már lényegesen erősíti az akaraterőnket. Például, ha megtartjuk a vásárlási blokkokat, nyomon követhetjük, hogy mire „szórtuk” el a pénzt.
Lényeg a logikában keresendő: ha tudatosan a kitartás irányába ható kérdéseket teszünk fel magunknak, arra irányítjuk az agyunkat, hogy a kérdés megoldásán töprengjen. A figyelmi fókusz tudatos irányításával és válaszok találásával pedig lehetségesnek fogjuk érezni, hogy kitartóak legyünk, ha arra van szükségünk!
Szerző:Udvari Fanni
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.