Közeleg a határidő – a halogatásról
- Dátum: 2018.05.03., 22:30
- cél, feladat, figyelem, halogatás, idő, időbeosztás, megfelelés, motiváció, munka, önkontroll, pihenés, szabadidő, tervezés
Az első javaslat a hideg fejjel történő átgondolás. Ülj le egy percre, tudatosítsd magadban, hogy milyen feladatot bíztak rád. Tervezd meg, mennyi időt kellene, hogy igénybe vegyen, milyen dolgokra van szükséged az elvégzéséhez. Legyen szó egy beadandóról, szakdolgozatról, naplóról, dokumentációról, mindig fontos a rendszerezés.
A második a határidő: mennyi időm van addig? Mennyit kell egy nap dolgoznom rajta, ha időben végezni akarok? Ezeket a kérdéseket mindig tedd fel magadnak, mielőtt a fiók aljára száműzöd a feladatodat a beadási határidő előtti napig. Ha tudod magadról, hogy kapkodsz, sok a teendőd és más dolgod is van, mindig kicsit több időt számolj az egyikre, így biztosan kényelmesen be tudod fejezni kapkodás nélkül, és még marad is időd átgondolni.
Háromféle ember van: aki már első nap elvégzi a rá bízott összes feladatot, hogy később ne kelljen vele foglalkozni. Aki beosztja a munkát és minden nap elvégez belőle egy kicsit. Illetve, aki az utolsó pillanatra hagyja az egészet. Hogy ne kerüljünk a harmadik csoportba, rengeteg akaraterőre van szükségünk. Ez, ha hisszük, ha nem, döntés kérdése. Ha megterveztünk magunknak egy időbeosztást, és abban pontosan meghatároztuk, hogy mikor mennyi időt fogunk arra szánni, akkor jön a legnehezebb része: tartani kell magunkat hozzá. Ha napi két órát rá akartunk szánni, még ha gyorsabban haladtunk is, töltsük ki a két órát! Másnap könnyebb lesz hozzákezdeni újból, ha bennünk van a tudat, hogy előző nap is meg tudtuk csinálni. Ha mennyiségi korlátokat szabtunk magunknak, akkor felesleges figyelni az időt, inkább azon gondolkodjunk, hogyan tudjuk maximálisan teljesíteni a ránk szabott feladatot.
Tudatosítsd magadban, hogy mi a célod a feladat elvégzésével! Ha az elkészítése feltétele annak, hogy jó jegyet kapj egy tantárgyból, vagy kreditet egy kurzuson, esetleg diplomát, vagy egyszerűen elismerést a főnöködtől, próbáld meg ezt is a hasznodra fordítani. Minden apróbb akadály leküzdését elkönyvelheted egy kis győzelemnek, amivel nyertél a lustaságod felett, és közelebb kerültél a célhoz, aminek a végén ott az elismerés. Az elismerés ugyanis bárkitől jöhet, a legjobb, ha tőled. Ha büszkén tudsz visszatekinteni a mögötted lévő, már leküzdött akadályokra, talán legközelebb nagyobb kedvvel látsz neki ugyanennek. De ha nem is fogod ettől megszeretni a dokumentációt vagy a beadandó írását, attól még örömmel tölthet el a gondolat, hogy hány ilyet túléltél már, pedig mind milyen szörnyűnek tűnt.
A munkára motiváló tényezők szubjektívek, de mindnyájunkra jellemző az, hogy egy kis pozitív gondolkodás, és a jó időbeosztás mindenképpen ösztönzi és segíti a feladataink elvégzését és a halogatás elkerülését.
/Szerző:Varga Ágnes Kata/
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.