Menü

Okosan használod? - az okostelefonok világáról

Mialatt utánajártam ennek a témának, tízezerszer ütöttem meg a saját telefonom képernyőjét. Eredményeket, kimutatásokat kerestem, leírtam a talált információkat, majd, mivel egy számítógép közelébe kerülni sokkal problémásabb, begépeltem a cikket is a telefonomba. Ezáltal megspóroltam az otthon eltöltött időmből órákat. Hogy miért? Mert az internet, annak minden tudásával együtt, szerencsére már szinte bárhol hozzáférhető. Ennek köszönhető, hogy utazás közben, iskolai vagy munkahelyi szünetekben is elvégezhetünk egy-egy feladatot, s azzal nem kell megvárnunk, mire számítógép elé ülhetünk.

És ezzel nemcsak én vagyok így. Emberek százai, ezrei töltik így a mindennapjaikat. Dolgoznak, komoly tárgyalásokat folytatnak, kutatnak, mindezt egyetlen telefonon keresztül. Ez nemcsak azt mutatja, hogy a tudomány pár év alatt hordozhatóvá vált, hanem azt is, hogy a munka ugyanolyan mobilis is lehet, mint egy pizzarendelés. Az, hogy egy munka nincs helyhez kötve, azt eredményezi, hogy időhöz kötve sincs. Az egyébként kötött, rohanó életünket így rugalmasabbá tehetjük. Aki pedig mindennek nem látja az előnyeit, az valószínűleg még nem tapasztalta meg.

Ugyanakkor, mint mindennek, az okostelefonnak is vannak hátulütői. A káros hatásairól cikkek, tanulmányok sokasága szól, noha ezek zömében a telefonos játékokról és a közösségi médiáról folytatnak hosszas elemzést. De az okostelefonon végzett munka sem ilyen egyszerű, és nem csupán előnyei vannak. Biológiailag a tartásunkra, a szemünkre, a kezeinkre van a legrosszabb hatása, bár ezen problémák akkor is fennállnak, ha egy laptop vagy egy asztali gép elé kényszerülünk. Mentálisan viszont kissé képes beszűkíteni a tudatot. Ha egy telefon az összes munkaeszközünk, akkor egy idő után sokkal nehezebb lesz rávenni magunkat, hogy a munka és a haladás érdekében vegyük a kezünkbe. Ellenben sokkal több haszontalan dolgot fogunk csinálni rajta. Mindez olyan lesz, mint egy kényszerítő erő, ami nem engedi, hogy letedd az eszközt, de azt se, hogy rendesen folytasd a munkád. Ráadásul az okostelefon által nyújtott rendkívül nagy szabadság olykor rossz időbeosztáshoz vezethet. Jobban hozzájárul a halogatáshoz, és mindenféle szempontból elkényelmesít.

Ahogyan anno a könyvnyomtatás megjelenése is újdonság volt, mai világunkban is rengeteg új eszköz jelenik meg, ami rengeteg lehetőséget nyújt az újításra. Ha ezektől mindig elzárkóznánk, akkor a fejlődés igen hamar megállna. Meg kell tanulnunk okosan használni az okos eszközöket, és mindenekelőtt észben tartani, hogy a valódi intelligenciát mi képviseljük. Így kevésbé valószínű, hogy a rabjává tesz minket a technika.

Milyen sportszakkört válasszunk a gyereknek?

Az iskolakezdés nemcsak a tanórák és a tankönyvek világát hozza el a fiatalok számára, hanem egyben a sportélet újra indulását is. A nyári szünet után ismét megtelnek a sportpályák, csarnokok és uszodák: kezdődnek a délutáni sportkörök, edzések, és a bajnokságokban is felpörög az idény.

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.