Menü

Miért gondolunk néha olyan dolgokat, amelyek ránk nem jellemzőek?

Az emberek nagy része azt gondolja, hogy valami gonosz, felettes erő az, aki a helytelennek vélt gondolatokat sugallja. Pedig nem más teszi ezt, mint a saját testünk és agyunk. Ez nem azt jelenti, hogy igazából rosszindulatú emberek vagyunk, csupán annyit, hogy emberek. De nézzük meg közelebbről a problémát!

Nem elég egy oldalról tekintenünk arra, hogy az agyunk néha olyan gondolatokat teremt, amelyek tőlünk teljességgel távol állnak, ráadásul még gonoszak is. Ha csupán ezekről a gondolatokról ítélnénk meg az embereket, mindenkire azt mondhatnánk, hogy alapvetően rosszindulatúak, gorombák és szívtelenek. Csakhogy ez nem így van. Mint a legtöbb alapvető viselkedésforma, ez sem kizárólag öröklött motívumokat foglal magába. Az agresszív, gonoszkodó magatartás sok tanult elemen alapszik. És hogy kitől tanuljuk? Hát mindenkitől. Épp ez a lényeg.

A körülöttünk lévő világ a tudaton kívül eső módon is hatással van ránk. Naponta több száz ember megy el mellettünk anélkül, hogy mi egyáltalán felfognánk ezt. De attól, hogy nem veszünk róla tudomást, az elménk még elraktároz információkat róluk. Például, megjegyezzük a cipőjük színét, formáját, majd amikor legközelebb elmegyünk cipőt venni, mindegyiket ismerősnek fogjuk látni, merthogy már nem egyszer találkoztunk velük az utcán. De hol is láttuk? Azt senki sem tudja. Így van ez a különböző viselkedésformákkal is. Megjegyzünk egy szófordulatot, amit éppen csak meghallottunk, és később visszaidézve a sajátunkként értelmezzük. Megjegyezzük, ha valaki undok velünk, és az ő udvariatlanságának hatására mi is úgy kezdünk viselkedni. No, nem feltétlen vele, hanem bármelyik embertársunkkal, függetlenül attól, hogy megérdemli-e vagy sem.

Csakhogy ez egy önmagát gerjesztő folyamat is lehet. Hiszen, ha mi gorombák vagyunk másokkal, mi is kialakíthatunk gonosz gondolatokat bennük. Ezek pedig az ő általuk ismert személyekre is hatással lesznek. Tehát a legegyszerűbb lépés tőlünk, ha mi magunk a szerint járunk el, ahogyan mi is elvárjuk. Nemcsak azért, mert ez egy évezredek óta aktuális bölcselet, hanem azért is, mert ránk is visszahathat a viselkedésünk. És valóban nem ezt a példát akarjuk mutatni a környezetünknek.

Ha pedig azon kapjuk magunkat, hogy goromba, esetenként gonosz gondolataink támadnak akár idegenekkel, akár ismerősökkel szemben, mindig jusson eszünkbe, hogy nem az a baj, ha megfordul valami a fejünkben, hanem az, ha foganatja is lesz. Legjobb, ha rögtön tudatosítjuk magunkban, hogy ezek csak emberi voltunkból fakadnak, és könnyedén tehetünk ellenük, például egy pozitívabb hozzáállással.

Tehát bármilyen rossz napunk is legyen, vigasztaljon a tudat, hogy az is, mint a rossz gondolatok, elmúlnak egyszer, mi pedig tehetünk azért, hogy társaink ne szenvedjenek azoktól a gondoktól, amelyektől mi.

A zsarnoki személyiség jellemzői

Autoriter emberek életünk számos pontjain megjelenhetnek. Találkozhatunk zsarnokokkal párkapcsolatban, családtagjaink között, munkahelyünkön és természetesen a politikában is.

Mit tehetünk a téli depresszió ellen?

A magyar lakosság több, mint 10 %-át érinti a téli depresszió, mára már szinte természetesnek számít, de lehet ellene tenni.

Törődjünk a gyerekek mentális egészségével

Ahogy a legfrissebb globális UNICEF-jelentés, úgy a szervezet aktuális hazai kutatása is azt mutatja, hogy a COVID–19 járvány lelki egészségre gyakorolt hatását még hosszú évekig nyöghetik a gyermekek és a fiatalok. Az UNICEF Magyarország október 10-ére, a mentális egészség világnapjára időzítve indítja el új, gyakorlati támogatást nyújtó projektjeit Lélekemelő Programjának keretében, amely célzottan segíti a fiatalokat, a szülőket és a gyermekekkel foglalkozó szakembereket

A munkahelyi pszichoterror egészségügyi következményei

A munkahelyi pszichoterror sajnos nem ritka jelenség hazánkban sem. A verbális zaklatás súlyos következményekkel járhat: egyrészt megmérgezi a munkahelyi kapcsolatokat, másrészt az áldozatnál testi-lelki problémák egyaránt kialakulhatnak.

Az éjszakai műszak a feje tetejére állítja a bioritmusunkat

Számos hazai és nemzetközi alváskutató intézmény vizsgálata igazolja, hogy az éjszakai munkavégzés hosszú távon egészségkárosodáshoz vezethet. A szakemberek felmérései szerint, minden ötödik embernek, aki rendszeresen éjjeli-, vagy több műszakos munkakörben dolgozik, egy idő után váltania kell, mert tartósan, következmények nélkül, képtelen a szervezete alkalmazkodni a negatív hatásokhoz.