Menü

"Hangry"

"Hangry". Új szó. Most tanultam. Ideges és éhes. Vagy ideges, MERT éhes. Mint általában én. Viccesen szoktam megjegyezni magamról, amikor éhes vagyok, hogy "valakit megverek". Viccen kívül pedig valóban elég elviselhetetlen, morcos és ingerült tudok lenni, amikor éhes vagyok. Kitehetnék én is egy táblát magamra, azzal a felirattal, hogy "Bocsánat, ha megbántottalak. Éhes voltam."

Biztosan te is tapasztaltad már, hogy amikor éhes vagy, kicsit ingerlékenyebbé, negatívabbá válsz, mint egyébként. Angolul már külön szó is van a jelenségre: "hangry." Azaz, az "angry" (dühös) és a "hungry" (éhes) szavak összevonásából lett a "hangry", azaz "éhdühös". Találó, nem?

Tény, hogy az éhségérzetünk befolyásolja a hangulatunkat. Hogy valójában mi is áll a jelenség hátterében, hogy miért lesz ingerült is egyből, aki éhes, nos, ezt eddig tudományosan nem sokan kutatták. Most azonban egy friss tanulmány szerint úgy tűnik, bizonyíték van arra, hogy a fizikai állapotunk nagyban meghatározza az érzelmeinket is. (Mondjuk, ezt eddig is sejthettük.)

Friss kutatások bizonyítják, hogy az éhség, azért van hatással a hangulatunkra, mert többek között a szervezetünk olyan területeit aktiválja – például az idegrendszert és a hormonrendszert –, amik többek között az érzelmeink kialakulásáért is felelősek. Ha valaki éhes, akkor a szervezet egy sor hormont szabadít fel, többek között a már sokszor hallott stresszhormont, a "kortizolt" is. Ezeknek a stresszhormonoknak köszönhető például, hogy nem lehet hozzám szólni, amíg nem ettem. Ez az oka, ha dühös leszek, amikor éhes vagyok. Azaz "éhdühös", vagyis "hangry".

Miért nem eszünk? Mert van, hogy nem jön össze. Mondjuk azért, mert dolgozunk és nincs rá idő, vagy csúszunk a vacsorával, s már kopog a szemünk, vagy késik a pincér a mi ételünkkel, miközben már másik három asztalhoz kihozott egy sor nyálcsorgató fogást. Vagy buta fogyókúránk az oka, amivel koplalni próbálunk. (Megjegyzem: teljesen fölöslegesen.)

Hogyan történik a folyamat? Egyszerűen. Minél több idő telik el az utolsó étkezés után, a tápanyagszint úgy csökken a vérben. Leesik a vércukrunk. Az agynak glükózra lenne szüksége, de mivel ezt nem kapja meg, stresszhormonokat szabadít fel, ezért nem tudunk önkontrollt gyakorolni magunk felett. Tele hassal, azonban már ritkábban morcos az ember.

Mit tehetünk ez ellen? A megoldás a vércukorszint stabilan tartásában rejlik: lassú felszívódású szénhidrátokkal tartsuk kordában a vércukorszintünket. Ha gyorsan felszívódó szénhidrátokat, pl. cukros édességet eszünk, akkor ingadozni fog a vércukorszintünk, ami megterheli a szervezetünket, idegrendszerünket.

Digitális nagytakarítás az év elején

A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.