Menü

Az elengedés művészete – tippek a stresszmentes élethez

A stressz, az aggódás, az idegesség ma már szinte minden ember hétköznapjait megkeserítik. Legyen szó külső vagy belső, saját magunk felé támasztott elvárásokról, a megfelelési kényszer ott van bennünk. Ez sokszor motiváció is lehet, de legtöbbször a mentális és a fizikális egészség rovására megy. Azonban nem muszáj így élni az életünket. Íme pár tipp és tanács, hogyan lehet stresszmentesen megélni a hétköznapokat!

Az első és talán legfontosabb: foglalkozz önmagaddal. Talán ma már senkinek nem kell megmagyarázni az „én-idő” fogalmát, aminek nagyobb súlya van, mint gondolnánk. A kiegyensúlyozott élet egyik legfontosabb alapkövét képezi a minőségi én-idő. Ez bármi lehet, edzéssel, művészetekkel, családdal töltött idő is, a lényeg, hogy ne a feladatokra, munkára, határidőkre koncentráljunk közben.

Ehhez kapcsolódik a rendszeresség. A kiegyensúlyozottsággal együtt jár a rendszer, tudjuk mit mikor csinálunk. Egy egyszerű időbeosztás csodákra lehet képes! Segít rendben tartani a teendőket és a segítségével olyan dolgokra is idő marad, amikre nem is gondolnánk.

A feszültséglevezetés is kiemelkedően fontos, szorosan kapcsolódik az én-időhöz. A hétköznapok során akarva-akaratlanul kerülünk olyan szituációkba, ahol feszültség generálódik. Ezt nem lehet kikerülni, azonban lehet jól kezelni. Fontos, hogy az életünkben mindennek meglegyen a helye és mindent a helyén kezeljünk. A munka feszültségét ne vigyük haza, az otthoni feszültséget pedig a munkahelyre.

Persze mindez a valós hétköznapokban sokszor nem így alakul. Hibázunk, mert emberek vagyunk és előfordul az is, hogy egy szituáció nem rajtunk áll. A lényeg az elhatározás és a tudatos jelenlét. Ne hagyjuk sodródni magunkat az eseményekkel!

Engedjük el az apró dolgokat! Fontos, hogy tudjunk szelektálni. Mi az, ami belefér az erőforrásainkba és ami prioritást élvez, és mi az, ami nem. Ez a szelektálás tényleg fontos alapja a stresszmentes életnek, mert amint megvan mi az, ami lényeges, el lehet engedni azt, ami valójában nem az. Az elengedés szabadsággal jár. A szabadság pedig kiegyensúlyozottsággal.

Mint írtam már az élet sokszor felülírja ezeket a helyzeteket, de nem szabad, hogy ez befolyásoljon. A lényeg, hogy törekedj a rendszerességre, a szelektálásra, a feszültséglevezetésre. És fókuszálj arra, ami igazán fontos az életben.

Sipos Zsófia

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.

Lehet még szünetet tartani az online világtól?

Képzeld el, hogy egy nap felébredsz, és minden digitális nyomodat eltünteted. Nincs többé Facebook, Instagram, Gmail, YouTube-előzmény vagy keresési múlt. Egyetlen kattintás, és mintha soha nem is léteztél volna az internetes térben. Elsőre talán felszabadítónak hangzik, de a legtöbbünk már a gondolattól is feszültté válik, hiszen minden virtuális kényelmünk kámforrá válna.

Hogyan találhatunk vissza önmagunkhoz egy trauma után?

Az életünk során egy tragédia vagy csalódás nemcsak fájdalmat hagy maga után, hanem űrt is. Az egyén ilyenkor gyakran elveszíti az iránytűjét, és minden, ami korábban biztosnak tűnt, hirtelen megkérdőjeleződik. A nehéz helyzetekből való felépülés nem csupán a sebek gyógyulásáról szól, hanem arról is, hogy újra felfedezzük, kik vagyunk valójában.

Amikor a munkahelyen születik szerelmi kapcsolat

A legtöbben a munkahelyükön töltik napjuk nagy részét. Itt szocializálódnak, idegeskednek és oldanak meg problémákat olyan emberekkel, akiket nap mint nap látnak. Nem meglepő, hogy időnként a közös munka többé válik puszta alkalmi kapcsolódásnál. A határ a szakmaiság és a vonzalom között sokszor átjárható, ez bizonyos esetekben nagyon rosszul sül el, néha viszont egy életre szóló szerelem születik belőle.

A hála ereje, a mindennapok gyógyítója

Gondoltál már arra, hogy nem minden alapvető és hogy sokszor csak a negatív dolgokat veszed észre, pedig vannak jó dolgok is? Mennyire vagy a hálás azokért a dolgokért, amik történnek veled?