Menü

Nem szomjasak, hanem éhesek leszünk a sótól?

Ha valami sósat eszünk, szomjasnak érezzük magunkat. Egy meglepő, újonnan megjelent vizsgálat eredményei szerint azonban nem mindig alakul így a történet.

Egy berlini kutatóintézet által végzett vizsgálatban 10 férfi vett részt. A férfiak két szimulációs járaton utaztak a Föld és a Mars között. Az egyik 105, a másik 205 napig tartott. Ez alatt az időszak alatt különböző sótartalmú étrendet kaptak.

A felmérés a Mars missziók miatt fontos, mert a hosszú időtartamú űrutazások során az asztronauták étrendjének szigorúan szabályozottnak kell lennie. Ebből kifolyólag fontos, hogy tisztában legyünk azzal, milyen hatásai vannak a sónak az emberi szervezetre.

Korábban azt gondolták a sófogyasztás összefüggésben áll a fokozott vizelettermeléssel, mivel az emberek ilyenkor több folyadékot fogyasztanak. Viszont ez a tanulmány azt kommunikálja, hogy a nagyobb mennyiségű vizelet nem a fokozottabb folyadékbevitelnek köszönhető, annál is inkább, hogy a só beindított egy mechanizmust, amely a vesékben tartja a vizet. Hosszú távon ez alacsonyabb folyadékbevitelt eredményezhet.

"A tanulmány előtt az uralkodó elképzelés az volt, hogy a sót alkotó nátrium és klorid ionok megragadják a vízmolekulákat, és beépítik azokat a vizeletbe. Az új eredmények viszont azt mutatják, hogy a só a vizeletben marad, míg a víz visszajut a vesébe és a testbe."

Egereken végzett vizsgálatok igazolták, hogy a magas sótartalmú diéta az éhségérzetet növeli, nem a szomjúságot. A fent leírt tanulmány alanyai is arról számoltak be, hogy a sós étrend után inkább éhesnek érezték magukat. Ez azt is sugallja, hogy a vizeletből származó urea valójában a szervezetünkben tartja a vizet, amikor megszabadulunk a sótól.

"A természet szemlátomást talált egy utat arra, hogyan konzerválja a vizet, amit egyébként a só elszállítana a vizeletbe." - nyilatkozta Professor Friedrich C. Luft, a kutatóintézet munkatársa.

Úgy tűnik, a sós étrend hosszú távon kevésbé tesz minket szomjassá, mint egy alacsonyabb sótartalmú diéta. Rövidtávon viszont még mindig ivással válaszolunk a só bevitelre.

Forrás: www.iflscience.com

A jód szerepe az emberi szervezetben

Sokfelől hallani, hogy a jód fontos szerepet tölt be a szervezetünk működésének szempontjából, és hogy szükségünk van rá, de vajon miért is? Nézzük a válaszokat.

Az ÚJ Nord étkezés – skandináviai szemlélet a tányéron

Minden nemzet étkezésének meg van az alapja, de itt egy újnak mondható szemlélet, ami a skandináv országokban egyre elterjedtebb.

Egészséges sajtok nyomában

A sajtok nemcsak magukban nagyon finomak, hanem az ételeket is sokkal finomabbá varázsolják. A parmezán azért az egyik legjobb választás, mert intenzív aromája miatt már nagyon kevés is elég belőle. Most ráadásul valami nagyon érdekes derült ki róla.

Káros a léböjtkúra?

Ha néhány napig a hagyományos gyümölcsök és zöldségek helyett kizárólag frissen préselt leveket fogyasztunk, az negatívan befolyásolhatja a szájüreg és a bélrendszer mikrobiomját. Bár a léböjt okozta változások nem tűnnek tartósnak, a rostok hiánya és a megnövekedett cukorbevitel egyaránt felboríthatja az egyensúlyát.

Étkezz okosan, gondolkodj gyorsan! – Gyerekeknek szóló agytápláló tippek

Minden szülő szeretné, ha gyermeke okos, figyelmes és energikus lenne. Tudtad, hogy az, amit megesznek a gyerekek, hatással van az agyműködésükre és a tanulási képességeikre is? Vannak olyan ételek, amiket gyakrabban érdemes a tányérjukra tenni, mert segítik a memóriát, a koncentrációt és az általános szellemi frissességet. Nézzük, melyek ezek az igazi “okosító ételek”!