Újabb titkok derültek ki álmaink természetéről
Az álmok mindenkit elbűvölnek. Az általános kíváncsiság ellenére azonban relatíve keveset tudunk az álomországunk mögött rejtőző tudományról. Szerencsénkre nemrégiben megjelent egy tanulmány, amelynek segítségével néhány titok napvilágot látott.
Egy klinikai vizsgálat során 46 ember alvási fázisait vizsgálták EEG (segítségével az agy elektromos tevékenységét rögzítik) segítségével. A kutatók arra kérték az alanyokat, hogy amikor felébrednek, meséljék el minden élményüket, amelyeket álmaik során átéltek - feltéve, ha emlékeznek rá.
Általánosságban elmondható, hogy az álmodó agy aktivitása az éber agyéhoz hasonló aktivitást mutatott. Tehát például ha az adott egyén álmában arcok jelentek meg, a kimutatott agyi aktivitása olyan mintázatot mutatott, mint amilyet egy éber embernél szoktak kimutatni arcfelismerés során.
Dr. Francesca Siclari, a tanulmány szerzője szerint ez azt jelenti, hogy előre meg lehet jósolni, miről álmodik az illető szimplán azzal, hogy monitorozzák, agyának mely régiói aktiválódnak. Arra is sikerült rájönniük, hogy melyek azok az agyterületek, amelyek összefüggésben állnak a specifikus álom összetevőkkel, mint például arcokkal, térbeli elrendezéssel, mozgással és beszéddel.
A tanulmány a régi REM alvással kapcsolatos félreértést is elhessegette. Mégpedig azt, hogy az álmok csak a REM fázisban történnek. Ez nem így van, ugyanis a non-REM fázis alatt is megjelenhetnek. Az emberek azonban akkor képesek leginkább álmaik visszaidézésére, ha a prefrontális kéreg (egy specifikus agyi régió) aktivitása magasabb. Ez áll kapcsolatban a memóriával és a személyiséggel.
Voltak azonban különbségek is az álmodó és az éber agy között. Ugyanis miközben egy ember álmodik, az agykéreg hátsó részében lévő úgynevezett "forró zónákban" mindig egy kiugró értéket véltek felfedezni az egyébként is magas aktivitás közepette. Az agy ezen régiója a vizuális, térbeli és bizonyos szenzoros élményekért felelős. Ez alapján a kutatók meg tudják állapítani, hogy egy alvó ember éppen álmodik-e vagy sem.
Mindezek alapján az álmok tehát egy stimulált világot rejtenek. A tanulmány egyik társszerzője szerint az agy ezen aktív régiójának stimulálása ébrenlét vagy álmatlanság esetén olyan érzetet is kelthet, mintha egy párhuzamos világban vagy egy álomszerű állapotba kerülnénk.
Forrás: www.iflscience.com
Miért nehéz szakítani?
A szakítás fájdalmát elkerülni egyszerűen lehetetlen. Egy párkapcsolat elvesztése mindig nagyon komoly teher és fájdalom is. Sokszor nem feltétlenül magától a szakítástól félünk hanem, hogy mi lesz utána. Azonban mégis fontos, hogy megtanuljunk “jól szakítani” úgy, hogy a lehető legkevésbé okozzunk fájdalmat a másiknak és magunknak is.
Új év – új én? Avagy ne mindig belülről változtassunk
Sokan írunk újévi fogadalmat, vagy vágatjuk le a hajunkat, mondván, hogy fontos a változatosság, meg ha új az év, legyek én is új. Fontos a belső változtatás és megújulás, de azt se felejtsük el, hogy néha a külső körülmények változtatása is motiválóan hat ránk.
Overthinking – a túlgondolás, mint mentális probléma
Egyre többen találkozhatunk az overthinking vagy az agyalás jelenségével, amely általában valami pszichológiai problémára vezethető vissza. Sokszor az emberek maguk sem tudják, hogy mi lehet maga a probléma. Elég népszerű jelenség, ma már mindenkit érinthet, és beszélnünk is kell róla!
Jelek, hogy nem lesz következő találka
Már az első randin eldőlhet, hogy követi-e második alkalom a találkozót, és vízválasztó fontosságú abban, meg akarjuk-e ismerni jobban a másik embert. Még ha a randi jól is ment, néha nehéz eldönteni, hogy érez a másik fél.
Az első benyomás fontossága
Ez az a soha vissza nem térő lehetőség, amikor már első pillantásra leveheted a lábáról az ügyfeled, de akár el is riaszthatod magadtól. Ne feledd: még egyszer nem tehetsz rá első benyomást!