Menü

Tanítsd meg barátkozni a gyermeked!

Sok kisiskolást ér atrocitás, csúfolódás az iskolában. A gyerekek próbálgatják "a szárnyaikat": csoportokat, baráti társaságokat alakítanak ki, de egyúttal ellenségeket is gyűjtenek, és alá-fölé rendelt pozíciókban próbálják megtalálni a helyüket. Ez részben életkori sajátosság, de azért elég mély nyomot tud hagyni a gyerekekben. A szülők és a tanítók sokat tehetnek azért, hogy elkerüljük ezeket a bántásokat, és már kisebb korban megtanulják a csemeték a normális keretek között zajló kommunikáció elemeit.

Az érzelmi intelligencia fejlesztését már ebben az életkorban ajánlatos lenne elkezdeni tudatosan is, de ez sajnos nem kifejezett része és célja a tantervnek. Pedig legalább az érzelmekről való kommunikációt, továbbá az asszertív kommunikáció életkorhoz szabott elemeit érdemes volna tanítani nekik.

Jó irányvonal e tekintetben a fogyatékossággal élő személyek integrációja, de ennél nagyobb rétű munkára lenne szükség, hogy a gyerekek saját példák alapján elsajátítsák az esélyegyenlőség elemeit. A kisiskoláskor már alkalmas arra, hogy a különböző társadalmi rétegek, a fiúk és lányok, a különböző vallású és nemzetiségű személyek tiszteletére tanítsuk gyermekeinket.

Ha már az iskolai rendszer nem alkalmas erre, szülőként fontos, hogy beszélgessünk ezekről a kérdésekről a gyerekekkel. A testvérekkel, kortársakkal való helyes kommunikációra mi is megtaníthatjuk őket. Természetesen a gyerekek öntudatlanul is figyelnek bennünket és a szülők, nagyszülők hozzáállását ezekhez a kérdésekhez, más emberekhez, tehát érdemes jó példával elől járni.

Ne hagyjuk rá csak úgy a gyermekeinkre a testvérharcokat, hanem igyekezzünk fejleszteni őket, hogyan bánjanak egymással. Sokan legyintenek erre, hogy "a testvérek már csak ilyenek, perlekednek egymással", de sajnos ezeknek a természetesnek hitt harcoknak kihatása lehet és van a felnőttkorra. Szintén jó lehetőség a gyermeki kommunikáció fejlesztésére, ha szülőként időt töltünk a gyermekünk barátaival. A kisiskolások még nyitottak erre: vigyük el őket közösen fagylaltozni, játszótérre, vagy egyéb programokra.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.