Menü

Te nem a munkád vagy!

Ki vagy te? Ha megkérdezünk valakit, hogy ki ő, rendszerint egy foglalkozást hallunk válaszként:

„Tanítónő vagyok.”

Üzletember vagyok.”

„Fotós vagyok.”

„Fizikus vagyok.”

„Eladó vagyok.”

Valamiért – tulajdonképpen teljesen érthető okokból – réges-régóta a munkánkkal azonosítjuk magunkat. Pedig a munkánk nem mi magunk vagyunk! Csakhogy az ember napi 8-12 órát a munkahelyén tölt. Magánéletre, családra vajmi kevés idő jut. Szinte természetesnek tűnik, hogy a főnök céljait hosszú idő után már a saját céljainknak érezzük, pedig nem ez a legegészségesebb hozzáállás.

Sokan nőnek fel olyan környezetben, ahol nevelésként kapják, hogy minél keményebben dolgoznak, annál előrébb jutnak az életben, ami magasabb pozícióval és ezáltal jóval több pénzzel jár, ami majd megsegíti a család életét. Látjuk az embereket, akik túlórákat vállalnak a korábbi előléptetés reményében. Tudjuk, hogy bizonyos multik javasolják az alkalmazottaiknak, hogy sportoljanak, amennyit csak tudnak, és még kedvezményeket is biztosítanak nekik, valamint meditáljanak, mert tudják, hogy ezáltal a következő ügyfél fogadása során pozitívabb kisugárzásuk és hozzáállásuk lesz, ami növeli egy újabb szerződés megkötésének esélyét.

Hajlamosak mindezt alvásmegvonással elérni, ami egy idő után betegségek megjelenésével, agresszió kialakulásával is fenyegethet, s ki tudja, akkor felismerik-e majd az okot.

Fontos, hogy megtanuljuk, hogy ha letettük a nap végén a tollat, a fűrészt, bezártuk a boltot, elpakoltuk az utolsó dobozokat, könyveket, és lekapcsoltuk magunk után a villanyt, már ne gondoljunk többet a munkára. Ha kell, persze nyugodtan beszéljük ki otthon pár perc alatt magunkból az aznapi feszültséghalmazt, de tanuljunk meg szeparálódni. Ha átlépünk életünk másik terébe, a magánéletbe, már ne rontsuk a légkört állandóan munkahelyi témákkal. (Ha pozitívak, akkor persze nyugodtan motiválhatjuk a többieket! J ) Ez egy olyan alapvető lépés, amelynek segítségével sokkal jobb minőségű életet biztosíthatunk magunknak.

A saját cél meghatározása

Ez az a pont, amely teljesen átkapcsolhatja a gondolkodásunkat. Találjunk egy saját, személyes célt! Ez a kulcsmondat, ugyanis ha megtaláltuk, mi az, amivel munka mellett még szívesen foglalkozunk, egy biztos eszközzel szereltük fel magunkat arra, hogy minden napra megtaláljuk a motivációnkat, és ha esetleg nem szeretjük a munkánkat, akkor is van mit várni. Mert azt ugye nem szabad elfelejtenünk, hogy a munka jelentőséget ad az életnek, de nemcsak a munka az élet jelentése.

Az egyensúly megtalálása a személyes célok, a magánélet és a munka között elengedhetetlen az egészséges élethez. Persze vannak időszakok, amikor ez az egyensúly megbomlik, és ezzel semmi baj nincs, de jó, ha tudjuk, hogyan billenthetjük vissza a mérleget vízszintesbe. Minden nap végén álljunk meg, csendesüljünk el, és 10 percben gondoljuk át a napunkat, hogyan cselekedtünk, mit vittünk véghez, melyek a másnapi céljaink.

Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.

A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?

A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.

A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei

A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.

A féltékenység pszichológiája: okok, következmények és megoldási lehetőségek

A féltékenység egy rendkívül összetett érzelem, amely egyszerre tartalmazhat félelmet, dühöt, szomorúságot és szorongást. Lényege az, hogy valaki veszélyben érzi a kapcsolatát vagy a helyét egy számára fontos ember életében. Bár gyakran a párkapcsolatokban jelenik meg, nem kizárólag ezekre korlátozódik: testvérek, barátok, kollégák között is előfordulhat.