Színek, illatok, élmények - mi segít a tanulásban?
- Dátum: 2019.03.20., 14:06
- Varga Ágnes Kata
- dallam, elme, élmény, elsajátítás, érzékelés, észlelés, fahéj, hang, illat, információ, lélek, nyugalom, pihenés, psziché, pszichológia társítás, szaglás, szín, színes, tanulás, testápoló, toll, tusfürdő, zen, zene
Sokan azt hisszük, hogy a besötétített szoba, a felkapcsolt asztali lámpa és a teljes csend a sikeres tanulás kulcsa. És persze van, akinek ez tényleg használ. Csakhogy teljes csendet sosem tudunk teremteni magunk körül, hiszen az agyunk ezernyi dallam lejátszásába kezd bele bármelyik pillanatban, vagy a tíz évvel ezelőtt tanult verseket igyekszik visszaidézni, esetleg a paradicsomos káposzta receptjére fókuszál. Röviden tehát, a csend nem kívülről jön, és ha belül nincs meg, akkor lehet bármennyire hangszigetelt a szobánk, nem fog elérni minket a belső nyugalom. De ha már úgyis zavar minket egy hang, vagy nevezzük zajnak, miért ne irányítanánk a minket körülvevő hangokat mi magunk, és fordítanánk a saját hasznunkra?

Például, ha van egy zene, amit szeretünk és tudunk is kívülről, akkor nagyon halkan lejátszhatjuk, mialatt egy tételt/témakört tanulunk. Így egy kellemes légkört teremthetünk a tanulás számára. Viszont semmiképp se valamilyen remixet rakjunk be, mert az összekavarhat minket! Ráadásul abban az esetben a zene inkább zavaró tényezővé válik, mint segítséggé. Legjobb lenne, ha egy zenét egy tételhez/témakörhöz/tantárgyhoz kötnénk. Így a felidézése a tétel felidézésében is segít azáltal, hogy társítjuk hozzá, és így könnyebbé és gördülékenyebbé teszi a tanulást, nem is beszélve arról, hogy így sokkal kellemesebb lesz. De ha kedvenc zenéid zavarnak tanulás vagy gyakorlás közben, akkor bekapcsolhatunk zen dallamokat, nyugtató zenét, madárcsicsergést is, de szigorúan figyeljünk arra, hogy ne aludjunk el, és ne is álmosítson minket az éppen hallgatott dallam.
De ha nem a hangok ejtenek rabul minket, hanem az illatok, akkor gyűjtsünk össze sokféle, általunk kedvelt aromát. Egy jó tusfürdő illata, egy testápolóé, vagy egy kis fahéj sokkal színesebbé tudja tenni a tanulást. Persze nem egyszerre kell többféle illattal elárasztani a szobát, hiszen az inkább okoz fejfájást, mint kellemes élményt. De ha jól tudod időzíteni és kombinálni az orrodra gyakorolt hatásokat, akkor az illatoknak köszönhetően könnyebben fogod társítani a tananyagot valami jóleső dologhoz. Így, amikor visszaidézed az emlékeidet, kellemesebb érzések fognak majd el.

A színek alapvetően az ember szemét különösen is ingerelik, főképpen akkor, amikor sokféleképpen tapasztaljuk meg azokat. Ezért érdemes tanulás közben színes papírlapokat, tollakat, szövegkiemelőket használni, ugyanis ez könnyebben megjegyezhetővé teszi a velük leírt információkat.
A különféle ingerek, melyek körülvesznek, olykor nehezebbé teszik az életünket, különösen a koncentrációt és a tanulást. De miért kéne a feladatainkból száműzni az általunk kedvelt hangokat, színeket, illatokat? Hiszen mindent a hasznunkra tudunk alakítani.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.