Menü

Mi a boldogság?

A boldogságot gyakran irreális, materialista eredményekkel kapcsolják össze, gondoljunk csak az ikonikus sztárok hollywoodi életére.

A pozitív pszichológia szerint az ősi boldogsághoz két egymást kiegészítő út vezet. Az első ezek közül az „elköteleződött élet”. Ez azt jelenti, hogy teljesen belevonjuk magunkat a mindennapi tevékenységeinkbe, kapcsolatainkba és a munkánkba. Az elköteleződésen keresztül leszünk boldogok. A második úton egy felsőbb okhoz való kapcsolódáson keresztül próbáljuk megtalálni annak jelentését és célját. Más szóval akkor leszünk boldogok, ha saját erősségeinket kamatoztatjuk valamiben, ami nagyobb nálunk (pl. közösség, család).

Ahhoz, hogy boldogabbá váljunk, szenteljünk egy kis időt arra, hogy számunkra örömöt okozó tevékenységeket írjunk össze.

A boldogságot és a kiteljesedést gyakran definiálják az emberekhez, a természethez és a célokhoz való kapcsolódással, az egyensúllyal. A célok sokfélék lehetnek: hobbik, projektek, családi szerepek. Sokaknak az utazás és más kultúrából származó emberek megismerése segít abban, hogy megerősítést nyerjenek, hová is tartoznak a világban.

Nézzük meg, az alábbiakban felsorolt fogalmaknak van-e hatásuk a boldogságra!

Vagyon: Általánosságban kis hatása van a boldogságra. Habár a nagyon elszegényedett országokban a gazdagság jelenti a jólétet, tanulmányok bizonyították be, hogy egy bizonyos financiális egyensúly elérése felett a további vagyongyarapítás már alig emeli a boldogság szintjét.

Házasság: Az USA-ban végzett tanulmányok szerint a házasság erős hatással bír a boldogságra nézve mind a férfiak, mind a nők szemszögéből. Vajon a házasság maga hozza meg a boldogságot vagy a boldog emberek gyakrabban kötnek házasságot? Esetleg van valami változó dolog, ami boldogságot és így nagyobb arányú házasságot okoz? Szépség? Szociális élet? Ugyanígy nézve a boldogtalan házasságok alámossák a boldogság, a jólét érzését.

Szociális élet: Erősen összefügg a boldogsággal. A nagyon boldog emberek gazdag szociális életet folytatnak. Kevés időt töltenek egyedül, ugyanakkor saját magukkal is jó kapcsolatot ápolnak.

Kor: Az öregedés nem csökkenti a boldogság szintjét. Tanulmányok kimutatták, hogy az a jelenség, amikor át tudjuk adni magunkat a pillanatnak, csökken az életkor előrehaladtával, az élettel való elégedettségi szint azonban nő.

Egészség: Alig van kapcsolatban a boldogsággal. Az orvosok és kórházak száma nem befolyásolja az élettel való elégedettséget. Még a súlyos rákbetegséggel küzdőknél is alig mutatható ki az általános elégedettségi szint csökkenése. Igaz, hogy kimutatható a csökkenés, ha valaki hosszú ideig szenved súlyos betegségben, de nem olyan mértékben, mint azt várnánk. Azoknál az embereknél, akik öt vagy annál több krónikus egészségügyi problémával küzdenek, idővel kimutatható a csökkenés. Ami számít, az a szubjektív érzékelésünk: mi magunk mennyire érezzük egészségesnek magunknak. Mennyire tudunk adaptálódni a változásokhoz, mennyire tudunk pozitívan felfogni egy adott helyzetet, még betegség idején is.

Oktatás, éghajlat, rassz, intelligencia, nem: Alig áll kapcsolatban a boldogsággal. A képzettség egy erőforrás, ami emelheti a boldogságot azok között, akik szegény körülmények közül származnak. Az intelligencia viszont ebben a tekintetben semmiféle hatást nem gyakorol a boldogságra. A boldogság szintje rendszerint nem váltakozik az éghajlattal. Ami érdekes lehet, hogy a nők legtöbbször boldogabbak és egyben szomorúbbak is, mint a férfiak, az általános boldogsági szint azonban nem különbözik a két nemnél.

Vallás: A vallásos emberek valamennyivel boldogabbak és elégedettebbek az élettel, mint nem vallásos társaik. Az okok közé sorolható a nagyobb szociális támogatás, a jobb jövő iránt táplált remény és az élet értelmének keresése.

Összefoglalásként…

Sok mindenről olvashattunk, ami kisebb vagy nagyobb hatással rendelkezhet a boldogságunkra. Valójában azonban mi magunk határozhatjuk meg, minek engedjük meg, hogy befolyásolja az egyéni boldogságunkat. Ez egy megközelítés, amit a pszichológusok szeretettel használnak, hogy segítsenek az embereknek megérteni a dolgok lényegét.

Forrás: http://psychprofessionals.com.au

A nemet mondás művészete: készség, amely tanulható és fejleszthető

A nemet mondás sokak számára az egyik legnehezebb kommunikációs feladat, pedig alapvető készségről van szó, amely közvetlen hatással van a mentális jóllétre, a kapcsolatok minőségére és a mindennapi teljesítményre. Sokan azért nem tudnak nemet mondani, mert félnek a másik fél csalódottságától, elutasításától vagy konfliktustól.

Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt

Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.