Menü

Csak pár pohárral – miért káros a hétvégi iszogatás?

Az emberek évtizedek óta keresik a másnaposság ellenszerét; van, aki a vízre esküszik, van, aki a szénsavas üdítőkre, mások a kenyérre, de biztosat senki sem talált még. Ennek számos oka van: egyrészt mindannyian másképp működünk, másrészt az otthoni kísérletezgetésünk nélkülözi a tudományos alapot és megfontolást.

A megoldást a szervezetünkben kell keresni: az alkoholt egy ADH nevű enzim bontja le, s a bomlástermék okozza a másnaposság érzését. Minél több időt tölt a szervezetünkben az acetaldehid nevű bomlástermék, annál kellemetlenebbül érezzük magunkat, mivel ez az anyag mérgező, a szervezet pedig igyekszik fellépni az általa méregnek vélt anyagok ellen, és azt minél hamarabb kilökni magából. Ez a védekező mechanizmus okozza a hányingert, maga a bomlástermék pedig a fejfájást.

De az alkoholfogyasztásnak nem a másnaposság az egyetlen és legnagyobb veszélye. Mivel az acetaldehid mérgező, nem mindegy, mennyi időt tölt a szervezetben. Ha egyszerre túl nagy mennyiségben fogyasztunk alkoholt, akkor a bomlástermék is több lesz, és több időt tölt a szervezetben. Ilyenkor áll fenn az alkoholmérgezés veszélye. Hosszú távon pedig a lebontás folyamata megterheli a májat, és ez májzsugorhoz, májgyulladáshoz vezethet.

A rendszeres, vagy rohamszerű alkoholfogyasztásnak nemcsak testi, hanem lelki következményei is lehetnek. Kihat a közérzetünkre, hangulatunkra, szorongást és depressziót is okozhat. Persze ezek szélsőséges esetek, de nem árt odafigyelni.

Mindezek tudatában még az orvosok sem tiltják az alkoholfogyasztást, és nehezen is lenne kivitelezhető a tőle való teljes tartózkodás. De mindenesetre, érdemes és ajánlott megfontoltnak lenni, és tudatosnak, még akkor is, ha csak alkalmanként, viszonylag ritkán fogyasztunk alkoholt.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes

Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.