Közeleg a határidő – a halogatásról
- Dátum: 2018.05.03., 22:30
- cél, feladat, figyelem, halogatás, idő, időbeosztás, megfelelés, motiváció, munka, önkontroll, pihenés, szabadidő, tervezés
Az első javaslat a hideg fejjel történő átgondolás. Ülj le egy percre, tudatosítsd magadban, hogy milyen feladatot bíztak rád. Tervezd meg, mennyi időt kellene, hogy igénybe vegyen, milyen dolgokra van szükséged az elvégzéséhez. Legyen szó egy beadandóról, szakdolgozatról, naplóról, dokumentációról, mindig fontos a rendszerezés.
A második a határidő: mennyi időm van addig? Mennyit kell egy nap dolgoznom rajta, ha időben végezni akarok? Ezeket a kérdéseket mindig tedd fel magadnak, mielőtt a fiók aljára száműzöd a feladatodat a beadási határidő előtti napig. Ha tudod magadról, hogy kapkodsz, sok a teendőd és más dolgod is van, mindig kicsit több időt számolj az egyikre, így biztosan kényelmesen be tudod fejezni kapkodás nélkül, és még marad is időd átgondolni.

Háromféle ember van: aki már első nap elvégzi a rá bízott összes feladatot, hogy később ne kelljen vele foglalkozni. Aki beosztja a munkát és minden nap elvégez belőle egy kicsit. Illetve, aki az utolsó pillanatra hagyja az egészet. Hogy ne kerüljünk a harmadik csoportba, rengeteg akaraterőre van szükségünk. Ez, ha hisszük, ha nem, döntés kérdése. Ha megterveztünk magunknak egy időbeosztást, és abban pontosan meghatároztuk, hogy mikor mennyi időt fogunk arra szánni, akkor jön a legnehezebb része: tartani kell magunkat hozzá. Ha napi két órát rá akartunk szánni, még ha gyorsabban haladtunk is, töltsük ki a két órát! Másnap könnyebb lesz hozzákezdeni újból, ha bennünk van a tudat, hogy előző nap is meg tudtuk csinálni. Ha mennyiségi korlátokat szabtunk magunknak, akkor felesleges figyelni az időt, inkább azon gondolkodjunk, hogyan tudjuk maximálisan teljesíteni a ránk szabott feladatot.
Tudatosítsd magadban, hogy mi a célod a feladat elvégzésével! Ha az elkészítése feltétele annak, hogy jó jegyet kapj egy tantárgyból, vagy kreditet egy kurzuson, esetleg diplomát, vagy egyszerűen elismerést a főnöködtől, próbáld meg ezt is a hasznodra fordítani. Minden apróbb akadály leküzdését elkönyvelheted egy kis győzelemnek, amivel nyertél a lustaságod felett, és közelebb kerültél a célhoz, aminek a végén ott az elismerés. Az elismerés ugyanis bárkitől jöhet, a legjobb, ha tőled. Ha büszkén tudsz visszatekinteni a mögötted lévő, már leküzdött akadályokra, talán legközelebb nagyobb kedvvel látsz neki ugyanennek. De ha nem is fogod ettől megszeretni a dokumentációt vagy a beadandó írását, attól még örömmel tölthet el a gondolat, hogy hány ilyet túléltél már, pedig mind milyen szörnyűnek tűnt.

A munkára motiváló tényezők szubjektívek, de mindnyájunkra jellemző az, hogy egy kis pozitív gondolkodás, és a jó időbeosztás mindenképpen ösztönzi és segíti a feladataink elvégzését és a halogatás elkerülését.
/Szerző:Varga Ágnes Kata/
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.