Színek, illatok, élmények - mi segít a tanulásban?
- Dátum: 2019.03.20., 14:06
- Varga Ágnes Kata
- dallam, elme, élmény, elsajátítás, érzékelés, észlelés, fahéj, hang, illat, információ, lélek, nyugalom, pihenés, psziché, pszichológia társítás, szaglás, szín, színes, tanulás, testápoló, toll, tusfürdő, zen, zene
Sokan azt hisszük, hogy a besötétített szoba, a felkapcsolt asztali lámpa és a teljes csend a sikeres tanulás kulcsa. És persze van, akinek ez tényleg használ. Csakhogy teljes csendet sosem tudunk teremteni magunk körül, hiszen az agyunk ezernyi dallam lejátszásába kezd bele bármelyik pillanatban, vagy a tíz évvel ezelőtt tanult verseket igyekszik visszaidézni, esetleg a paradicsomos káposzta receptjére fókuszál. Röviden tehát, a csend nem kívülről jön, és ha belül nincs meg, akkor lehet bármennyire hangszigetelt a szobánk, nem fog elérni minket a belső nyugalom. De ha már úgyis zavar minket egy hang, vagy nevezzük zajnak, miért ne irányítanánk a minket körülvevő hangokat mi magunk, és fordítanánk a saját hasznunkra?
Például, ha van egy zene, amit szeretünk és tudunk is kívülről, akkor nagyon halkan lejátszhatjuk, mialatt egy tételt/témakört tanulunk. Így egy kellemes légkört teremthetünk a tanulás számára. Viszont semmiképp se valamilyen remixet rakjunk be, mert az összekavarhat minket! Ráadásul abban az esetben a zene inkább zavaró tényezővé válik, mint segítséggé. Legjobb lenne, ha egy zenét egy tételhez/témakörhöz/tantárgyhoz kötnénk. Így a felidézése a tétel felidézésében is segít azáltal, hogy társítjuk hozzá, és így könnyebbé és gördülékenyebbé teszi a tanulást, nem is beszélve arról, hogy így sokkal kellemesebb lesz. De ha kedvenc zenéid zavarnak tanulás vagy gyakorlás közben, akkor bekapcsolhatunk zen dallamokat, nyugtató zenét, madárcsicsergést is, de szigorúan figyeljünk arra, hogy ne aludjunk el, és ne is álmosítson minket az éppen hallgatott dallam.
De ha nem a hangok ejtenek rabul minket, hanem az illatok, akkor gyűjtsünk össze sokféle, általunk kedvelt aromát. Egy jó tusfürdő illata, egy testápolóé, vagy egy kis fahéj sokkal színesebbé tudja tenni a tanulást. Persze nem egyszerre kell többféle illattal elárasztani a szobát, hiszen az inkább okoz fejfájást, mint kellemes élményt. De ha jól tudod időzíteni és kombinálni az orrodra gyakorolt hatásokat, akkor az illatoknak köszönhetően könnyebben fogod társítani a tananyagot valami jóleső dologhoz. Így, amikor visszaidézed az emlékeidet, kellemesebb érzések fognak majd el.
A színek alapvetően az ember szemét különösen is ingerelik, főképpen akkor, amikor sokféleképpen tapasztaljuk meg azokat. Ezért érdemes tanulás közben színes papírlapokat, tollakat, szövegkiemelőket használni, ugyanis ez könnyebben megjegyezhetővé teszi a velük leírt információkat.
A különféle ingerek, melyek körülvesznek, olykor nehezebbé teszik az életünket, különösen a koncentrációt és a tanulást. De miért kéne a feladatainkból száműzni az általunk kedvelt hangokat, színeket, illatokat? Hiszen mindent a hasznunkra tudunk alakítani.
Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.