Menü

A magabiztos randizás titkai

A randizás idegfeszítő élmény lehet. Mindegy, hogy egy baráttal találkozol, akibe potenciálisan beleszerethetsz, vagy van egy foglalásod este 7-re egy remek étterembe - ha valaki olyannal töltöd az idődet, aki meglehetősen érdekel, az bizony stresszes és izgalmas lehet. Hogyan lehet ezt a szemléletmódot megváltoztatni?

1. Megnyerő, ha magabiztosak vagyunk.

A magabiztosság és az önbizalom-kutatások szerint még a túlzott magabiztosság is rendkívül vonzó. Növeli a romantika mértékét, csökkenti a potenciális vetélytársak esélyeit, és úgy tűnik, segíti az embereket abban, hogy romantikus partnerrel lépjenek szeretetteljes kapcsolatba. A kutatások szerint, ha az első találkozón magabiztosan jelenünk meg, az megalapozza a sikeres romantikus kezdési fázist.

2. Magabiztosságunkat mutassuk ki, ne rejtegessük!

Ahhoz, hogy élvezhessük a magabiztosság előnyeit, nem elég azt belül érezni, ki is kell mutatni. Érezni kell a bőrünkön. Ha a magabiztosság benyomását elő tudjuk hívni magunkból, sokkal igazabb képet adhatunk magunkról, és esetleges jövőbeni partnerünk jobban megláthatja azt, kik is vagyunk valójában.

3. Fogadjuk el, hogy nem minden randi sikerül jól!

Ha magabiztosan randizunk, akkor hiszünk partnerünk egyéni értékeiben is, ami elűzheti a kétségbeesés érzését belőlünk a találkozó során. Más szóval tehát gondolhatjuk azt, hogy: „Hé, ez egy remek lehetőség lehet, ha összejön, de ha nem, az sem a világ vége!” Ha ezt a felfogást követjük, levehetjük a nyomást saját magunkról, és így könnyebben fogunk másokkal kapcsolatot teremteni. Előmozdíthatja a szelektivitást is, ami azt jelenti, hogy könnyebben fogunk partnert választani.

A kutatások azt mutatják, hogy azok az emberek, akik felelőtlenül ugranak bele egy-egy romantikus kapcsolatba, hajlamosak arra, hogy a következő alkalommal már nem mutatnak érdeklődést. Tehát mindenképpen megéri szelektálni.

4. Légy jelen, ne térítsen el a saját előadásod!

Valóban jelen vagy a pillanatban a találkozón, vagy megosztod a figyelmedet, hogy kreálj egy tökéletes előadást önmagadról?

Ha feladod ezt a kihívásnak tűnő feladatot, és szimplán csak magabiztosan vagy jelen a randin, teljesen el fogsz tudni köteleződni a beszélgetés irányába. Ez a tudatosság a romantikus találkozások kezdetekor rendkívül vonzó a partnerek számára. Továbbá egy még élvezhetőbb és sikeresebb találkozóhoz vezet.

Úgyhogy ne legyünk restek elsajátítani a fentebbi taktikákat!

Forrás: https://www.psychologytoday.com

Az elmúlás emlékezete – a múltban és a jelenben

Minden ősz végén, amikor elérkezik november elseje, a temetőkben lassan feltűnnek a gyertyafények. Virágárusok lepik el a sarkokat, a bejáratnál mécsesek sora csillog. A látvány egyszerre meghitt és ismétlődő, valami, amit már megszoktunk. Azonban miben változott ez az időszak az elmúlt évekhez képest?

Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot

Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.

Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról

Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.

A hipochondria lélektana

A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?