Menü

A bátorság pszichológiája

Miért félünk bátornak lenni? A kérdés eléggé ironikus, pedig sokszor valóban megállja a helyét. Bátornak lenni annyit jelent, hogy bátor döntést hozunk az egyes helyzetekben. De a rossz értelmezés persze itt sem elkerülhetetlen.

A bátorság egyféle elrugaszkodás a kényelemtől, a megszokástól. Nem feltétlenül lemondás, de mindenképpen odafigyelés. Odafigyelés magunkra, a környezetünkre. Ha nem párosul gőggel, akkor hatalmas erény válhat belőle. De miért olyan nehéz bátornak lenni?

A válasz a helyzettől függ. Hogy miért nehéz bátor döntést hozni olyankor, amikor nem tudjuk, milyen következménnyel fog járni, a válasz valószínűleg épp ez a bizonytalanság. A meghatározhatatlan végkifejlet kritikus gondolkodásra sarkall minket, ez a kritikusság pedig érzelmileg labilissá tesz minket. Bátornak lenni annyit jelent, mint az érzelmi síkon történő gondolkodást kicsit felülírni. A félelmek azért tudják az embert irányítani, mert nem tudunk miből meríteni. Sok a negatív példa körülöttünk, amelyek a hozzáállásunknak köszönhetően meghatározza a gondolatainkat. És amennyire könnyű meghátrálni az embert próbáló helyzetekben, annyira könnyű elbizonytalanodni egy döntés kapcsán. Márpedig a viselkedésünk mindig egy döntés.

De nem feltétlenül kell nagy dolgokra gondolnunk. Bátornak mutatkozhatunk olyankor is, amikor kitakarítjuk a padlást annak ellenére, hogy egész életünkben irtóztunk a pókoktól. Vagy végre bevállaljuk a telefonos időpont-foglalást, noha utálunk telefonálni. Minden egyes helyzet, amelyben kísérletet teszünk arra, hogy átvegyük az irányítást a félelmeinktől, egy-egy apró lépés a gondtalan, félelmek nélküli élet felé, hiszen az is elképzelhető, hogy a fóbiáink alaptalanok, és valójában a dolgok, amiket kerülünk, más hatást váltanak ki belőlünk, mikor szembenézünk velük. Ez persze nem minden esetben hasznos. A félelem érzése megment minket a veszélyektől, ezáltal az egészségünket és biztonságunkat óvja. De a túlzott félelem, és a hétköznapi helyzetekben tanúsított meghátrálás éppúgy veszélyezteti az egészségünket, mint a stressz.

Éppen ezért nem elég, ha egyszer-kétszer teszünk valami merészet. A bátorság az életre tesz képessé, az élet teljes fokú megélését teszi lehetővé a számunkra. Ezt pedig épp úgy érdemes korlátok között tartani, mint minden más örömforrást. De az vitathatatlan, hogy szükséges az életünkbe, és csak egy kis akarat hiányzik hozzá.

Varga Ágnes Kata

Fokozatosság a siker kulcsa

Kisütött a nap, jobb az idő és a legtöbb embernek megjön a kedve ahhoz, hogy sportoljon, esetleg visszatérjen az edzéshez, amit magára hagyott a téli időszak során. Sokaknak a motiváció erre az, hogy a nyári szezonra jól nézzenek ki, azonban még ilyen esetekben is fontos a mértékletesség.

A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.

Amikor a munkahely a lustasággal tesz tönkre

Hallottál már a kiégés (burnout) szindróma „kis testvéréről”, a boreout-ról? Mit is jelent ez pontosan? Legtöbbször nevetségesnek tűnhet unatkozni egy munkahelyen, netán lustának titulálhatjuk az egykedvű kollégákat. Sok esetben azonban nem közönyről van szó, csupán nincsenek kihasználva a munkatárs képességei az adott helyen, amitől a krónikus unalom szindróma áldozatává válhat.