Újabb titkok derültek ki álmaink természetéről
Az álmok mindenkit elbűvölnek. Az általános kíváncsiság ellenére azonban relatíve keveset tudunk az álomországunk mögött rejtőző tudományról. Szerencsénkre nemrégiben megjelent egy tanulmány, amelynek segítségével néhány titok napvilágot látott.
Egy klinikai vizsgálat során 46 ember alvási fázisait vizsgálták EEG (segítségével az agy elektromos tevékenységét rögzítik) segítségével. A kutatók arra kérték az alanyokat, hogy amikor felébrednek, meséljék el minden élményüket, amelyeket álmaik során átéltek - feltéve, ha emlékeznek rá.
Általánosságban elmondható, hogy az álmodó agy aktivitása az éber agyéhoz hasonló aktivitást mutatott. Tehát például ha az adott egyén álmában arcok jelentek meg, a kimutatott agyi aktivitása olyan mintázatot mutatott, mint amilyet egy éber embernél szoktak kimutatni arcfelismerés során.
Dr. Francesca Siclari, a tanulmány szerzője szerint ez azt jelenti, hogy előre meg lehet jósolni, miről álmodik az illető szimplán azzal, hogy monitorozzák, agyának mely régiói aktiválódnak. Arra is sikerült rájönniük, hogy melyek azok az agyterületek, amelyek összefüggésben állnak a specifikus álom összetevőkkel, mint például arcokkal, térbeli elrendezéssel, mozgással és beszéddel.
A tanulmány a régi REM alvással kapcsolatos félreértést is elhessegette. Mégpedig azt, hogy az álmok csak a REM fázisban történnek. Ez nem így van, ugyanis a non-REM fázis alatt is megjelenhetnek. Az emberek azonban akkor képesek leginkább álmaik visszaidézésére, ha a prefrontális kéreg (egy specifikus agyi régió) aktivitása magasabb. Ez áll kapcsolatban a memóriával és a személyiséggel.
Voltak azonban különbségek is az álmodó és az éber agy között. Ugyanis miközben egy ember álmodik, az agykéreg hátsó részében lévő úgynevezett "forró zónákban" mindig egy kiugró értéket véltek felfedezni az egyébként is magas aktivitás közepette. Az agy ezen régiója a vizuális, térbeli és bizonyos szenzoros élményekért felelős. Ez alapján a kutatók meg tudják állapítani, hogy egy alvó ember éppen álmodik-e vagy sem.
Mindezek alapján az álmok tehát egy stimulált világot rejtenek. A tanulmány egyik társszerzője szerint az agy ezen aktív régiójának stimulálása ébrenlét vagy álmatlanság esetén olyan érzetet is kelthet, mintha egy párhuzamos világban vagy egy álomszerű állapotba kerülnénk.
Forrás: www.iflscience.com
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.