Menü

Látásromlás és a monitor kapcsolata… Mit tehetünk a megelőzésért?

Mind ismerjük az érzést, főleg az esti órákban, hogy egyszerűen már nem úgy látunk olvasni, netezni, tévézni, mint ahogy az mondjuk még délben ment. Ezt a természetes elfáradás okozza. De mi van akkor, ha már délben sem megy az a tisztánlátás, ahogy annak mennie kellene? Itt kezdhetünk el aggódni.

A világ lakosságának negyede rövidlátó, ráadásul becslések szerint 2020-ra minden harmadik embernek szüksége lesz szemüvegre. A myopia, vagyis rövidlátás nem gyógyítható, csak lassítható folyamat. Ezért is nem mindegy, hogy valaki 20 évesen rövidlátó, vagy csak az ötvenes évei végére válik azzá.

Ha hosszú ideig figyeljük a képernyőt, a szemben görcs alakulhat ki, az izmok ehhez a folyamatos előre bámuláshoz alkalmazkodik, amely rövidlátáshoz vezet. Ráadásul kevesebbet pislogunk, ami a szem kiszáradásához, homályos látáshoz, a szem kivörösödéséhez vezet. Utóbbit műkönnyel, szemcseppel érdemes kezelni, súlyosabb esetben az orvos meglátogatása kikerülhetetlen.

De mégis mit tegyünk a kialakulás ellen, vagy legalább a folyamat lassításáért?

Több szünet, és lehetőleg a szabadtéren eltölteni azt. Külső környezetben erősebb a fényérzékenység, ráadásul kevésbé szükséges közelre fókuszálni. Persze az sem mindegy, hogy mekkora képernyőt bámul az illető. Az okostelefonok ezért jelentenek komoly veszélyforrást. Ugyanis a kisebb képernyő miatt, a szemünk sokkal jobban próbál kis területre fókuszálni, kis betűkre koncentrálni, és görcsösebben begyűjteni az információ áradatot. Egy harmincéves még észreveszi magán, ha már az arca előtt tartva fárasztja a szemeit, de egy öt évest nem igazán érdekli, hogy milyen közelről nézi a képernyőt. Ez pedig a gyerekek látásának súlyos és gyors sebességű romlását okozhatja.

Becslések szerint a számítógép monitorját kb. 60-110 cm távolságra ideális figyelni, az okostelefon esetén is érdemes tartani a minimum 30 centit. De persze, ezen felül, a fényerősség sem elhanyagolható tényező. Érdemesebb inkább a szobában villanyt kapcsolni, a monitor fényerejét pedig visszavenni, így a szemnek nem kell megküzdenie a nagy kontrasztkülönbséggel.

Ha munka, vagy bármilyen indok miatt naponta hosszabb időt töltünk a képernyő figyelésével, érdemes óránként egy 5-10 perces szünetet tartani. Lehetőleg behunyt szemmel, és semmiképp sem a szemet dörzsölgetve! Legyen, egy kialakult átmozgató szemtorna a nap része, hogy az oldalsó szemmozgató izmokat is érje hatás.

Ne hanyagoljuk el szemünk egészségét! Lehet, hogy ma már lehet trendi szemüvegeket találni, de még mindig olcsóbbnak tűnik a megelőzés, mint a már kialakult állapotot kezelni.

Nyirokterápia – A szervezet öntisztító rendszere

A nyirokterápia egy olyan természetes, manuális kezelési módszer, amely a nyirokrendszer működésének serkentését szolgálja. A kezelés célja a nyirokfolyadék áramlásának javítása, a pangások megszüntetése, valamint a méreganyagok elszállításának elősegítése a szervezetből.

Véradás: nagyszerű hősök hétköznapi tette

Magyarországon naponta körülbelül 1600-1800 véradóra van szükség ahhoz, hogy a kórházak biztonságosan el tudják látni a betegeket. A véradás nemcsak egy egyszerű, alig fél órát igénylő cselekedet, hanem valódi életmentés.

A hyaluronsav főbb hatásai

A hialuronsav fő feladata a víz visszatartása, így szöveteink hidratáltak maradnak. Legnagyobb mennyiségben a szemekben, a bőrben és kötőszöveteinkben található meg. A szervezet természetesen képes előállítani a számára szükséges mennyiséget, de az öregedés, környezeti tényezők és életmód hatására a hialuronsav szintje csökkenhet.

Erő a tányéron – mit tehetünk magunkért endometriózis mellett?

Az endometriózis egy krónikus, gyakran fájdalmas nőgyógyászati betegség, amelyben a méh belső nyálkahártyájához hasonló szövet a méhen kívül, leggyakrabban a petefészkeken, a petevezetőkön, a hasüregben vagy akár a húgyhólyagon és belek körül is megjelenik.

Viszket, vakar – mi az? Rühesség!

A rühesség (scabies) egy rendkívül fertőző bőrbetegség, amit a Sarcoptes scabiei nevű mikroszkopikus atka okoz. Bár kellemetlen, a rühesség jól kezelhető, ha időben felismerik, és megfelelően kezelik.