Menü

Anyu esze, apu szeme?

Na de kire ütött ez a gyerek? Anyu esze, apu szeme, a nagyi keze - génjeinknek köszönhetően gyermekeinkben nem csak az édesanya és az édesapa vonásait, de akár a nagyszülők, dédszülők örökségét is felfedezhetjük. A tudomány fejlődésével az előző generációk fizikai és mentális tulajdonságai alapján egyre többet tudhatunk meg születendő babánkról.

Külső adottságainkat, készségeinket és betegségeink egy részét is a negyvenhat kromoszómánkat alkotó gének munkájának köszönhetjük. Természetesen nem bízhatjuk sorsunkat teljes egészében a genetikára: a környezet és az életmód is jelentős befolyással bír életminőségünkre, de kutatások alapján bizonyos mintákat és hajlamokat felmenőink hagyományozhatnak ránk. Akár több generáción keresztül is felismerhető lehet a kézfej formája, az arcunkon található gödröcskék, de olyan tulajdonságok is családi jellemzővé válhatnak, mint a kreativitás vagy a jó hallás.

A baba neméért például az apa a felelős, hiszen, ha X-kromoszóma találkozik az anya nemi kromoszómájával, lány, Y-kromoszóma továbbörökítése esetén pedig kisfiú születik. Az Y-kromoszóma határozza meg az ajkak formáját és az említett gödröcskéket is, és nagy a valószínűsége, hogy a kicsi szemszíne is az apukájáéra hasonlít. Intelligenciáját viszont az anya adja tovább, magasságunk és testalkatunk pedig általában a két szülő adatainak átlagából következik.

Sajnos külső jegyeink mellett számos betegséget is a génjeinkben hordozunk. Migrénes szülők fájdalmai jó eséllyel a gyermeküket is gyötörni fogják, ahogy a szívbetegségre és a túlsúlyra való hajlam is öröklődhet. Nagy a kockázata a rövidlátás, színvakság és némely bőrbetegségek (pl. az ekcéma) több generációs megjelenésének is.

Bizonyos – a szülőknél akár nem is jelentkező – genetikai rendellenesség meglétéről már a várandósság alatt tájékoztatást kaphatunk. A kötelező ultrahangvizsgálatok a strukturális elváltozások felismerésében segítenek, az ezeket kiegészítő genetikai vizsgálattal, a PrenaTest-tel pedig a leggyakoribb kromoszóma-rendellenességeket zárhatjuk ki, úgy,mint például a Down-kórt. Azanyai vérvétellel történő, kockázatmentes szűrővizsgálatnagy biztonsággal képes kimutatni a magzatban esetlegesen előforduló genetikai rendellenességeket a várandósság korai szakaszában.

Szülőnek lenni beteljesedés?

Vannak életcéljaink, legalábbis jó esetben. Több dolgot szeretnénk elérni, s ezek a dolgok az élet különböző területeihez kapcsolódnak. A családi élet és az ezt biztosító mögöttes egzisztencia sokak tervei között szerepel, de hogy ez maga az élet beteljesedése is lenne, nos, az egy vitatott kérdés.

Kismama a strandon

A nyár, a nagy meleg, az erős UV sugárzás, a magas páratartalom bizony nagy megterhelést jelent a szervezetnek, különösen a várandósoknak. A kismamák is nyaralhatnak, strandolhatnak, utazhatnak vízpartra, de nekik mindenképpen szem előtt kell tartaniuk néhány fontos szabályt

Hogyan fejlesszük a gyermekünk finommotorikai képességét?

Kicsit aggodalomra ad okot, ha azt halljuk a szakembertől, hogy „fejleszteni kell a gyermekünk finommotorikai képességét”, hiszen első hallásra valami bonyolult tevékenységnek tűnhet. Pedig nem az!

Mennyit hízhatok terhesség alatt?

Dunát lehetne rekeszteni a témával, hiszen bármennyi írás és tanács született a terhességi hízásról, sok várandós nő állandó gondolata, hogy vajon mennyi az annyi. Természetesen nincs rá szabály, mert nem egyforma súllyal kezdjük a babavárást, azonban van némi támpont, hogy tudjunk kalkulálni.

A magzati diagnosztika fejlődése – a katonai eszközöktől egy egyszerű vérvételig

A magzati diagnosztika az utóbbi néhány évtizedben hihetetlen fejlődésen ment keresztül. Míg hatvan évvel ezelőtt az is nagy eredménynek számított, hogy meg tudták állapítani a magzat anyaméhen belüli elhelyezkedését és kiszűrték az esetleges súlyos rendellenességeket, ma már az anyai vérből genetikai vizsgálatot végeznek, és akár az első trimeszter közepén megtudhatjuk, hogy a baba kisfiú vagy kislány.