Menü

Mi is az az irónia, és hogyan kezeljük helyesen?

A szavak hangalakja és a hozzájuk tartozó jelentés vizsgálatával a szemantika tudományága foglalkozik, ám ez nem mindig elégséges a megértéshez. A sugallt, mögöttes jelentésekkel, az elvont alakokkal, a beszéd szándékával és az iróniával egy ennél újabb tudomány területén találkozhatunk: ez a pragmatika. Minden, amit mondunk, ezer féle jelentést hordozhat, és a mi agyunk az, ami elég intelligens ahhoz, hogy ezek közül kiválassza a legideálisabbat. Ez biztosítja a megértést. Csakhogy a beszélő (adó) agya és a hallgató (vevő) agya nem ugyanúgy működik. Meglehet, hogy mi valamit teljesen másképp dekódolunk, mint ahogyan azt a beszélő valójában gondolta. Ez okozhatja a félreértést.

Az irónia éppen a félreérthető helyzetekből táplálkozik: a célja, hogy a kimondott szavak jelentésével teljesen ellentétes értelmezést sugalljon. Ha például ironikusan azt mondjuk, hogy „De jó lenne”, akkor a szavak önmagukban mély egyetértésre engednének következtetni, a hangsúly pedig elárulja, hogy a gyökeres ellentétét gondoljuk. Elméletben a hangsúly elárulja a mögöttes szándékunkat, de a gyakorlatban ez nem mindig van így. Az irónia csak akkor éri el a célját, ha megértik. Megérteni pedig sokszor elég nehéz.

Vannak emberek, akiknek az agya nem is fogadja be az iróniát. Sőt, a kisgyerekek sem értik azt. Ezért óvatosan is kell használni. Vannak helyzetek, amelyekben kifejezetten mellőznünk kell. Ilyen például egy állásinterjú, egy felettessel vagy idősebb személlyel való beszélgetés, vagy bármilyen olyan helyzet, amelyben különösen fontos a félreértések elkerülése. Viszont, ha mások beszédében érzékeljük az iróniát, mindenképpen érdemes valahogyan reagálni, és kifejezni, hogy nem történt félreértés, megértettük a beszélő valódi szándékát.

Az írott nyelvben az irónia érzékeltetése szinte lehetetlen, ezért levélben, e-mailben, esszében, leírásban érdemes kerülni azt. Ha mindenképpen használni szeretnénk, akkor érdemes idézőjelekkel, vagy egyéb írásjelekkel érzékeltetni, hogy nem szó szerinti értelmezést szeretnénk sugallni. Manapság az írott-beszélt nyelvben, vagyis az sms-ben, chatben ugyanez a helyzet. Ha valakinek a telefonunkról vagy számítógépről írunk, szintén nagyon nehéz ironikusnak lenni. Viszont a különböző emotikonok a segítségünkre lehetnek ilyen esetekben.

Az irónia használatára nincs szabály, de néhány dolgot azért szem előtt kell tartanunk: csak olyanokkal szemben használjuk, akik megértik, helyén tudják kezelni, nem sértődnek meg rajta, és megértik a szándékot, amely minket vezérel.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.

Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.

„Képek nélkül a gondolatainkban” – Mi az afantázia?

Amikor becsukjuk a szemünket, a legtöbben képesek vagyunk előhívni egy tájat, valakinek az arcát vagy akár a reggeli ételünket. Vannak azonban emberek, akik számára mindez teljesen elérhetetlen. Ők azok, akik afantáziával élnek. A jelenség a képzelet szinte teljes hiányát jelenti – ugyanakkor ez nem betegség, hanem az agy működésének egy természetes változata.

Hogyan győzd le a vasárnapi szorongást?

Sokan már hétvégén azt érzik, hogy összeszorul a gyomruk a közelgő hétfő miatt. Ilyenkor ez az időszak nem az energiagyűjtésről, hanem az aggódásról szól. Pedig néhány egyszerű szemléletváltással és apró szokással könnyebbé tehetjük a hét lezárását, ezáltal a kezdete sem tűnik olyan ijesztőnek és lehangolónak. A pihenőnap akkor lesz teljes, ha megtanuljuk a benne rejlő lehetőségeket kihasználni.