Menü

Mi is az az irónia, és hogyan kezeljük helyesen?

A szavak hangalakja és a hozzájuk tartozó jelentés vizsgálatával a szemantika tudományága foglalkozik, ám ez nem mindig elégséges a megértéshez. A sugallt, mögöttes jelentésekkel, az elvont alakokkal, a beszéd szándékával és az iróniával egy ennél újabb tudomány területén találkozhatunk: ez a pragmatika. Minden, amit mondunk, ezer féle jelentést hordozhat, és a mi agyunk az, ami elég intelligens ahhoz, hogy ezek közül kiválassza a legideálisabbat. Ez biztosítja a megértést. Csakhogy a beszélő (adó) agya és a hallgató (vevő) agya nem ugyanúgy működik. Meglehet, hogy mi valamit teljesen másképp dekódolunk, mint ahogyan azt a beszélő valójában gondolta. Ez okozhatja a félreértést.

Az irónia éppen a félreérthető helyzetekből táplálkozik: a célja, hogy a kimondott szavak jelentésével teljesen ellentétes értelmezést sugalljon. Ha például ironikusan azt mondjuk, hogy „De jó lenne”, akkor a szavak önmagukban mély egyetértésre engednének következtetni, a hangsúly pedig elárulja, hogy a gyökeres ellentétét gondoljuk. Elméletben a hangsúly elárulja a mögöttes szándékunkat, de a gyakorlatban ez nem mindig van így. Az irónia csak akkor éri el a célját, ha megértik. Megérteni pedig sokszor elég nehéz.

Vannak emberek, akiknek az agya nem is fogadja be az iróniát. Sőt, a kisgyerekek sem értik azt. Ezért óvatosan is kell használni. Vannak helyzetek, amelyekben kifejezetten mellőznünk kell. Ilyen például egy állásinterjú, egy felettessel vagy idősebb személlyel való beszélgetés, vagy bármilyen olyan helyzet, amelyben különösen fontos a félreértések elkerülése. Viszont, ha mások beszédében érzékeljük az iróniát, mindenképpen érdemes valahogyan reagálni, és kifejezni, hogy nem történt félreértés, megértettük a beszélő valódi szándékát.

Az írott nyelvben az irónia érzékeltetése szinte lehetetlen, ezért levélben, e-mailben, esszében, leírásban érdemes kerülni azt. Ha mindenképpen használni szeretnénk, akkor érdemes idézőjelekkel, vagy egyéb írásjelekkel érzékeltetni, hogy nem szó szerinti értelmezést szeretnénk sugallni. Manapság az írott-beszélt nyelvben, vagyis az sms-ben, chatben ugyanez a helyzet. Ha valakinek a telefonunkról vagy számítógépről írunk, szintén nagyon nehéz ironikusnak lenni. Viszont a különböző emotikonok a segítségünkre lehetnek ilyen esetekben.

Az irónia használatára nincs szabály, de néhány dolgot azért szem előtt kell tartanunk: csak olyanokkal szemben használjuk, akik megértik, helyén tudják kezelni, nem sértődnek meg rajta, és megértik a szándékot, amely minket vezérel.

Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.

Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.

A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.

A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.

Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.