Érzelmi függőség
- Dátum: 2019.03.25., 22:36
- Varga Ágnes Kata
- barát, barátság, betegség, család, egészség, feleség, férj, függőség, gond, gyermek, kapcsolat, kezelés, könyv, lélek, mentális probléma, probléma, psziché, pszichológus, segítség, stressz, szakember, szülő, tanács
Amikor valakiről azt mondjuk, hogy függő, általában a dohányzás, az alkohol vagy a drog jut eszünkbe. És ennek kezelését csakis zárt, börtönre hasonlító ajtók mögött, szigorú orvosokkal tudjuk elképzelni. Pedig valamilyen szinten mindenki függő. Van, aki a munkájának rabja, van, aki a családjának a megszállottja, van, akit egyféle tevékenység vonz már-már betegesen. Akár bevalljuk, akár nem, mindnyájunkban van egy kis egészségtelen ragaszkodás valamihez. Az egyetlen, ami megkülönböztet egymástól minket, az a „függőségünk” megnyilvánulása, mértéke és kordában tartása.

Az érzelmi függőségről klinikai szakpszichológiai könyvek több tucatja szól, melyek részletről részletre feltárják az okokat, következményeket, tapasztalatokat, fokozatokat és szinteket, így könnyebbé teszik az értelmezést a saját helyzetünkben. De természetesen sem a könyvek, sem a google nem fog segíteni abban, hogy nyom nélkül eltűnjön az érzelmi függőségünk. És talán önmagában a nagyon erős akaratunk sem elég, mutatjuk, miért.
Arra az emberre mondjuk, hogy érzelmileg függő, aki nem tud egészséges, egyenlő emberi kapcsolatot fenntartani valakivel. Ezt a hétköznapokban főleg párkapcsolatra értjük, pedig családon belüli kapcsolatokban is előfordul függőség a másik féltől. Ha valaki csakis úgy tudja jól érezni magát, akkor tud jókedvű, vidám, egészséges és kiegyensúlyozott lenni, ha a függősége tárgya, egy bizonyos személy vele van, vagy egy bizonyos állapot fennáll (például kapcsolat, házasság, barátság, közeli viszony). Enyhe esetekben ez nem okoz problémát, talán fel sem tűnik. De van olyan eset, amelyben érdemes utána nézni és segítséget kérni, mert sok későbbi fejfájástól kímél meg minket.
Például figyelni kell arra a szülőre, aki csak a gyerekei társaságában érzi jól magát, máskülönben ideges, frusztrált, esetleg depressziós. Ha ez az állapot tartósan fennáll, akkor elképzelhető, hogy valamilyen érzelmi zavarral küzd, amely lehet függőség, és érdemes vele szakembert felkeresni.

Az a férj vagy feleség, esetleg barát vagy barátnő is érzelmi függő lehet, aki nem találja a helyét a párja nélkül, nem tudja magát jól érezni nélküle, és emiatt esetleg rá is akaszkodik a párjára. Kísérő tényező lehet a bizalmatlanság, érzelmi zsarolás, tiltás, féltékenység.
És barátságokban is előfordulhat, hogy az ember csakis a baráti társasága vagy a legjobb barátja társaságát viseli el. Intő jel lehet, ha hirtelen az adott személy számon kérővé válik, minden pillanatot a barátjával/barátaival akar tölteni, minden problémáját rájuk terheli. Ez csak abban az esetben súlyos probléma, ha köztudottan senki mással nem ápol jó kapcsolatot.
A legjobb védekezés ez ellen a probléma ellen az, ha nyitott szemmel járunk, vigyázunk a környezetünkre és önmagunkra, és ha felismertük a problémát magunkban vagy egy társunkban, akkor segítséget keresünk, szakember véleményét kikérjük. Egymás segítése és a megfelelő szakember kezelése biztosan kisegít valamennyiünket ebből a nehéz helyzetből.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?