Érzelmi függőség
- Dátum: 2019.03.25., 22:36
- Varga Ágnes Kata
- barát, barátság, betegség, család, egészség, feleség, férj, függőség, gond, gyermek, kapcsolat, kezelés, könyv, lélek, mentális probléma, probléma, psziché, pszichológus, segítség, stressz, szakember, szülő, tanács
Amikor valakiről azt mondjuk, hogy függő, általában a dohányzás, az alkohol vagy a drog jut eszünkbe. És ennek kezelését csakis zárt, börtönre hasonlító ajtók mögött, szigorú orvosokkal tudjuk elképzelni. Pedig valamilyen szinten mindenki függő. Van, aki a munkájának rabja, van, aki a családjának a megszállottja, van, akit egyféle tevékenység vonz már-már betegesen. Akár bevalljuk, akár nem, mindnyájunkban van egy kis egészségtelen ragaszkodás valamihez. Az egyetlen, ami megkülönböztet egymástól minket, az a „függőségünk” megnyilvánulása, mértéke és kordában tartása.

Az érzelmi függőségről klinikai szakpszichológiai könyvek több tucatja szól, melyek részletről részletre feltárják az okokat, következményeket, tapasztalatokat, fokozatokat és szinteket, így könnyebbé teszik az értelmezést a saját helyzetünkben. De természetesen sem a könyvek, sem a google nem fog segíteni abban, hogy nyom nélkül eltűnjön az érzelmi függőségünk. És talán önmagában a nagyon erős akaratunk sem elég, mutatjuk, miért.
Arra az emberre mondjuk, hogy érzelmileg függő, aki nem tud egészséges, egyenlő emberi kapcsolatot fenntartani valakivel. Ezt a hétköznapokban főleg párkapcsolatra értjük, pedig családon belüli kapcsolatokban is előfordul függőség a másik féltől. Ha valaki csakis úgy tudja jól érezni magát, akkor tud jókedvű, vidám, egészséges és kiegyensúlyozott lenni, ha a függősége tárgya, egy bizonyos személy vele van, vagy egy bizonyos állapot fennáll (például kapcsolat, házasság, barátság, közeli viszony). Enyhe esetekben ez nem okoz problémát, talán fel sem tűnik. De van olyan eset, amelyben érdemes utána nézni és segítséget kérni, mert sok későbbi fejfájástól kímél meg minket.
Például figyelni kell arra a szülőre, aki csak a gyerekei társaságában érzi jól magát, máskülönben ideges, frusztrált, esetleg depressziós. Ha ez az állapot tartósan fennáll, akkor elképzelhető, hogy valamilyen érzelmi zavarral küzd, amely lehet függőség, és érdemes vele szakembert felkeresni.

Az a férj vagy feleség, esetleg barát vagy barátnő is érzelmi függő lehet, aki nem találja a helyét a párja nélkül, nem tudja magát jól érezni nélküle, és emiatt esetleg rá is akaszkodik a párjára. Kísérő tényező lehet a bizalmatlanság, érzelmi zsarolás, tiltás, féltékenység.
És barátságokban is előfordulhat, hogy az ember csakis a baráti társasága vagy a legjobb barátja társaságát viseli el. Intő jel lehet, ha hirtelen az adott személy számon kérővé válik, minden pillanatot a barátjával/barátaival akar tölteni, minden problémáját rájuk terheli. Ez csak abban az esetben súlyos probléma, ha köztudottan senki mással nem ápol jó kapcsolatot.
A legjobb védekezés ez ellen a probléma ellen az, ha nyitott szemmel járunk, vigyázunk a környezetünkre és önmagunkra, és ha felismertük a problémát magunkban vagy egy társunkban, akkor segítséget keresünk, szakember véleményét kikérjük. Egymás segítése és a megfelelő szakember kezelése biztosan kisegít valamennyiünket ebből a nehéz helyzetből.
Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége
Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.
Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?
Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?
Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz
A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.
Hogyan segíthet az optimista gondolkodás a hosszabb és egészségesebb élethez
Sokan úgy vélik, hogy az optimizmus velünk született tulajdonság: van, aki mindig pozitívan látja a dolgokat, míg mások hajlamosak a pesszimizmusra. A pszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy az optimista hozzáállás nem csupán genetikai adottság kérdése.
Miért félünk a pókoktól? – Tippek a rettegés legyőzéséhez
A pókoktól való szorongás az egyik leggyakoribb fóbiának számít a világon. Sokan még az apró teremtmények látványától is pánikba esnek, miközben racionálisan tudják, hogy az állat ártalmatlan. Honnan ered azonban ez a zsigeri reakció, és mit tehet az, aki nem akar minden sarokban potenciális veszélyt látni?