Menü

21 nap. Megpróbálod?

Huszonegy nap. Ennyi kell hozzá. Tudtad? Ha valamit 21 napig elég kitartóan végzünk, akkor az elvileg szokássá válik. Megszokjuk, megszeretjük, természetessé válik és furcsa lenne, ha nem lenne, mert egy idő után hiányozna. Ha kitartasz, három héten keresztül az új szokásaid mellett, meglátod majd, hogy érdemes volt dolgozni rajtuk és nekem érdemes volt egy cikket szentelni ennek.

A szokások úgy alakulnak ki, hogy nap, mint nap csinálod ugyanazt, ugyanúgy, ugyanakkor. A szakirodalom szerint 21 nap elteltével az így ismételt tevékenységed beépül a napirendedbe, az életed részévé, szokásoddá válik. Rossz hír, hogy sajnos a káros szokásainkra is vonatkozik ez, nehéz tőlük megszabadulni, s egészséges tevékenységekre cserélni, azonban 21 nap nem tűnik olyan hosszú időnek, hogy ne lenne érdemes megpróbálni. Szakértők szerint 21 napig tart egy közepes bonyolultságú szokásminta kialakítása, mint például sportolni munka előtt egy órát, korábban lepihenni este, több vizet inni, pozitívan gondolkozni, s kevesebbet panaszkodni, egészségesebben étkezni, többet nevetni. Az ilyen szokások nem túl bonyolultak, s gyakorlással az említett 21 napos időintervallum alatt rögzíthetők. Egy új szokás bevezetése és kialakítása egy ismert motivációs előadó szerint a következőképp történhet meg:

Határozd el, mi az, amiben változtatni szeretnél, kezdd el még aznap, ne keress kifogást, oszd meg családoddal a terveidet, gondolj az új szokásodra pozitívan, s tarts ki mellette legalább 21 napig, s ha sikerrel jártál, jutalmazd meg magad valamivel.

Egészségmegőrző új szokásokra pedig mindig szükség van, legyen az egy életmódváltás, diéta, sport elkezdése, pozitív gondolkodás, jóga, meditáció, lelkesebb és precízebb munkavégzés, több folyadékfogyasztás, a családdal kapcsolatos új tevékenységek bevezetése, akár egy közös kirándulás hétvégenként, akár az, hogy többször felhívod telefonon a szüleidet, akár az, hogy türelmesebb leszel a gyerekeddel, pároddal. Új döntésed lehet az is, hogy leteszed a cigarettát, vagy búcsút mondasz más szenvedélybetegségednek, kezeled a stresszt, vagy tanulni kezdesz valami újat. Közhelyes tevékenységnek tűnő dolgok ezek, de mégis nagy változást jelenthetnek az életünkben. Teszteld magadon!

Kigondolhatnánk most, mi az, amit holnap ma elkezdünk! Együtt! Én azt tűzöm ki célul, hogy mostantól ebédidőben ebédelek és nem később, futva, fekve, rohanva, állva 2 falatot, vagy otthon este két tányérral, amikor már nem kéne, hanem főtt ételt, és lehetőség szerint dél - fél 1 körül, ezzel talán megelőzöm, hogy farkaséhesen essek haza munkából idegesen és este későn egyek többet, mint kellene. Nyilván többtényezős ez, hiszen munkahelyen gyakran csúsztatjuk az étkezést, ha összecsapnak a fejünk felett a hullámok, pedig bármely teendőt meg lehet szakítani egy rövid ebédszünetre, vagy akármilyen megbeszélést intézhetünk ebéd utánra. Én megpróbálom ezt, 21 nap múlva remélem, hogy természetessé válik. Banálisnak tűnik, apróságnak, közben mégis sokat jelentene a diétám szempontjából este kevesebbet enni, jobban is tudnék pihenni ettől, s 21 nap elteltével barátságot köthetnék a mérleggel. Csekélység, de én örülnék, ha ezt ki tudnám alakítani az életemben.

Nem fogom azt állítani, hogy könnyű jó szokásokat felvenni és kialakítani, hiszen a kezdeti lelkesedést a szürke hétköznapok váltják fel és néha extra erőfeszítésbe kerül megtenni az ígért reggeli mozgást, a kitűzött diétát. Ezek megtartásához türelem és elkötelezettség kell, azonban a kitartás mindig meghozza gyümölcsét. Te mit gondolsz? Sikerül megvalósítani? Megpróbálod a 21 napot? Én megyek ebédelni.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.