Menü

Közeleg a határidő – a halogatásról

Az első javaslat a hideg fejjel történő átgondolás. Ülj le egy percre, tudatosítsd magadban, hogy milyen feladatot bíztak rád. Tervezd meg, mennyi időt kellene, hogy igénybe vegyen, milyen dolgokra van szükséged az elvégzéséhez. Legyen szó egy beadandóról, szakdolgozatról, naplóról, dokumentációról, mindig fontos a rendszerezés.

A második a határidő: mennyi időm van addig? Mennyit kell egy nap dolgoznom rajta, ha időben végezni akarok? Ezeket a kérdéseket mindig tedd fel magadnak, mielőtt a fiók aljára száműzöd a feladatodat a beadási határidő előtti napig. Ha tudod magadról, hogy kapkodsz, sok a teendőd és más dolgod is van, mindig kicsit több időt számolj az egyikre, így biztosan kényelmesen be tudod fejezni kapkodás nélkül, és még marad is időd átgondolni.

Háromféle ember van: aki már első nap elvégzi a rá bízott összes feladatot, hogy később ne kelljen vele foglalkozni. Aki beosztja a munkát és minden nap elvégez belőle egy kicsit. Illetve, aki az utolsó pillanatra hagyja az egészet. Hogy ne kerüljünk a harmadik csoportba, rengeteg akaraterőre van szükségünk. Ez, ha hisszük, ha nem, döntés kérdése. Ha megterveztünk magunknak egy időbeosztást, és abban pontosan meghatároztuk, hogy mikor mennyi időt fogunk arra szánni, akkor jön a legnehezebb része: tartani kell magunkat hozzá. Ha napi két órát rá akartunk szánni, még ha gyorsabban haladtunk is, töltsük ki a két órát! Másnap könnyebb lesz hozzákezdeni újból, ha bennünk van a tudat, hogy előző nap is meg tudtuk csinálni. Ha mennyiségi korlátokat szabtunk magunknak, akkor felesleges figyelni az időt, inkább azon gondolkodjunk, hogyan tudjuk maximálisan teljesíteni a ránk szabott feladatot.

Tudatosítsd magadban, hogy mi a célod a feladat elvégzésével! Ha az elkészítése feltétele annak, hogy jó jegyet kapj egy tantárgyból, vagy kreditet egy kurzuson, esetleg diplomát, vagy egyszerűen elismerést a főnöködtől, próbáld meg ezt is a hasznodra fordítani. Minden apróbb akadály leküzdését elkönyvelheted egy kis győzelemnek, amivel nyertél a lustaságod felett, és közelebb kerültél a célhoz, aminek a végén ott az elismerés. Az elismerés ugyanis bárkitől jöhet, a legjobb, ha tőled. Ha büszkén tudsz visszatekinteni a mögötted lévő, már leküzdött akadályokra, talán legközelebb nagyobb kedvvel látsz neki ugyanennek. De ha nem is fogod ettől megszeretni a dokumentációt vagy a beadandó írását, attól még örömmel tölthet el a gondolat, hogy hány ilyet túléltél már, pedig mind milyen szörnyűnek tűnt.

A munkára motiváló tényezők szubjektívek, de mindnyájunkra jellemző az, hogy egy kis pozitív gondolkodás, és a jó időbeosztás mindenképpen ösztönzi és segíti a feladataink elvégzését és a halogatás elkerülését.

/Szerző:Varga Ágnes Kata/

Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében

Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.

A kamaszkori szorongás árnyékában

A kamaszkor az emberi élet egyik legintenzívebb és legváltozatosabb időszaka. Ebben az életszakaszban a fiatalok nemcsak testi változásokon mennek keresztül, hanem jelentős lelki és társas átalakulásokon is. A gyermekkorból a felnőttkor felé vezető út sok bizonytalansággal, kérdéssel és új kihívással jár. Ezek a változások gyakran szorongást idéznek elő, amely a serdülők mindennapi életének természetes része lehet. A kamaszkori szorongás azonban különböző formákban jelenhet meg, és hatással lehet a fiatalok tanulmányaira, kapcsolataira és önértékelésére is.

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.