Kitartás és a mentális erő fejlesztése
- Dátum: 2019.10.05., 20:45
- Udvari Fanni
- edzés, egészség, fejlődés, kitartás, lélek, mentális erő, motivációs, psziché, tudatosság
A mentális erő építése hasonlít a fizikai erő növeléséhez. Napi 50 súlyzós gyakorlat csak néhány percet vesz igénybe, ám kitartó munkával komoly eredményt érhetünk el felsőtestünkön. A mentális izom is hasonlóan növelhető. Naponta néhány perc gyakorlással felkészíthetjük agyunkat.
Legyél tudatosan a jelen pillanatban!
Lehetetlen, hogy erősek maradjunk, ha éppen egy múlt heti eseményt idézünk vissza, vagy amikor félünk a másnapi kihívásoktól. A mindfulness lényege a pillanatok megélése tudatos jelenléttel. Viselkedésünket csak a jelen pillanatban tudjuk megváltoztatni. Éppen ezért lényeges, hogy tudjunk a jelen pillanatra és helyre koncentrálni. A tudomány álláspontja szerint a mindfulness rengeteg fizikai és pszichológiai előnnyel jár. Ezek közé tartozik a stressz csökkenése és a belső párbeszéd magasabb szintre emelkedése. arra, hogy másképp gondolkozzon, kezelje az érzelmeket és produktívan dolgozzon.
Tornászd fel a mentalitásod!
Minden nap egy lehetőség arra, hogy a mentális erőnket fejlesszük. Az egyszerű, rövid feladatok kitartó és mindennapos gyakorlása idővel segítik a mentalitás fejlődését.Érdemes figyelni a rossz szokásokra is, melyek megfékezik a mentális erőt. Önmagunk sajnáltatása, egy kudarc miatti feladás, vagy a hatalmunkról való lemondás mind pusztítást okoz a mentális egészségben.
Tarts étkezési naplót!
Ugyanaz a kutatás mutatta ki, hogy akik étkezési naplót vezettek, fejlődött az akaraterejük. Általában nem szoktuk lejegyezni, hogy mi mindent eszünk, ezért nehezebb is nyomon követni étrendünket. Sokat segít a szimpla jegyzetelés is, de még hasznosabb a pontos napló vezetése. Próbáld ki csak két hétig, meglátod, jobban ellen tudsz majd állni a kísértéseknek.
Kövesd nyomon a kiadásaidat!
Ahogy legtöbben nem vezetünk étkezési naplót, úgy a kiadásainkat sem jegyezzük le rendszeresen. Még ha nem is fogjuk vissza a költekezési szokásainkat – ami mellesleg szintén akaraterő-edző lenne –, a szakértők szerint csak az, hogy egyszerűen számon tartjuk, mire adunk ki pénzt, már lényegesen erősíti az akaraterőnket. Például, ha megtartjuk a vásárlási blokkokat, nyomon követhetjük, hogy mire „szórtuk” el a pénzt.
Lényeg a logikában keresendő: ha tudatosan a kitartás irányába ható kérdéseket teszünk fel magunknak, arra irányítjuk az agyunkat, hogy a kérdés megoldásán töprengjen. A figyelmi fókusz tudatos irányításával és válaszok találásával pedig lehetségesnek fogjuk érezni, hogy kitartóak legyünk, ha arra van szükségünk!
Szerző:Udvari Fanni
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.
Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában
Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?