Menü

Látásromlás és a monitor kapcsolata… Mit tehetünk a megelőzésért?

Mind ismerjük az érzést, főleg az esti órákban, hogy egyszerűen már nem úgy látunk olvasni, netezni, tévézni, mint ahogy az mondjuk még délben ment. Ezt a természetes elfáradás okozza. De mi van akkor, ha már délben sem megy az a tisztánlátás, ahogy annak mennie kellene? Itt kezdhetünk el aggódni.

A világ lakosságának negyede rövidlátó, ráadásul becslések szerint 2020-ra minden harmadik embernek szüksége lesz szemüvegre. A myopia, vagyis rövidlátás nem gyógyítható, csak lassítható folyamat. Ezért is nem mindegy, hogy valaki 20 évesen rövidlátó, vagy csak az ötvenes évei végére válik azzá.

Ha hosszú ideig figyeljük a képernyőt, a szemben görcs alakulhat ki, az izmok ehhez a folyamatos előre bámuláshoz alkalmazkodik, amely rövidlátáshoz vezet. Ráadásul kevesebbet pislogunk, ami a szem kiszáradásához, homályos látáshoz, a szem kivörösödéséhez vezet. Utóbbit műkönnyel, szemcseppel érdemes kezelni, súlyosabb esetben az orvos meglátogatása kikerülhetetlen.

De mégis mit tegyünk a kialakulás ellen, vagy legalább a folyamat lassításáért?

Több szünet, és lehetőleg a szabadtéren eltölteni azt. Külső környezetben erősebb a fényérzékenység, ráadásul kevésbé szükséges közelre fókuszálni. Persze az sem mindegy, hogy mekkora képernyőt bámul az illető. Az okostelefonok ezért jelentenek komoly veszélyforrást. Ugyanis a kisebb képernyő miatt, a szemünk sokkal jobban próbál kis területre fókuszálni, kis betűkre koncentrálni, és görcsösebben begyűjteni az információ áradatot. Egy harmincéves még észreveszi magán, ha már az arca előtt tartva fárasztja a szemeit, de egy öt évest nem igazán érdekli, hogy milyen közelről nézi a képernyőt. Ez pedig a gyerekek látásának súlyos és gyors sebességű romlását okozhatja.

Becslések szerint a számítógép monitorját kb. 60-110 cm távolságra ideális figyelni, az okostelefon esetén is érdemes tartani a minimum 30 centit. De persze, ezen felül, a fényerősség sem elhanyagolható tényező. Érdemesebb inkább a szobában villanyt kapcsolni, a monitor fényerejét pedig visszavenni, így a szemnek nem kell megküzdenie a nagy kontrasztkülönbséggel.

Ha munka, vagy bármilyen indok miatt naponta hosszabb időt töltünk a képernyő figyelésével, érdemes óránként egy 5-10 perces szünetet tartani. Lehetőleg behunyt szemmel, és semmiképp sem a szemet dörzsölgetve! Legyen, egy kialakult átmozgató szemtorna a nap része, hogy az oldalsó szemmozgató izmokat is érje hatás.

Ne hanyagoljuk el szemünk egészségét! Lehet, hogy ma már lehet trendi szemüvegeket találni, de még mindig olcsóbbnak tűnik a megelőzés, mint a már kialakult állapotot kezelni.

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.