Mi lenne, ha minden érzelmünket ünnepelnénk?
- Dátum: 2017.06.02., 18:36
- : érzelem, egészség, megismerés, megkülönböztetés, sokszínűség, szépség, szerelem, szeretet, ünnep
Napjainkban rengeteg ember ünnepli a szeretet és a szerelem érzését, például Valentin-napkor. Míg február 14-e egy világszerte elismert szimbóluma lett a szerelemnek a maga Teddy mackóival, a szív alakú csokoládéival és üdvözlőkártyáival, a naptárban szereplő sok más napot különböző nemzetek, vallások és más embercsoportok kötnek egy specifikus érzéshez, a szeretethez, a szerelemhez. Romániában hagyományosan például február 24-én ünneplik a szerelmet, és ezt „Dragobete”-nek hívják.
A szerelem nem az egyetlen emberi érzés, amit ünneplünk, hiszen a boldogságot és annak különféle megnyilvánulási formáit is globálisan megbecsülik. De vajon miért ünnepeljük csak a jó érzéseket? Miért nem ünneplünk minden érzést?
Az egész érzelmi skálánk tesz minket azzá, akik vagyunk, emberi lényekké, biztosítják a túlélésünket és asszisztálnak a fejlődésünkhöz és az alkalmazkodásunkhoz. Igen, néhányuk valóban nem boldog érzés, de ez nem teszi őket kevésbé jelentőssé vagy intenzívvé, mint azok, amelyek jó érzéssel töltenek el minket.
Ünnepeljük a félelmet, amiért engedi nekünk, hogy a veszély állapotában is megtaláljuk magunkat, ünnepeljük a szomorúságot, amiért segít nekünk abban, hogy megbirkózzunk a veszteséggel, vagy figyelmeztet arra, hogy valamit meg kell változtatnunk. Még a gyűlöletet is ünnepeljük! Hiszen az is saját magunkról tanít minket.
Természetesen a világot el tudnánk képzelni ezek nélkül a negatív érzések nélkül is. Mindig a rosszat szeretnénk kiiktatni a mindennapjainkból. De milyen áron? Az érzelmek sokszínűsége segít minket abban, hogy meg tudjuk különböztetni a saját valóságunkat a világtól. Kevesebb érzelem, kevesebb megkülönböztetés, kevesebb különbözőség. A kevesebb különbözőség viszont kevesebb szépséget, a természet kevesebb csodáját jelenti.
Ünnepelnünk kellene a képességünket, hogy az érzelmek ilyen széles tárházával rendelkezünk. Ünnepeljük tehát a szerelmet ma és minden nap, minden formájában, de talán érdemes időt szentelnünk annak, hogy emocionálisan ilyen összetett lények vagyunk.
Az észlelés és a megismerés nagyon fontos, de ennek az érzelmi birodalommal való kölcsönhatása az, ami minket, embereket egy ámulatba ejtően különböző és szép létformává tesz.
Forrás: psychologycorner.com
Miért lehetünk hálásak az év végén?
Ahogy bekúszik a tél a mindennapokba, és a karácsonyi fények lassan visszaverik a sötétséget, érdemes megállni egy pillanatra. Nem kell nagy szavakat pufogtatni, csak végig gondolni, hogy mi az, amiért idén tényleg köszönettel tartozunk. Emellett fontos látnunk azt, hogy hogyan tudjuk úgy lezárni az évet, hogy legyen benne lélek, tartás és egy kis remény a jövőre nézve.
A nemet mondás művészete: készség, amely tanulható és fejleszthető
A nemet mondás sokak számára az egyik legnehezebb kommunikációs feladat, pedig alapvető készségről van szó, amely közvetlen hatással van a mentális jóllétre, a kapcsolatok minőségére és a mindennapi teljesítményre. Sokan azért nem tudnak nemet mondani, mert félnek a másik fél csalódottságától, elutasításától vagy konfliktustól.
Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt
Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.