Kitartás és a mentális erő fejlesztése
- Dátum: 2019.10.05., 20:45
- Udvari Fanni
- edzés, egészség, fejlődés, kitartás, lélek, mentális erő, motivációs, psziché, tudatosság
A mentális erő építése hasonlít a fizikai erő növeléséhez. Napi 50 súlyzós gyakorlat csak néhány percet vesz igénybe, ám kitartó munkával komoly eredményt érhetünk el felsőtestünkön. A mentális izom is hasonlóan növelhető. Naponta néhány perc gyakorlással felkészíthetjük agyunkat.
Legyél tudatosan a jelen pillanatban!
Lehetetlen, hogy erősek maradjunk, ha éppen egy múlt heti eseményt idézünk vissza, vagy amikor félünk a másnapi kihívásoktól. A mindfulness lényege a pillanatok megélése tudatos jelenléttel. Viselkedésünket csak a jelen pillanatban tudjuk megváltoztatni. Éppen ezért lényeges, hogy tudjunk a jelen pillanatra és helyre koncentrálni. A tudomány álláspontja szerint a mindfulness rengeteg fizikai és pszichológiai előnnyel jár. Ezek közé tartozik a stressz csökkenése és a belső párbeszéd magasabb szintre emelkedése. arra, hogy másképp gondolkozzon, kezelje az érzelmeket és produktívan dolgozzon.
Tornászd fel a mentalitásod!
Minden nap egy lehetőség arra, hogy a mentális erőnket fejlesszük. Az egyszerű, rövid feladatok kitartó és mindennapos gyakorlása idővel segítik a mentalitás fejlődését.Érdemes figyelni a rossz szokásokra is, melyek megfékezik a mentális erőt. Önmagunk sajnáltatása, egy kudarc miatti feladás, vagy a hatalmunkról való lemondás mind pusztítást okoz a mentális egészségben.
Tarts étkezési naplót!
Ugyanaz a kutatás mutatta ki, hogy akik étkezési naplót vezettek, fejlődött az akaraterejük. Általában nem szoktuk lejegyezni, hogy mi mindent eszünk, ezért nehezebb is nyomon követni étrendünket. Sokat segít a szimpla jegyzetelés is, de még hasznosabb a pontos napló vezetése. Próbáld ki csak két hétig, meglátod, jobban ellen tudsz majd állni a kísértéseknek.
Kövesd nyomon a kiadásaidat!
Ahogy legtöbben nem vezetünk étkezési naplót, úgy a kiadásainkat sem jegyezzük le rendszeresen. Még ha nem is fogjuk vissza a költekezési szokásainkat – ami mellesleg szintén akaraterő-edző lenne –, a szakértők szerint csak az, hogy egyszerűen számon tartjuk, mire adunk ki pénzt, már lényegesen erősíti az akaraterőnket. Például, ha megtartjuk a vásárlási blokkokat, nyomon követhetjük, hogy mire „szórtuk” el a pénzt.
Lényeg a logikában keresendő: ha tudatosan a kitartás irányába ható kérdéseket teszünk fel magunknak, arra irányítjuk az agyunkat, hogy a kérdés megoldásán töprengjen. A figyelmi fókusz tudatos irányításával és válaszok találásával pedig lehetségesnek fogjuk érezni, hogy kitartóak legyünk, ha arra van szükségünk!
Szerző:Udvari Fanni
Miért lehetünk hálásak az év végén?
Ahogy bekúszik a tél a mindennapokba, és a karácsonyi fények lassan visszaverik a sötétséget, érdemes megállni egy pillanatra. Nem kell nagy szavakat pufogtatni, csak végig gondolni, hogy mi az, amiért idén tényleg köszönettel tartozunk. Emellett fontos látnunk azt, hogy hogyan tudjuk úgy lezárni az évet, hogy legyen benne lélek, tartás és egy kis remény a jövőre nézve.
A nemet mondás művészete: készség, amely tanulható és fejleszthető
A nemet mondás sokak számára az egyik legnehezebb kommunikációs feladat, pedig alapvető készségről van szó, amely közvetlen hatással van a mentális jóllétre, a kapcsolatok minőségére és a mindennapi teljesítményre. Sokan azért nem tudnak nemet mondani, mert félnek a másik fél csalódottságától, elutasításától vagy konfliktustól.
Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt
Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.