Kitartás és a mentális erő fejlesztése
- Dátum: 2019.10.05., 20:45
- Udvari Fanni
- edzés, egészség, fejlődés, kitartás, lélek, mentális erő, motivációs, psziché, tudatosság
A mentális erő építése hasonlít a fizikai erő növeléséhez. Napi 50 súlyzós gyakorlat csak néhány percet vesz igénybe, ám kitartó munkával komoly eredményt érhetünk el felsőtestünkön. A mentális izom is hasonlóan növelhető. Naponta néhány perc gyakorlással felkészíthetjük agyunkat.
Legyél tudatosan a jelen pillanatban!
Lehetetlen, hogy erősek maradjunk, ha éppen egy múlt heti eseményt idézünk vissza, vagy amikor félünk a másnapi kihívásoktól. A mindfulness lényege a pillanatok megélése tudatos jelenléttel. Viselkedésünket csak a jelen pillanatban tudjuk megváltoztatni. Éppen ezért lényeges, hogy tudjunk a jelen pillanatra és helyre koncentrálni. A tudomány álláspontja szerint a mindfulness rengeteg fizikai és pszichológiai előnnyel jár. Ezek közé tartozik a stressz csökkenése és a belső párbeszéd magasabb szintre emelkedése. arra, hogy másképp gondolkozzon, kezelje az érzelmeket és produktívan dolgozzon.
Tornászd fel a mentalitásod!
Minden nap egy lehetőség arra, hogy a mentális erőnket fejlesszük. Az egyszerű, rövid feladatok kitartó és mindennapos gyakorlása idővel segítik a mentalitás fejlődését.Érdemes figyelni a rossz szokásokra is, melyek megfékezik a mentális erőt. Önmagunk sajnáltatása, egy kudarc miatti feladás, vagy a hatalmunkról való lemondás mind pusztítást okoz a mentális egészségben.
Tarts étkezési naplót!
Ugyanaz a kutatás mutatta ki, hogy akik étkezési naplót vezettek, fejlődött az akaraterejük. Általában nem szoktuk lejegyezni, hogy mi mindent eszünk, ezért nehezebb is nyomon követni étrendünket. Sokat segít a szimpla jegyzetelés is, de még hasznosabb a pontos napló vezetése. Próbáld ki csak két hétig, meglátod, jobban ellen tudsz majd állni a kísértéseknek.
Kövesd nyomon a kiadásaidat!
Ahogy legtöbben nem vezetünk étkezési naplót, úgy a kiadásainkat sem jegyezzük le rendszeresen. Még ha nem is fogjuk vissza a költekezési szokásainkat – ami mellesleg szintén akaraterő-edző lenne –, a szakértők szerint csak az, hogy egyszerűen számon tartjuk, mire adunk ki pénzt, már lényegesen erősíti az akaraterőnket. Például, ha megtartjuk a vásárlási blokkokat, nyomon követhetjük, hogy mire „szórtuk” el a pénzt.
Lényeg a logikában keresendő: ha tudatosan a kitartás irányába ható kérdéseket teszünk fel magunknak, arra irányítjuk az agyunkat, hogy a kérdés megoldásán töprengjen. A figyelmi fókusz tudatos irányításával és válaszok találásával pedig lehetségesnek fogjuk érezni, hogy kitartóak legyünk, ha arra van szükségünk!
Szerző:Udvari Fanni
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?