Menü

Látásromlás és a monitor kapcsolata… Mit tehetünk a megelőzésért?

Mind ismerjük az érzést, főleg az esti órákban, hogy egyszerűen már nem úgy látunk olvasni, netezni, tévézni, mint ahogy az mondjuk még délben ment. Ezt a természetes elfáradás okozza. De mi van akkor, ha már délben sem megy az a tisztánlátás, ahogy annak mennie kellene? Itt kezdhetünk el aggódni.

A világ lakosságának negyede rövidlátó, ráadásul becslések szerint 2020-ra minden harmadik embernek szüksége lesz szemüvegre. A myopia, vagyis rövidlátás nem gyógyítható, csak lassítható folyamat. Ezért is nem mindegy, hogy valaki 20 évesen rövidlátó, vagy csak az ötvenes évei végére válik azzá.

Ha hosszú ideig figyeljük a képernyőt, a szemben görcs alakulhat ki, az izmok ehhez a folyamatos előre bámuláshoz alkalmazkodik, amely rövidlátáshoz vezet. Ráadásul kevesebbet pislogunk, ami a szem kiszáradásához, homályos látáshoz, a szem kivörösödéséhez vezet. Utóbbit műkönnyel, szemcseppel érdemes kezelni, súlyosabb esetben az orvos meglátogatása kikerülhetetlen.

De mégis mit tegyünk a kialakulás ellen, vagy legalább a folyamat lassításáért?

Több szünet, és lehetőleg a szabadtéren eltölteni azt. Külső környezetben erősebb a fényérzékenység, ráadásul kevésbé szükséges közelre fókuszálni. Persze az sem mindegy, hogy mekkora képernyőt bámul az illető. Az okostelefonok ezért jelentenek komoly veszélyforrást. Ugyanis a kisebb képernyő miatt, a szemünk sokkal jobban próbál kis területre fókuszálni, kis betűkre koncentrálni, és görcsösebben begyűjteni az információ áradatot. Egy harmincéves még észreveszi magán, ha már az arca előtt tartva fárasztja a szemeit, de egy öt évest nem igazán érdekli, hogy milyen közelről nézi a képernyőt. Ez pedig a gyerekek látásának súlyos és gyors sebességű romlását okozhatja.

Becslések szerint a számítógép monitorját kb. 60-110 cm távolságra ideális figyelni, az okostelefon esetén is érdemes tartani a minimum 30 centit. De persze, ezen felül, a fényerősség sem elhanyagolható tényező. Érdemesebb inkább a szobában villanyt kapcsolni, a monitor fényerejét pedig visszavenni, így a szemnek nem kell megküzdenie a nagy kontrasztkülönbséggel.

Ha munka, vagy bármilyen indok miatt naponta hosszabb időt töltünk a képernyő figyelésével, érdemes óránként egy 5-10 perces szünetet tartani. Lehetőleg behunyt szemmel, és semmiképp sem a szemet dörzsölgetve! Legyen, egy kialakult átmozgató szemtorna a nap része, hogy az oldalsó szemmozgató izmokat is érje hatás.

Ne hanyagoljuk el szemünk egészségét! Lehet, hogy ma már lehet trendi szemüvegeket találni, de még mindig olcsóbbnak tűnik a megelőzés, mint a már kialakult állapotot kezelni.

Szemünk színe: mit árul el a jellemünkről?

A szemeket gyakran a lélek tükrének nevezik. Nem véletlenül: amikor valakivel beszélgetünk, ösztönösen a tekintetére figyelünk, és sokszor már az első pillanatokban kialakul bennünk egy benyomás a személyiségéről. De vajon a szem színe valóban árulkodhat a jellemünkről?

Befőzésből magok – ki ne dobd

Aki szeret befőzni, az tudja, hogy némi hulladék keletkezik menet közben, többek között a magok, amiket érdemes megtartani.

Nyári kellemetlenségek nyomában – mit tehetünk a lábszag ellen?

A kánikulában sokan tapasztalják, hogy a lábuk fokozottan izzad, ami zavaró szagok kialakulásához vezethet. A tünetek gyakran kényelmetlen helyzeteket teremtenek, ugyanakkor tudatos odafigyeléssel és néhány egyszerű napi szokással teljesen kézben tarthatjuk a problémát.

Gombelem a gyermek kezében: néhány perc alatt életveszélyessé válhat

A kisgyermekes családok mindennapjaiban számtalan veszélyforrás rejtőzik, amelyek közül sok első pillantásra ártalmatlannak tűnik. Ilyen a gombelem is, amely számos háztartási eszközben megtalálható: távirányítókban, mérlegekben, játékokban, hallókészülékekben, órákban vagy éppen elektronikus kulcsokban. Mérete miatt könnyen felkelti a kisgyermekek érdeklődését, lenyelése azonban súlyos, akár életveszélyes következményekkel járhat.

Rosacea és UV sugárzás: hogyan védjük a bőrünket?

A rosacea egy gyakori, krónikus bőrbetegség, amely elsősorban az arc középső részét érinti. Jellegzetes tünetei közé tartozik az arcpír, az értágulatok megjelenése, valamint egyes esetekben gyulladt csomók és pattanásszerű elváltozások kialakulása.