Menü

Anyu esze, apu szeme?

Na de kire ütött ez a gyerek? Anyu esze, apu szeme, a nagyi keze - génjeinknek köszönhetően gyermekeinkben nem csak az édesanya és az édesapa vonásait, de akár a nagyszülők, dédszülők örökségét is felfedezhetjük. A tudomány fejlődésével az előző generációk fizikai és mentális tulajdonságai alapján egyre többet tudhatunk meg születendő babánkról.

Külső adottságainkat, készségeinket és betegségeink egy részét is a negyvenhat kromoszómánkat alkotó gének munkájának köszönhetjük. Természetesen nem bízhatjuk sorsunkat teljes egészében a genetikára: a környezet és az életmód is jelentős befolyással bír életminőségünkre, de kutatások alapján bizonyos mintákat és hajlamokat felmenőink hagyományozhatnak ránk. Akár több generáción keresztül is felismerhető lehet a kézfej formája, az arcunkon található gödröcskék, de olyan tulajdonságok is családi jellemzővé válhatnak, mint a kreativitás vagy a jó hallás.

A baba neméért például az apa a felelős, hiszen, ha X-kromoszóma találkozik az anya nemi kromoszómájával, lány, Y-kromoszóma továbbörökítése esetén pedig kisfiú születik. Az Y-kromoszóma határozza meg az ajkak formáját és az említett gödröcskéket is, és nagy a valószínűsége, hogy a kicsi szemszíne is az apukájáéra hasonlít. Intelligenciáját viszont az anya adja tovább, magasságunk és testalkatunk pedig általában a két szülő adatainak átlagából következik.

Sajnos külső jegyeink mellett számos betegséget is a génjeinkben hordozunk. Migrénes szülők fájdalmai jó eséllyel a gyermeküket is gyötörni fogják, ahogy a szívbetegségre és a túlsúlyra való hajlam is öröklődhet. Nagy a kockázata a rövidlátás, színvakság és némely bőrbetegségek (pl. az ekcéma) több generációs megjelenésének is.

Bizonyos – a szülőknél akár nem is jelentkező – genetikai rendellenesség meglétéről már a várandósság alatt tájékoztatást kaphatunk. A kötelező ultrahangvizsgálatok a strukturális elváltozások felismerésében segítenek, az ezeket kiegészítő genetikai vizsgálattal, a PrenaTest-tel pedig a leggyakoribb kromoszóma-rendellenességeket zárhatjuk ki, úgy,mint például a Down-kórt. Azanyai vérvétellel történő, kockázatmentes szűrővizsgálatnagy biztonsággal képes kimutatni a magzatban esetlegesen előforduló genetikai rendellenességeket a várandósság korai szakaszában.

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia

Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.

Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései

Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.

Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés

Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.