Merre induljunk?

Nagyon sokszor utazom Makóról Tótkomlós felé. A göröngyös és nem éppen jó aszfaltnak nevezhető úton, már többször szemezgettem azzal a táblával, melyre nagy sárga betűkkel van felfestve, hogy „műemlék”. Többször próbáltam szemügyre venni, hogy mi is lehet az, viszont olyannyira fák takarják, hogy csak egy harangos torony kandikál ki a lombok felett. Így az útról és a kocsiból, mindig csak gyanítottam, hogy valami templomféleséget rejtenek a fák.

Viszont elérkezett a pillanat, mikor a párommal elhatároztuk, hogy csak megnézzük magunknak azt a műemléket. Na, de kezdjük az elején. Tótkomlóstól ,mintegy 10km-re található a Nagykopáncsi kápolna. Nyári időszakban az útról szemlélve csak a tornyát láthatjuk, mivel sűrű fás terület veszi körül. Nagyon könnyen megtalálható és megközelíthető, mivel hatalmas tábla jelzi, hogy az aszfaltos útról merre kell lekanyarodni.

Itt engedjenek meg egy megjegyzést: ha eső után szeretnék megnézni a kápolnát, akkor autóval parkoljanak a még kikövezett részre, és semmiképpen se induljanak el a sáros úton autóval a műemlék felé, mert ha nem is tűnik veszélyesnek, az autó nagyon könnyen elsüllyedhet a latyakos részeken. Gyalog 20 perc alatt kényelmesen elérhető, és ebbe még a fotózás is belefér. Emellett, olyan dolgokra is felfigyelhetnek, amire egyébként soha, és nem mellesleg az állatokat is óvhatják, hiszen a tócsákban békák bújnak meg, melyek egy gyorsan haladó autó elöl, nem tudnak elmenekülni. Nyulak, őzek, különféle énekes madarak, de akár gólyák is fogadják az idelátogatókat.

Története

A kápolna román stílusjegyeket tükröz, és története egészen a XI. századik nyúlik vissza. Ekkor Mező-Kopáncs település templomaként funkcionált, viszont a Tatárjárás ideje alatt leégett. Később gótikus stílusban építették újjá. A XX. századra csak a főhomlokzat és egy oldalhomlokzat maradt, amelyeket helyreállítottak. A kápolna körül, régi temetőre is bukkantak. 1919-ből származik az a kulcsfontoságú lelet, melyet két gazda szántás közben talált. Ez egy fazék volt, melyben körülbelül 400 darab ezüstpénzérmét találtak. A pénzérméket a két gazda elfelezte és egy ládikába rakva feledésbe merült a tanyavilágban. A pénzérméből 235 darab maradt meg, mely a legtöbb II. Géza korából származik, de van közöttük, II. István, III. Béla pénzérme ezek mellett,f riesachidínár is felelhető a pénzek között.

A templomrom feltárása során 88 sírt találtak, melyek ruházati kellékeket és ékszereket rejtettek. A legértékesebb leletnek minden bizonnyal a pártaövek szíjvége bizonyult, melyet egykor gyöngyberakás díszített és Szent Györgyöt ábrázolta a sárkánnyal. Ezek mellett még számtalan értékes leletet is feltártak a régészek, mint például gyűrűket, csatokat, fülesgombokat.

Leírások szerint a templom az 1500-as évek végén pusztulhatott el, viszont egy 1564-es feljegyzés szerint 14 ház roskadozott körülötte. 1596-ban a törökök felgyújtották, a haragját levették a toronyból. A templomot teljes egészében restaurálták a XX. században. 1997-ben ismét egy tűzeset következett be, majd helyreállították és ebben a formában tekinthető meg a mai napig. Most a tótkomlósi Római Katolikus Egyházközösség kezelésében van, és koránt sincs elfeledve. Erre mi is kellőképpen rácsodálkoztunk, hiszen látszik a helyen, hogy rendszeresen látogatják.

A műemlékbe sajnos nem tudtunk benézni, hiszen ez telefonos előre egyeztetéssel lehetséges, viszont a vaspántos ajtó kulcslyukán bekukucskálva megbizonyosodtunk arról, hogy belül is nagyon szép és rendben van tartva.

A környezet csodálatos, és remek alkalmat nyújt arra, hogy a nagyváros rohanó világából kiszakadjon az ember és rendezni tudja gondolatait. Meglepő volt számunkra, hogy a semmi közepén az aprócska kápolnát mennyire bevonják a városi életbe és nem hagyják az enyészetnek, hogy elpusztítsa.

/Szerző és képek: Kohajda Wentholin Loretta/