Menü

Csak fogalomként újdonság az érzelmi házimunka

Általában a nők azok, akik többet foglalkoznak a család érzelmi és lelki életével. Korábban senki sem gondolt arra, hogy ez jelentős idő- és energiabefektetést igényelhet tőlük. Ezért vezették be az érzelmi házimunkát, mint fogalmat, noha ez természetesen csak fogalomként, és nem gyakorlatként újdonság.

Miért is foglalkoznak ezzel a kérdéssel a genderkutatók? Mert ismeretes, hogy jelentős a nők „láthatatlan munkája” – azaz olyan tevékenysége, amiért nem kapnak pénzt, s ezek a tevékenységek nehezen észrevehetőek, ha valaki nem figyel tudatosan.

A házimunka is ilyen tevékenység – ha csillog-villog a lakás, a ruhák tiszták és gőzölög az étel az asztalon, azt a családtagok könnyen természetesnek veszik. Csak a hiányát lehet érzékelni annak, ha ezen feladatokat nem végzik el.

Az érzelmi házimunka méginkább „megbújik”, hiszen ennek hatása csak hosszú távon érzékelhető. Például abban, hogy a kapcsolat jó a házastársak között, vagy a gyermekek megbíznak a szülőben és kiegyensúlyozottak. Bizony ez sok odafigyelést, törődést, jó kommunikációt igényel. Mindezt a napi feladatok, és akár a munka, vagy a gyermekgondozás mellett végzik.

Az érzelmi és háztartási munkáért senki sem fizet, így a nőkre hiába hárul több feladat, mégis kevesebbet keresnek, mint „amennyit beletesznek a közös kalapba”. Jó, ha ezzel tisztában vannak a férjek és a családapák, hiszen gyakori, hogy csak a fizetett munkavégzést veszik összehasonlítási alapul.

No de miért is általánosítunk, hogy ezt a tevékenységet inkább a nők végzik? Mert a felmérések szerint rájuk jellemző, hogy érzelmi intelligenciájukat kamatoztatják a családi életben, valamint akarva-akaratlanul is rájuk hárulnak az olyan feladatok, amikor beszélgetni kell, vagy érzelmi dolgokat kell rendezni. Igaz, ha a biológiai adottságokat nézzük, jobbak is lehetnek ebben, hiszen legalább 40-50%-kal nagyobb a kommunikációs igényük férfi társaiknál.

Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének „fordított családok”, ahol inkább a férfi kezeli az érzelmi kérdéseket, vagy ahol a nő és a férfi is részt vesz az érzelmi feladatokban. Sőt, kiegyensúlyozottabbak azok a családok, ahol e tekintetben is munkamegosztás van.

Minden cseppje kincs

Az ENSZ 1992-ben nyilvánította augusztus 1-jét az anyatejes táplálás világnapjává, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet az anyatej fontosságára, valamint a szoptatás az anya és a gyermek közötti személyes kapcsolat kialakításában játszott meghatározó szerepére. A világnap alkalmából a Czeizel Intézet IBCLC laktációs szaktanácsadójával, Bocskainé Irénnel beszélgettünk.

Szülés 40 felett

Manapság egyre több nővel fordul elő, hogy a negyedik X-et is elhagyja, mire úgy érzi készen áll és a feltételek is adottak arra, hogy gyermeket vállaljon. Az időpont kitolásának számos magyarázata lehet, azonban biológiai tény, hogy a kor előrehaladtával a nők fogamzóképessége csökken. Arról, hogy ebben az életszakaszban maga a teherbeesés, valamint a terhesség milyen kihívásokkal, esetleges veszélyekkel járhat, és hogy mit tehetünk a siker érdekében dr. Tidrenczel Zsolttal a Czeizel Intézet szakmai igazgatójával beszélgettünk.

A terhesség legkorábbi jelei

Testünk gyakran már a terhességi teszt pozitívvá válása előtt elárulja nekünk, hogy áldott állapotban vagyunk. A terhesség első jelei azonban nagyon sok esetben összekeverhetőek valamilyen orvosi probléma jeleivel vagy lehet egyszerűen csak PMS is, tehát fontos mielőbb elvégezni egy tesztet.

Egészséges életmód kisgyermekkel?

A hozzátáplálás időszaka 4-6 hónapos korban kezdődik általában, az egyes ételeket lassan, fokozatosan, apránként vezetjük be, változatosságra törekszünk és egészséges életmódra. Vajon hol romlik ez el a későbbiekben?

A legjobb játék, ami nem játék

Egy totyogót lefoglalni sosem egyszerű. Saját fiaim megfigyeléséből kifolyólag is tudom, hogy amikor megveszem a 15 ezres készségfejlesztő szuperszónikusan hiperszuper játékot, akkor is a citromleves flakonnal játszik órákig, vagy az ajtókitámasztót tologatja, mert az izgalmas.