Menü
  • Elme és lélek
  • Megbetegít-e a féltékenység?

Megbetegít-e a féltékenység?

A kapcsolati-párkapcsolati féltékenység az egyik leggyakoribb oka a veszekedéseknek. Nem csupán annak a hangulatát és általános közérzetétvteszi tönkre, aki az érzést táplálja, hanem azét is, akire irányul. Nehéz ugyanis ezt a negatív érzelmet egy viszonylag normál szinten tartani. Könnyen elfajulhat, és ha nem próbálkozunk keményen a legyőzésével, akkor az irányítást is átveheti.

De milyen hatással van a testünkre? Van-e egyáltalán? Természetesen igen. Sokan azt mondják, hogy a vért és ezáltal a májat mérgezi meg a féltékenység, de nem ez az orvosok által közölt álláspont. Az biztos, hogy rendkívül káros. Az agyból ugyanis kiváltja a szimpatikus hatást, ami a veszélyhelyzetek, nagyfokú teljesítményt igénylő szituációk esetében aktiválódik. Ez a hatás emeli meg a pulzusszámot, a vércukorszintet, segít az izmoknak a jobb teljesítmény elérésében. Azonban nem jó, ha ez a hatás tartósan és gyakran fennáll, ugyanis a szívnek rendkívül megterhelő.

Olyan ez, mintha egész nap futnánk. Hosszú távon akár rossz vérnyomást, állandó magas vércukorszintet eredményezhet, és fogyáshoz is vezet. Nos, nem, nem a jó értelemben.

Mindezek mellett szorongást is válthat ki. Felismerhetjük a szorongást arról, hogy állandóan nyugtalanok vagyunk, álmatlanság gyötör bennünket, nehéz kikapcsolnunk az agyunkat és egy adott dologra fókuszálni, illetve nehezen tudjuk magunkat megnyugtatni. Ez az állapot általában akkor áll fenn, ha valamilyen trauma, nagyfokú sérelem ér bennünket, vagy előttünk áll egy legyőzhetetlennek tűnő nehézség. Ilyenkor az agyunk újra és újra végigpörgeti a problémáinkat, és megoldásra sarkall bennünket, még olyankor is, mikor megoldhatatlan, vagy tőlünk független helyzet váltja ki ezt a reakciót. A féltékenység általában a megoldhatatlan kategóriába tartozik, hiszen, ha alaptalan, akkor az egész nyugtalanító helyzetet csak mi kreáltuk, ha pedig van alapja, akkor az az adott körülmény nem rajtunk múlik. A féltékenységben épp ez a tehetetlenség-érzés az, ami megrémíti az embert, és ez az, ami az ösztönös védekezést és támadást kiváltja. Nem maga a féltékenység az, ami beteggé tesz, hanem a csalódástól való félelem.

Akármi is legyen az oka ennek az állapotnak, most már biztos, hogy sem a saját egészségünkre nincs jó hatással, sem társainkéra. Igyekezzünk minél jobban megfékezni, hogy elkerüljük a konfliktushelyzeteket, és ezáltal egészségesebbek maradjunk.

  • A rovat további cikkei

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat

Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.

Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány

Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.