Menü

Elsősök az iskolában: a gyerek izgul jobban, vagy a szülő?

Mindig nagy izgalom, amikor a gyerek iskolába megy! A készülődés után - iskolatáska, írószerek megvásárlása, íróasztal kialakítása - jön a mélyvíz: átlépni a suli kapuját, és ott maradni, helyt állni... De aggodalomra semmi ok: általában a szülők viselik nehezebben ezt a próbatételt.

Emlékszem, amikor a húgomat vittük első nap az iskolába. Barátságos környezet, kedves osztályfőnök, szimpatikus osztálytársak várták. Nem voltunk nyugtalanok, hiszen belevaló, cserfes kislány volt, aki a bölcsődében és az óvodában is jól beilleszkedett, szeretett társaságban lenni. Szemlélődtem hát, hogy a többi kis elsős miként érzi magát, s ki az, aki majd több támogatásra szorul? De legnagyobb meglepetésemre éppen a mi kis huncutkánk könnyei eredtek el, miközben ott állt abban az édes iskolai egyenruhában.

Hirtelen ledermedtem: ez meg hogy lehetséges? Mit tehetünk érte? Komolyan itt kell hagynunk? A szívem majdnem megszakadt... Utólag azonban már mindent értek. Ez egy bölcs gyermek, s valószínűleg megérezte, hogy most kezdődnek a kötöttségek, a feladatok, amit az ő szabad szelleme sosem kedvelt igazán. A továbbiakban már nem kellett aggódnunk, bátran ment suliba, barátokra talált, és a tanulás terén is rendben voltunk, nem kellett vele ülni a tankönyvek fölött.

Tehát sírás ide vagy oda, kár volt stresszelni, mára bájos emlékekké szelidültek ezek az érzések, és egyetlen nehéz napunk volt. Általában ez a jellemző - a gyerekek már közösséghez szokottak, mire suliba kerülnek, s csak a tanulást kell megszokniuk. E tekintetben pedig nem a kéztördelés, hanem a hasznos tanácsok elsajátítása segít.

Azon szülők, akik ismerik hazánk leghíresebb gyermekpszichológusának, Vekerdy Tamásnak a nézeteit, már tudják, miről beszélek. Íme egy rövid összefoglaló:

- Ne az iskola, a tanulás és a jegyek legyenek a világ közepe, hanem a gyerek! A boldogulásuk nem ezen fog múlni, sokkal inkább olyan készségeken, amiken sokat ronthat, ha rástresszelünk a tanulásra. Ilyenek például a rugalmasság és az önbizalom.

- Tudatosítsuk magunkban, hogy bár lehet, hogy az elsős már ISKOLÁS, és ebből érzékeljük, mennyire megnőtt (még csak most született!), elsősorban még mindig GYEREK. Számára továbbra is a legfejlesztőbb tevékenység a JÁTÉK, nem pedig a TANULÁS.

- A tanuláshoz való érettsége nem azzal érkezik és születik, hogy megkezdődik a tanévnyitó, hanem hosszú hónapok, sőt ÉVEK alatt fejlődik ki. Ha azonban teljesítménykényszerre, maximalizmusra sarkalljuk a tanítókkal kézenfogva, akkor jelentős károkat szenvedhet a személyisége: önbizalma önértékelése csökken. Kimutatták, hogy az iskolai stresszt elszenvedők körében 30-50 éves kor körül jóval gyakoribb a szív- és érrendszeri és egyéb megbetegedés, mint azoknál, akik családja és iskolája rugalmasan és barátságosan állt hozzá a tanuláshoz. Ennyit pedig nem ér, ugye...?

- Bátran segítsünk a gyereknek a házi feladatokban, ha valamit nem, vagy lassan tud megoldani! A délután otthon tölthető idő túl értékes ahhoz, hogy házi feladatokkal és további tanulással tengessük az időt, amit családi körben is megülhetnénk - ami pedig jóval fontosabb a gyermek érzelmi biztonsága szempontjából. Márpedig anélkül nehéz boldog és kiegyensúlyozott jövőbeni felnőttnek lenni!

A fő üzenet tehát, hogy csak nyugodtan, lazán, és akkor a gyermekünk is hasonlóképpen rugalmasan viseli majd a kihívásokat.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!

Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.