Csak pár pohárral – miért káros a hétvégi iszogatás?
- Dátum: 2018.05.09., 22:05
- ADH, alkohol, alkoholfogyasztás, egészség, életmód, enzim, másnaposság, megelőzés, méreg, méregtelenítés, szervezet, védekezés, veszélyek
Az emberek évtizedek óta keresik a másnaposság ellenszerét; van, aki a vízre esküszik, van, aki a szénsavas üdítőkre, mások a kenyérre, de biztosat senki sem talált még. Ennek számos oka van: egyrészt mindannyian másképp működünk, másrészt az otthoni kísérletezgetésünk nélkülözi a tudományos alapot és megfontolást.
A megoldást a szervezetünkben kell keresni: az alkoholt egy ADH nevű enzim bontja le, s a bomlástermék okozza a másnaposság érzését. Minél több időt tölt a szervezetünkben az acetaldehid nevű bomlástermék, annál kellemetlenebbül érezzük magunkat, mivel ez az anyag mérgező, a szervezet pedig igyekszik fellépni az általa méregnek vélt anyagok ellen, és azt minél hamarabb kilökni magából. Ez a védekező mechanizmus okozza a hányingert, maga a bomlástermék pedig a fejfájást.

De az alkoholfogyasztásnak nem a másnaposság az egyetlen és legnagyobb veszélye. Mivel az acetaldehid mérgező, nem mindegy, mennyi időt tölt a szervezetben. Ha egyszerre túl nagy mennyiségben fogyasztunk alkoholt, akkor a bomlástermék is több lesz, és több időt tölt a szervezetben. Ilyenkor áll fenn az alkoholmérgezés veszélye. Hosszú távon pedig a lebontás folyamata megterheli a májat, és ez májzsugorhoz, májgyulladáshoz vezethet.
A rendszeres, vagy rohamszerű alkoholfogyasztásnak nemcsak testi, hanem lelki következményei is lehetnek. Kihat a közérzetünkre, hangulatunkra, szorongást és depressziót is okozhat. Persze ezek szélsőséges esetek, de nem árt odafigyelni.
Mindezek tudatában még az orvosok sem tiltják az alkoholfogyasztást, és nehezen is lenne kivitelezhető a tőle való teljes tartózkodás. De mindenesetre, érdemes és ajánlott megfontoltnak lenni, és tudatosnak, még akkor is, ha csak alkalmanként, viszonylag ritkán fogyasztunk alkoholt.
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.
A bőrviszketés fiziológiája és okai
A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.
Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?
A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.
Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt
Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.
Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit
A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.