Menü

Látásromlás és a monitor kapcsolata… Mit tehetünk a megelőzésért?

Mind ismerjük az érzést, főleg az esti órákban, hogy egyszerűen már nem úgy látunk olvasni, netezni, tévézni, mint ahogy az mondjuk még délben ment. Ezt a természetes elfáradás okozza. De mi van akkor, ha már délben sem megy az a tisztánlátás, ahogy annak mennie kellene? Itt kezdhetünk el aggódni.

A világ lakosságának negyede rövidlátó, ráadásul becslések szerint 2020-ra minden harmadik embernek szüksége lesz szemüvegre. A myopia, vagyis rövidlátás nem gyógyítható, csak lassítható folyamat. Ezért is nem mindegy, hogy valaki 20 évesen rövidlátó, vagy csak az ötvenes évei végére válik azzá.

Ha hosszú ideig figyeljük a képernyőt, a szemben görcs alakulhat ki, az izmok ehhez a folyamatos előre bámuláshoz alkalmazkodik, amely rövidlátáshoz vezet. Ráadásul kevesebbet pislogunk, ami a szem kiszáradásához, homályos látáshoz, a szem kivörösödéséhez vezet. Utóbbit műkönnyel, szemcseppel érdemes kezelni, súlyosabb esetben az orvos meglátogatása kikerülhetetlen.

De mégis mit tegyünk a kialakulás ellen, vagy legalább a folyamat lassításáért?

Több szünet, és lehetőleg a szabadtéren eltölteni azt. Külső környezetben erősebb a fényérzékenység, ráadásul kevésbé szükséges közelre fókuszálni. Persze az sem mindegy, hogy mekkora képernyőt bámul az illető. Az okostelefonok ezért jelentenek komoly veszélyforrást. Ugyanis a kisebb képernyő miatt, a szemünk sokkal jobban próbál kis területre fókuszálni, kis betűkre koncentrálni, és görcsösebben begyűjteni az információ áradatot. Egy harmincéves még észreveszi magán, ha már az arca előtt tartva fárasztja a szemeit, de egy öt évest nem igazán érdekli, hogy milyen közelről nézi a képernyőt. Ez pedig a gyerekek látásának súlyos és gyors sebességű romlását okozhatja.

Becslések szerint a számítógép monitorját kb. 60-110 cm távolságra ideális figyelni, az okostelefon esetén is érdemes tartani a minimum 30 centit. De persze, ezen felül, a fényerősség sem elhanyagolható tényező. Érdemesebb inkább a szobában villanyt kapcsolni, a monitor fényerejét pedig visszavenni, így a szemnek nem kell megküzdenie a nagy kontrasztkülönbséggel.

Ha munka, vagy bármilyen indok miatt naponta hosszabb időt töltünk a képernyő figyelésével, érdemes óránként egy 5-10 perces szünetet tartani. Lehetőleg behunyt szemmel, és semmiképp sem a szemet dörzsölgetve! Legyen, egy kialakult átmozgató szemtorna a nap része, hogy az oldalsó szemmozgató izmokat is érje hatás.

Ne hanyagoljuk el szemünk egészségét! Lehet, hogy ma már lehet trendi szemüvegeket találni, de még mindig olcsóbbnak tűnik a megelőzés, mint a már kialakult állapotot kezelni.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Mire figyeljünk sampon választáskor?

Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.

Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?

A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.