Menü

Az alvás létfenntartó szerepe

A nyugodt pihenést gátolja a túlhajszolt, rohanó életmód, felborult bioritmus, elektronikai kütyük korlátlan használata, koffein túlfogyasztása és a nagyfokú stressz. Az alváskutatással foglalkozó független amerikai alapítvány, a National Sleep Foundation közleménye szerint a 18-64 év közötti felnőttek alvásigénye napi 7-9 óra. Legjobb lenne, hogyha a szervezetünket rászoktatnánk arra, hogy ugyanabban az időben keljünk fel és térjünk nyugovóra. Tapasztalatok alapján ez akkor működik, hogyha tudatosan építjük fel a napunkat, egyfajta időbeosztást készítünk, ami megakadályozza az éjszakán át nyúló fent létet, a végre nem hajtott feladatokból kifolyólag.

Továbbá léteznek olyan praktikák, amelyek segítenek megkönnyíteni az elalvást. Például egy sötét, csendes, kiszellőztetett szoba, rendszeres testmozgás, kényelmes matrac, koffein és az alkohol kerülése. Ennek kapcsán a fáradság hasonló tüneteket vált ki, mint az alkohol. A 17 órán át tartó ébrenlét olyan hatással van a szervezetre, mintha a véralkoholszintünk 0,05 %-os értékű lenne. Sajnálatos módon a figyelemzavar, a reakció csökkenése ezáltal ugyanúgy okozhat baleseteket, mint az ittas állapot.

Alvásszakaszokról

Egy átlagos 8 órás alvás alatt 4-5 különböző REM-periódus található meg, amely az ébrenlét és az alvás közötti állapotot jelenti, ami az öregedés folyamatával csökken. Közelmúltig abban a tudatban éltünk, hogy csak az alvás REM stádiumában álmodunk, azonban ezek a non-REM (a legmélyebb állapot) során is gyakoriak. Hajlamosabbak vagyunk azokat az álmokat jobban felidézni, melyeket a felületes szakaszban éltük át. Érdekesség, hogy amikor a delfinek alszanak, az agyuk is ébren van, hogy emlékeztesse őket a levegővételre.

Mi az a szomnifóbia?

Más néven alvástól való rettegést jelent, amely pszichológiai problémákra vezethető vissza. Azoknál az egyéneknél gyakoribb a kialakulása, akik traumatikus élményt éltek át alvásból felébredve. Tünetei: gyors légzés, pánikfélelem kialakulása, zavarodott viselkedés. A probléma gyökere lélektani eredetű, ezért tanácsos szakemberhez fordulni, aki segít leküzdeni a szorongásos állapotot.

A sokáig fent lét következményei:

1. Depresszió - Az, aki rendszertelenül él, megvonja magától az alvás örömét, nagyobb eséllyel kerül lehangolt állapotba, függetlenül kortól, nemtől.

2. Káros étkezési szokások - Kutatások megdöbbentő eredményt mutattak ki. Azok, akik hajnali 4-kor feküdtek le plusz 1 kilót magukra szedtek 5 nap alatt, a 10-kor ágyba kerülőkkel ellentétben.

3. Szívproblémák - Minden óra, amivel eltolod az alvásod, 11 százalékkal növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

4. Magas Vércukorszint - Akik „éjszakai bagolyként” definiálták magukat sokkal többen szenvedtek cukorbetegséghez köthető problémákkal, mint a korán kelő társaik.

5. Betegségre fogékonyabb leszel - Az immunrendszert az alváshiány legyengíti, ezért nagy esély van arra, hogy elkapd a vírusos fertőzéseket.

A tét tehát nagy. Fontos, hogy kellően odafigyeljünk egészségünkre, pihenjünk eleget a formába lendülés érdekében!

szerző: Udvari Fanni

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

Balesetveszélyes trambulinozás

A trambulin egy ugrálóeszköz, amely kiválóan alkalmas edzéshez és szabadtéri játékhoz, ám használatának megvannak a maga „szabályai”.

Még ma is tabu a tetoválás?

A személyiség felvállalása vagy megbélyegzés? A tetoválásról a mai napig erősen megoszlanak a vélemények, pedig az örökéletre szóló bőrrajzok az emberiséggel egyidősek, évszázadokra nyúlnak vissza. A törzsi népek rituális életéhez szorosan hozzátartozott a tetoválás.

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.