Menü

21 nap. Megpróbálod?

Huszonegy nap. Ennyi kell hozzá. Tudtad? Ha valamit 21 napig elég kitartóan végzünk, akkor az elvileg szokássá válik. Megszokjuk, megszeretjük, természetessé válik és furcsa lenne, ha nem lenne, mert egy idő után hiányozna. Ha kitartasz, három héten keresztül az új szokásaid mellett, meglátod majd, hogy érdemes volt dolgozni rajtuk és nekem érdemes volt egy cikket szentelni ennek.

A szokások úgy alakulnak ki, hogy nap, mint nap csinálod ugyanazt, ugyanúgy, ugyanakkor. A szakirodalom szerint 21 nap elteltével az így ismételt tevékenységed beépül a napirendedbe, az életed részévé, szokásoddá válik. Rossz hír, hogy sajnos a káros szokásainkra is vonatkozik ez, nehéz tőlük megszabadulni, s egészséges tevékenységekre cserélni, azonban 21 nap nem tűnik olyan hosszú időnek, hogy ne lenne érdemes megpróbálni. Szakértők szerint 21 napig tart egy közepes bonyolultságú szokásminta kialakítása, mint például sportolni munka előtt egy órát, korábban lepihenni este, több vizet inni, pozitívan gondolkozni, s kevesebbet panaszkodni, egészségesebben étkezni, többet nevetni. Az ilyen szokások nem túl bonyolultak, s gyakorlással az említett 21 napos időintervallum alatt rögzíthetők. Egy új szokás bevezetése és kialakítása egy ismert motivációs előadó szerint a következőképp történhet meg:

Határozd el, mi az, amiben változtatni szeretnél, kezdd el még aznap, ne keress kifogást, oszd meg családoddal a terveidet, gondolj az új szokásodra pozitívan, s tarts ki mellette legalább 21 napig, s ha sikerrel jártál, jutalmazd meg magad valamivel.

Egészségmegőrző új szokásokra pedig mindig szükség van, legyen az egy életmódváltás, diéta, sport elkezdése, pozitív gondolkodás, jóga, meditáció, lelkesebb és precízebb munkavégzés, több folyadékfogyasztás, a családdal kapcsolatos új tevékenységek bevezetése, akár egy közös kirándulás hétvégenként, akár az, hogy többször felhívod telefonon a szüleidet, akár az, hogy türelmesebb leszel a gyerekeddel, pároddal. Új döntésed lehet az is, hogy leteszed a cigarettát, vagy búcsút mondasz más szenvedélybetegségednek, kezeled a stresszt, vagy tanulni kezdesz valami újat. Közhelyes tevékenységnek tűnő dolgok ezek, de mégis nagy változást jelenthetnek az életünkben. Teszteld magadon!

Kigondolhatnánk most, mi az, amit holnap ma elkezdünk! Együtt! Én azt tűzöm ki célul, hogy mostantól ebédidőben ebédelek és nem később, futva, fekve, rohanva, állva 2 falatot, vagy otthon este két tányérral, amikor már nem kéne, hanem főtt ételt, és lehetőség szerint dél - fél 1 körül, ezzel talán megelőzöm, hogy farkaséhesen essek haza munkából idegesen és este későn egyek többet, mint kellene. Nyilván többtényezős ez, hiszen munkahelyen gyakran csúsztatjuk az étkezést, ha összecsapnak a fejünk felett a hullámok, pedig bármely teendőt meg lehet szakítani egy rövid ebédszünetre, vagy akármilyen megbeszélést intézhetünk ebéd utánra. Én megpróbálom ezt, 21 nap múlva remélem, hogy természetessé válik. Banálisnak tűnik, apróságnak, közben mégis sokat jelentene a diétám szempontjából este kevesebbet enni, jobban is tudnék pihenni ettől, s 21 nap elteltével barátságot köthetnék a mérleggel. Csekélység, de én örülnék, ha ezt ki tudnám alakítani az életemben.

Nem fogom azt állítani, hogy könnyű jó szokásokat felvenni és kialakítani, hiszen a kezdeti lelkesedést a szürke hétköznapok váltják fel és néha extra erőfeszítésbe kerül megtenni az ígért reggeli mozgást, a kitűzött diétát. Ezek megtartásához türelem és elkötelezettség kell, azonban a kitartás mindig meghozza gyümölcsét. Te mit gondolsz? Sikerül megvalósítani? Megpróbálod a 21 napot? Én megyek ebédelni.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.

A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?

A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.

Tradíció vagy környezettudatosság?

A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.

Segítsük az állatmenhelyeket: Hogyan tehetünk jót a rászoruló állatokért

Az állatmenhelyek rendkívül fontos szerepet töltenek be a társadalomban, hiszen ők biztosítják a védelmet, ellátást és szeretetet azoknak az állatoknak, akik gazdátlanul vagy rossz körülmények között élnek. Sajnos a menhelyek működése nem mindig egyszerű, hiszen folyamatosan szembesülnek a pénzhiánnyal, az önkéntesek hiányával és a túlzsúfoltsággal. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a társadalom minden tagja tegyen valamit az állatok védelméért.