Csak pár pohárral – miért káros a hétvégi iszogatás?
- Dátum: 2018.05.09., 22:05
- ADH, alkohol, alkoholfogyasztás, egészség, életmód, enzim, másnaposság, megelőzés, méreg, méregtelenítés, szervezet, védekezés, veszélyek
Az emberek évtizedek óta keresik a másnaposság ellenszerét; van, aki a vízre esküszik, van, aki a szénsavas üdítőkre, mások a kenyérre, de biztosat senki sem talált még. Ennek számos oka van: egyrészt mindannyian másképp működünk, másrészt az otthoni kísérletezgetésünk nélkülözi a tudományos alapot és megfontolást.
A megoldást a szervezetünkben kell keresni: az alkoholt egy ADH nevű enzim bontja le, s a bomlástermék okozza a másnaposság érzését. Minél több időt tölt a szervezetünkben az acetaldehid nevű bomlástermék, annál kellemetlenebbül érezzük magunkat, mivel ez az anyag mérgező, a szervezet pedig igyekszik fellépni az általa méregnek vélt anyagok ellen, és azt minél hamarabb kilökni magából. Ez a védekező mechanizmus okozza a hányingert, maga a bomlástermék pedig a fejfájást.
De az alkoholfogyasztásnak nem a másnaposság az egyetlen és legnagyobb veszélye. Mivel az acetaldehid mérgező, nem mindegy, mennyi időt tölt a szervezetben. Ha egyszerre túl nagy mennyiségben fogyasztunk alkoholt, akkor a bomlástermék is több lesz, és több időt tölt a szervezetben. Ilyenkor áll fenn az alkoholmérgezés veszélye. Hosszú távon pedig a lebontás folyamata megterheli a májat, és ez májzsugorhoz, májgyulladáshoz vezethet.
A rendszeres, vagy rohamszerű alkoholfogyasztásnak nemcsak testi, hanem lelki következményei is lehetnek. Kihat a közérzetünkre, hangulatunkra, szorongást és depressziót is okozhat. Persze ezek szélsőséges esetek, de nem árt odafigyelni.
Mindezek tudatában még az orvosok sem tiltják az alkoholfogyasztást, és nehezen is lenne kivitelezhető a tőle való teljes tartózkodás. De mindenesetre, érdemes és ajánlott megfontoltnak lenni, és tudatosnak, még akkor is, ha csak alkalmanként, viszonylag ritkán fogyasztunk alkoholt.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?