Menü

Miért gondolunk néha olyan dolgokat, amelyek ránk nem jellemzőek?

Az emberek nagy része azt gondolja, hogy valami gonosz, felettes erő az, aki a helytelennek vélt gondolatokat sugallja. Pedig nem más teszi ezt, mint a saját testünk és agyunk. Ez nem azt jelenti, hogy igazából rosszindulatú emberek vagyunk, csupán annyit, hogy emberek. De nézzük meg közelebbről a problémát!

Nem elég egy oldalról tekintenünk arra, hogy az agyunk néha olyan gondolatokat teremt, amelyek tőlünk teljességgel távol állnak, ráadásul még gonoszak is. Ha csupán ezekről a gondolatokról ítélnénk meg az embereket, mindenkire azt mondhatnánk, hogy alapvetően rosszindulatúak, gorombák és szívtelenek. Csakhogy ez nem így van. Mint a legtöbb alapvető viselkedésforma, ez sem kizárólag öröklött motívumokat foglal magába. Az agresszív, gonoszkodó magatartás sok tanult elemen alapszik. És hogy kitől tanuljuk? Hát mindenkitől. Épp ez a lényeg.

A körülöttünk lévő világ a tudaton kívül eső módon is hatással van ránk. Naponta több száz ember megy el mellettünk anélkül, hogy mi egyáltalán felfognánk ezt. De attól, hogy nem veszünk róla tudomást, az elménk még elraktároz információkat róluk. Például, megjegyezzük a cipőjük színét, formáját, majd amikor legközelebb elmegyünk cipőt venni, mindegyiket ismerősnek fogjuk látni, merthogy már nem egyszer találkoztunk velük az utcán. De hol is láttuk? Azt senki sem tudja. Így van ez a különböző viselkedésformákkal is. Megjegyzünk egy szófordulatot, amit éppen csak meghallottunk, és később visszaidézve a sajátunkként értelmezzük. Megjegyezzük, ha valaki undok velünk, és az ő udvariatlanságának hatására mi is úgy kezdünk viselkedni. No, nem feltétlen vele, hanem bármelyik embertársunkkal, függetlenül attól, hogy megérdemli-e vagy sem.

Csakhogy ez egy önmagát gerjesztő folyamat is lehet. Hiszen, ha mi gorombák vagyunk másokkal, mi is kialakíthatunk gonosz gondolatokat bennük. Ezek pedig az ő általuk ismert személyekre is hatással lesznek. Tehát a legegyszerűbb lépés tőlünk, ha mi magunk a szerint járunk el, ahogyan mi is elvárjuk. Nemcsak azért, mert ez egy évezredek óta aktuális bölcselet, hanem azért is, mert ránk is visszahathat a viselkedésünk. És valóban nem ezt a példát akarjuk mutatni a környezetünknek.

Ha pedig azon kapjuk magunkat, hogy goromba, esetenként gonosz gondolataink támadnak akár idegenekkel, akár ismerősökkel szemben, mindig jusson eszünkbe, hogy nem az a baj, ha megfordul valami a fejünkben, hanem az, ha foganatja is lesz. Legjobb, ha rögtön tudatosítjuk magunkban, hogy ezek csak emberi voltunkból fakadnak, és könnyedén tehetünk ellenük, például egy pozitívabb hozzáállással.

Tehát bármilyen rossz napunk is legyen, vigasztaljon a tudat, hogy az is, mint a rossz gondolatok, elmúlnak egyszer, mi pedig tehetünk azért, hogy társaink ne szenvedjenek azoktól a gondoktól, amelyektől mi.

Szakíts, ha bírsz - avagy hogyan dolgozd fel a szakítást?

A legtöbb ember élete során megél néhány szakítást. Az, hogy mennyire visel meg valakit, sokszor a körülményektől is függ. Bizonyára van olyan is, amelyet hónapokba telik feldolgozni és olyan is, amelyen gyorsabban túlteszi magát az ember. Sokszor, ha a partner gyorsabban továbblép, mint te, akkor még jobban fáj az egész. Bizonyos módon azonban ezekből a helyzetekből lehet tanulni is, és ez a tanulás segít a következő kapcsolatokban, valamint önmagunk megismerésében is.

A tavaszi fáradtság okai és megelőzése

Tavasszal éreznünk kellene, hogy ébred a természet és mi is töltődünk fel energiával, de ebben az időszakban sokan levertségről, fáradtságról és állandó lehangoltságról beszélnek. Ezt az általában rövid időszakot tavaszi fáradtságnak nevezik. Azonban ez nem betegség és nem is komoly probléma, ez egy természetes reakciója a szervezetnek, mikor a téli időszak után folyamatosan alkalmazkodik a tavaszi viszonyokhoz.

Mentális betegségek, depresszió

Nem könnyű téma, de mindenképpen érdemes róla beszélni. A depresszióval, vagy a mentális betegségek valamilyen formájával legtöbbünk már találkozott életében. Vagy saját magunk által, vagy valamilyen hozzátartozó, társ, vagy barát okán.

Kicsoda az, aki „workaholic”?

A szenvedélyek és függőségek sok ember és a környezetükben élők életét is megnehezíti, sőt van, hogy fenekestől felborul az egész addigi életvitelük. És bizony egy munkamániás vagy másnéven workaholic is komoly függőségben szenved.

A játékfüggőségről

Az egyre fejlődő technológiák egyre fejlettebb játékokat, eszközöket hoznak létre. Ezek használata köztudottan függőséget okoz. A probléma valódi, következményekkel, elvonási tünetekkel járhat. A probléma már annyira komoly, hogy „kinevelő” intézeteket is létrehoztak.