Menü

Mi a boldogság?

A boldogságot gyakran irreális, materialista eredményekkel kapcsolják össze, gondoljunk csak az ikonikus sztárok hollywoodi életére.

A pozitív pszichológia szerint az ősi boldogsághoz két egymást kiegészítő út vezet. Az első ezek közül az „elköteleződött élet”. Ez azt jelenti, hogy teljesen belevonjuk magunkat a mindennapi tevékenységeinkbe, kapcsolatainkba és a munkánkba. Az elköteleződésen keresztül leszünk boldogok. A második úton egy felsőbb okhoz való kapcsolódáson keresztül próbáljuk megtalálni annak jelentését és célját. Más szóval akkor leszünk boldogok, ha saját erősségeinket kamatoztatjuk valamiben, ami nagyobb nálunk (pl. közösség, család).

Ahhoz, hogy boldogabbá váljunk, szenteljünk egy kis időt arra, hogy számunkra örömöt okozó tevékenységeket írjunk össze.

A boldogságot és a kiteljesedést gyakran definiálják az emberekhez, a természethez és a célokhoz való kapcsolódással, az egyensúllyal. A célok sokfélék lehetnek: hobbik, projektek, családi szerepek. Sokaknak az utazás és más kultúrából származó emberek megismerése segít abban, hogy megerősítést nyerjenek, hová is tartoznak a világban.

Nézzük meg, az alábbiakban felsorolt fogalmaknak van-e hatásuk a boldogságra!

Vagyon: Általánosságban kis hatása van a boldogságra. Habár a nagyon elszegényedett országokban a gazdagság jelenti a jólétet, tanulmányok bizonyították be, hogy egy bizonyos financiális egyensúly elérése felett a további vagyongyarapítás már alig emeli a boldogság szintjét.

Házasság: Az USA-ban végzett tanulmányok szerint a házasság erős hatással bír a boldogságra nézve mind a férfiak, mind a nők szemszögéből. Vajon a házasság maga hozza meg a boldogságot vagy a boldog emberek gyakrabban kötnek házasságot? Esetleg van valami változó dolog, ami boldogságot és így nagyobb arányú házasságot okoz? Szépség? Szociális élet? Ugyanígy nézve a boldogtalan házasságok alámossák a boldogság, a jólét érzését.

Szociális élet: Erősen összefügg a boldogsággal. A nagyon boldog emberek gazdag szociális életet folytatnak. Kevés időt töltenek egyedül, ugyanakkor saját magukkal is jó kapcsolatot ápolnak.

Kor: Az öregedés nem csökkenti a boldogság szintjét. Tanulmányok kimutatták, hogy az a jelenség, amikor át tudjuk adni magunkat a pillanatnak, csökken az életkor előrehaladtával, az élettel való elégedettségi szint azonban nő.

Egészség: Alig van kapcsolatban a boldogsággal. Az orvosok és kórházak száma nem befolyásolja az élettel való elégedettséget. Még a súlyos rákbetegséggel küzdőknél is alig mutatható ki az általános elégedettségi szint csökkenése. Igaz, hogy kimutatható a csökkenés, ha valaki hosszú ideig szenved súlyos betegségben, de nem olyan mértékben, mint azt várnánk. Azoknál az embereknél, akik öt vagy annál több krónikus egészségügyi problémával küzdenek, idővel kimutatható a csökkenés. Ami számít, az a szubjektív érzékelésünk: mi magunk mennyire érezzük egészségesnek magunknak. Mennyire tudunk adaptálódni a változásokhoz, mennyire tudunk pozitívan felfogni egy adott helyzetet, még betegség idején is.

Oktatás, éghajlat, rassz, intelligencia, nem: Alig áll kapcsolatban a boldogsággal. A képzettség egy erőforrás, ami emelheti a boldogságot azok között, akik szegény körülmények közül származnak. Az intelligencia viszont ebben a tekintetben semmiféle hatást nem gyakorol a boldogságra. A boldogság szintje rendszerint nem váltakozik az éghajlattal. Ami érdekes lehet, hogy a nők legtöbbször boldogabbak és egyben szomorúbbak is, mint a férfiak, az általános boldogsági szint azonban nem különbözik a két nemnél.

Vallás: A vallásos emberek valamennyivel boldogabbak és elégedettebbek az élettel, mint nem vallásos társaik. Az okok közé sorolható a nagyobb szociális támogatás, a jobb jövő iránt táplált remény és az élet értelmének keresése.

Összefoglalásként…

Sok mindenről olvashattunk, ami kisebb vagy nagyobb hatással rendelkezhet a boldogságunkra. Valójában azonban mi magunk határozhatjuk meg, minek engedjük meg, hogy befolyásolja az egyéni boldogságunkat. Ez egy megközelítés, amit a pszichológusok szeretettel használnak, hogy segítsenek az embereknek megérteni a dolgok lényegét.

Forrás: http://psychprofessionals.com.au

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.