A vegetáriánus aranyszabály – komplettálás
- Dátum: 2017.12.14., 13:31
- állati fehérje, aminosav, fehérje, gabona, húsmentes, hüvelyes, komplettálás, növényi fehérje, olajos magvak, vegán, vegetáriánus
A komplett fehérjék azok, amik megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazzák a szervezet számára szükséges, vagyis esszenciális aminosavakat, amiket az nem tud önmagától előállítani. Az inkomplett fehérjék azok, amik az emberi szervezet számára nem megfelelő arányban tartalmazzák az aminosavakat, illetve nem tartalmazzák az esszenciális aminosavakat.
A komplett fehérjék leginkább állati eredetű fehérjék, mint például hús, hal, tojás, tej- és tejtermékek. A növényi fehérjék – a szójafehérjét kivéve - inkomplett fehérje források.

Viszont, mivel a különböző növények különböző mennyiségben tartalmazzák az egyes aminosavakat, ha megfelelően válogatjuk össze őket, akkor komplett fehérjét nyerhetünk - ez a komplettálás.
A legtöbb fehérjét a hüvelyesek, olajos magvak és gabonafélék tartalmazzák. Belőlük a következő aminosavak hiányoznak, vagy csak nagyon kis mennyiségben vannak jelen:
- Hüvelyesek (bab, borsó, lencse) - tryptophan, metionin
- Olajos magvak (mogyoró, dió, mandula, stb.) - lysine, isoleucin
- Gabonák (búza, rozs, kukorica, risz, zab, stb.) - lysine, isoleucin, threonine
Ha az inkomplett fehérjéket megfelelően kombináljuk annak tudatában, hogy melyik étel milyen arányban és milyen aminosavakat tartalmaz, közel azt az arányt és mennyiséget el tudjuk érni, mintha komplett fehérjéket fogyasztottunk volna.
A fenti példákból kiindulva ez azt jelenti, hogy teljes értékű, vagyis komplett fehérjét nyerünk, ha valamelyik hüvelyeshez gabonafélét vagy olajos magvakat eszünk.
|
Esszenciális aminosavak |
Szemiesszenciális aminosavak |
Nem esszenciális aminosavak |
|
valin |
arginin |
alanin |
|
hisztidin |
|
aszparaginsav |
|
leucin |
|
aszparagin |
|
izoleucin |
|
cisztein |
|
lizin |
|
glutamin |
|
metionin |
|
glutaminsav |
|
fenilalanin |
|
glicin |
|
treonin |
|
prolin |
|
triptofán |
|
szerin |
|
|
|
tirozin |
Az aminosavak nem ugyanolyanok. Vannak esszenciálisak, vagyis olyanok, amiket a szervezetünk nem képes megszintetizálni, hanem be kell vinnünk a táplálékkal, és vannak nem esszenciálisak, amiket elő tudunk magunk is állítani. Van még egy csoport, a szemiesszenciális, ami a mi szempontunkból most lényegtelen, de azt jelenti, hogy a felnőtt szervezet képes előállítani, de bizonyos körülmények között esszenciálissá válik, tehát be kell vinnünk táplálékkal ezt is.
A fehérjék aminosavakból épülnek fel. A szervezetünk is ezekre az összetevőire bontja a fehérjéket, amiket elfogyasztunk, hogy aztán ezekből az építőkövekből a saját fehérjéinket állítsa elő. A szervezet számára szükséges fehérjék bár ugyanazokból az aminosavakból, vagyis „építőkövekből” állnak, mint a táplálékkal bevitt fehérjék, azonban más a szerkezetük és a funkciójuk. Ezért kell az elfogyasztott fehérjét előbb lebontani, hogy majd fel tudjuk használni az alkotóit.
A vegetáriánusoknál tehát ezért nagyon fontos, hogy ha csak növényi fehérjéket fogyasztanak, mindig figyeljenek a komplettálásra, így elkerülhető, hogy valamelyik aminosavból hiány keletkezzen a szervezetben.
Balogh Emese
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Amit egy törpehörcsög gazdájának feltétlenül tudnia kell
Amikor a család úgy dönt, hogy új kis kedvenc költözik az otthonba, a lelkesedés mellé felelősség is társul. Egy dzsungáriai törpehörcsög – bármilyen apró és ártatlannak tűnő szőrpamacs – ugyanúgy tudatos gondozást igényel, mint bármely más háziállat.
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?
Időtlen csavargás – Hogyan veszítjük el az időérzékünket vásárlás közben?
Tegnap a barátnőimmel igazi csajos napot tartottunk: kávé, nevetés, turizás, egy kis plázázás, aztán még „csak egy utolsó bolt”. Ismerős? Dél körül indultunk, és mire észbe kaptunk, már sötét volt. Meglepődve néztünk össze: hová tűnt az idő? A vásárlás sokszor úgy szippant be, hogy szinte megszűnik a külvilág. Ez nem véletlen.